
Fotó: Péter Beáta
Újabb helyszínre érkezett a Berde Mária írónő és Berde Amál festőművész pályaképét bemutató vándorkiállítás. A Tehetségük „az isteni ingyen kegyelem” ajándéka című tárlatot február 6-án a székelyudvarhelyi Haáz Rezső múzeumban nyitották meg.
2024. február 07., 11:402024. február 07., 11:40
Egy író és egy festő testvérpár, R. Berde Mária és Dóczyné Berde Amál pályaképét ábrázolja a Liszt Intézet Sepsiszentgyörgy által megálmodott kiállítás, okmányok, műalkotások, valamint riportok segítségével, és
A kiállított anyag Gergely Erzsébetnek, a Házsongárd Alapítvány elnökének a kitartó gondoskodása nyomán született meg, a kiállítás kurátora Szebeni Zsuzsanna, grafikai szerkesztője Szebeni-Szabó Róbert fotográfus.
A 20. század elején alkotó Berde nővérek világát, munkásságát áthatja az itthoni táj iránti szeretet.
– fogalmazott a megnyitón Ölvedi Zsolt, Székelyudvarhely alpolgármestere.
Fotó: Péter Beáta
Miklós Zoltán, a Haáz Rezső Múzeum igazgatója, az esemény házigazdája rámutatott, hogy „szinte születésnapot ülünk, hiszen február 5-én, 135 évvel ezelőtt született Berde Mária író, költő”. Mint kifejtette:
Fotó: Péter Beáta
Magyarország Csíkszeredai Főkonzulátusa részéről Both Hajnal konzul osztotta meg gondolatait a jelenlevőkkel. Hangsúlyozta, hogy
Amál a festészetben, Mária az irodalomban hozott létre máig érvényes alkotásokat. A Berde nővérek a lelkiismeret parancsolatával a szívükben a saját tehetségüket kamatoztatva járták saját útjukat, és mindketten misszióként fogták fel az életüket, küldetésként élték meg a rájuk bízott tálentum kamatoztatását.
Fotó: Péter Beáta
„Mi, az utókor könnyed okosságban már tudjuk, hogy erőfeszítésük sikerrel járt. Hogy maradandót tettek le a magyar kultúra asztalára és hogy egész életük során a legjobb tudásuk szerint szolgálták a közösségüket.
– méltatta őket a konzul.
Fotó: Péter Beáta
Mint fogalmazott, a vándorkiállításnak kettős jelentősége és célja van. Egyrészt felvillantja Amál és Mária alkotói- és életútjának ívét és fontos állomásait, másrészt lehetőséget ad mindannyiunk számára, hogy újrafelfedezésükkel a méltánytalan elfeledés évtizedei után ismét az őket megillető helyre kerüljenek a történelmi, kulturális és a nemzeti emlékezetben.
Szebeni Zsuzsanna, a Liszt Intézet Sepsiszentgyörgy igazgatója, a kiállítás kurátora kiemelte, hogy
Fotó: Péter Beáta
Mielőtt a két nővér életpályáját ismertette, elmondta, Berde Mária teljes hagyatékát a református egyház levéltára őrzi, és ez az egyetlen a helikoni életművek közül, amely Erdélyben hiánytalanul kutatható.
„A Berde család egy olyan dinasztia, amely az évszázadok során a haza, az egyház, a tudomány és a művészetek terén maradandót alkotott. Nem véletlen, hogy a kálvini tanok közül a legfontosabb a Berde Mária és Amál gondolatvilágában az, hogy a hithű, elvhű élet a kiválasztottság jele. Tehetségük »az isteni ingyen kegyelem« ajándéka, amelynek gyümölcsöztetése kötelesség. Nem egyéni érdem, ugyanakkor a kiemelt úton való megtorpanás istenkísértés” – fogalmazott Szebeni.
Fotó: Péter Beáta
A kiállítás szervezői hangsúlyozzák, hogy a tárlat nem jöhetett volna létre az Erdélyi Református Egyházkerület Püspöki Hivatala, az Erdélyi Református Gyűjtőlevéltár, a Sapientia Erdélyi Tudományegyetem Filmművészeti Szak, a Székely Nemzeti Múzeum, a nagyenyedi Bethlen Gábor Kollégium együttműködése, támogatása nélkül.
– hangzott el az eseményen.
Fotó: Péter Beáta
A kedd esti megnyitón közreműködött Haáz Márton fuvolaművész és Albert Orsolya, a Tomcsa Sándor Színház színésze, aki Berde Mária írásaiból nyújtott ízelítőt.
A kiállítás március közepéig látogatható.
Fotó: Péter Beáta
Bolygónk 71 százalékát víz borítja és csupán 29 százaléka szárazföld. Ennek az óriási víztömegnek viszont csupán 3 százaléka édesvíz. Amikor megszületünk, a szervezetünk 72 százaléka szintén víz. A víz tehát az egyik legfontosabb eleme az életnek.
Egy eltűnőben lévő művészeti korszak kel új életre: az AnnART Archívum több száz performansz dokumentumát menti meg, miközben a rendszerváltás utáni szabadság és kísérletezés történetét is újraírja a köztudatban.
Nem kell keleszteni, nem kell órákat várni rá, és szinte elronthatatlan – ez a desszert garantáltan a család kedvence lesz.
„A színház, mint összművészeti forma a történetmesélésen, a látványon, a nyelven, a mozgáson, a téren keresztül képes megmutatni nekünk, milyen volt, milyen most és milyen lehetne a világunk” – írta Willem Dafoe a színházi világnapi üzenetében.
Márton Árpád festőművész életművében a kenyér vezérmotívumként jelenik meg. Ezúttal a Csíki Székely Múzeumban őrzött egyik kenyeres képét választottuk gasztrosorozatunkhoz, amely reprezentatív példája annak, ahogy a kenyér megjelenik a művészetében.
Demeter Arnold csíkszentkirályi költő Búzaköd című kötetének bemutatójára készül. A pályája kezdetén lévő alkotó számára ez egy alapkő, amihez vissza-vissza tér majd.
A vadonban sokféle izgalmas fűszernövény megterem, a zellerfélékhez tartozó podagrafüvet érdemes a tavaszi időszakban megismerni. A piros árvacsalánt gyakran mellőzzük erős illata miatt, de a növény legszebb részeit bátran felhasználhatjuk.
Burkolt jelenlétek, hideg emlékek, szakrális betontömbök: Siklódi Fruzsina Erzsébet festményei a hiány eszméjét jelenítik meg. Erős színekkel, kontrasztokkal, de mindenek előtt emlékekkel dolgozik, nosztalgiába csomagolva a felejtést.
Egy esküvői fotó néha többet mesél, mint a családi legenda. A menyegző az emberi élet kitüntetett eseménye, és a vágy, hogy maradandó vizuális emléket szerezzünk róla, szinte egyidős magával a fényképezéssel.
Ez a recept biztos siker, ha valakit szeretnél lenyűgözni. A legényfogó csirke nemcsak egyszerűen elkészíthető, hanem annyira finom, hogy biztosan újra és újra az asztalra kerül.
szóljon hozzá!