
Fotó: Péter Beáta
Újabb helyszínre érkezett a Berde Mária írónő és Berde Amál festőművész pályaképét bemutató vándorkiállítás. A Tehetségük „az isteni ingyen kegyelem” ajándéka című tárlatot február 6-án a székelyudvarhelyi Haáz Rezső múzeumban nyitották meg.
2024. február 07., 11:402024. február 07., 11:40
Egy író és egy festő testvérpár, R. Berde Mária és Dóczyné Berde Amál pályaképét ábrázolja a Liszt Intézet Sepsiszentgyörgy által megálmodott kiállítás, okmányok, műalkotások, valamint riportok segítségével, és
A kiállított anyag Gergely Erzsébetnek, a Házsongárd Alapítvány elnökének a kitartó gondoskodása nyomán született meg, a kiállítás kurátora Szebeni Zsuzsanna, grafikai szerkesztője Szebeni-Szabó Róbert fotográfus.
A 20. század elején alkotó Berde nővérek világát, munkásságát áthatja az itthoni táj iránti szeretet.
– fogalmazott a megnyitón Ölvedi Zsolt, Székelyudvarhely alpolgármestere.
Fotó: Péter Beáta
Miklós Zoltán, a Haáz Rezső Múzeum igazgatója, az esemény házigazdája rámutatott, hogy „szinte születésnapot ülünk, hiszen február 5-én, 135 évvel ezelőtt született Berde Mária író, költő”. Mint kifejtette:
Fotó: Péter Beáta
Magyarország Csíkszeredai Főkonzulátusa részéről Both Hajnal konzul osztotta meg gondolatait a jelenlevőkkel. Hangsúlyozta, hogy
Amál a festészetben, Mária az irodalomban hozott létre máig érvényes alkotásokat. A Berde nővérek a lelkiismeret parancsolatával a szívükben a saját tehetségüket kamatoztatva járták saját útjukat, és mindketten misszióként fogták fel az életüket, küldetésként élték meg a rájuk bízott tálentum kamatoztatását.
Fotó: Péter Beáta
„Mi, az utókor könnyed okosságban már tudjuk, hogy erőfeszítésük sikerrel járt. Hogy maradandót tettek le a magyar kultúra asztalára és hogy egész életük során a legjobb tudásuk szerint szolgálták a közösségüket.
– méltatta őket a konzul.
Fotó: Péter Beáta
Mint fogalmazott, a vándorkiállításnak kettős jelentősége és célja van. Egyrészt felvillantja Amál és Mária alkotói- és életútjának ívét és fontos állomásait, másrészt lehetőséget ad mindannyiunk számára, hogy újrafelfedezésükkel a méltánytalan elfeledés évtizedei után ismét az őket megillető helyre kerüljenek a történelmi, kulturális és a nemzeti emlékezetben.
Szebeni Zsuzsanna, a Liszt Intézet Sepsiszentgyörgy igazgatója, a kiállítás kurátora kiemelte, hogy
Fotó: Péter Beáta
Mielőtt a két nővér életpályáját ismertette, elmondta, Berde Mária teljes hagyatékát a református egyház levéltára őrzi, és ez az egyetlen a helikoni életművek közül, amely Erdélyben hiánytalanul kutatható.
„A Berde család egy olyan dinasztia, amely az évszázadok során a haza, az egyház, a tudomány és a művészetek terén maradandót alkotott. Nem véletlen, hogy a kálvini tanok közül a legfontosabb a Berde Mária és Amál gondolatvilágában az, hogy a hithű, elvhű élet a kiválasztottság jele. Tehetségük »az isteni ingyen kegyelem« ajándéka, amelynek gyümölcsöztetése kötelesség. Nem egyéni érdem, ugyanakkor a kiemelt úton való megtorpanás istenkísértés” – fogalmazott Szebeni.
Fotó: Péter Beáta
A kiállítás szervezői hangsúlyozzák, hogy a tárlat nem jöhetett volna létre az Erdélyi Református Egyházkerület Püspöki Hivatala, az Erdélyi Református Gyűjtőlevéltár, a Sapientia Erdélyi Tudományegyetem Filmművészeti Szak, a Székely Nemzeti Múzeum, a nagyenyedi Bethlen Gábor Kollégium együttműködése, támogatása nélkül.
– hangzott el az eseményen.
Fotó: Péter Beáta
A kedd esti megnyitón közreműködött Haáz Márton fuvolaművész és Albert Orsolya, a Tomcsa Sándor Színház színésze, aki Berde Mária írásaiból nyújtott ízelítőt.
A kiállítás március közepéig látogatható.
Fotó: Péter Beáta
A kökény csókra húzza a szádat, megtudhatod, hogy pontosan miért is! Kevesebb kökényterméssel számolunk idén, de annál jobban becsüljük. Az alábbiakból kiderül, hogy gyümölcse mellett még milyen fontos szerepeket tölt be környezetünkben a jelenléte.
A Szárhegy 2025 kiállítás nem csupán alkotások gyűjteménye, inkább egy közös gondolkodás lenyomata a formáról, a fegyelemről és a szabadságról. Ahol a vonalak nemcsak húzások, hanem határátlépések is.
Dédnagyapánk, utolsó éveiben, ott lakott velünk egy udvaron. Furcsa, szigorú, magának való ember volt.
Libasült, újbor, és egy szent, akit a libák árultak el – Szent Márton legendája a jószívűségről, a bőségről és arról szól, hogy egy fél köpeny is elég lehet ahhoz, hogy melegséget vigyünk a világba.
A fiatalok és a hagyományok találkozására épít a 24. Csángó Napok Csíkszeredában. November 14–16. között kézműves-foglalkozások, előadások és táncház idézi meg a moldvai és gyimesi csángók élő kultúráját és közösségét.
A hordós savanyú káposzta vagy a muratura a vidékünkön mindenki számára ismert téli étel, ám a fermentálás módszere ennél sokkal tágabb, színesebb, ízesebb lehetőségeket rejt. Kurkó Stefániával beszélgettünk a fermentálás csodálatos világáról.
Márika néni története nem mese, mégis olyan, mintha az volna. Egy tengerész katona, egy fonóban szövődő szerelem és egy hetvenéves gyűrű, amely ma is őrzi két ember egyetértését – mert ahogy ő mondja: „Ha nincs egyetértés, semmi sincs.”
230 éve halt meg Zöld Péter, a madéfalvi veszedelem (1764) egyik kiemelkedő, vezető alakja. A Csíki Székely Múzeumban a novemberi hónap kiemelt tárgya a madéfalvi Zöld család családfáját ábrázoló dokumentum (Csíkpálfalva, 1842. november 28.).
Egyszerű, hétköznapi ebéd, de a köret újdonság lehet. Az édesburgonya édeskés ízét nem mindenki szereti, de aki igen, annak nagy kedvencévé válhat ez a fogás.
A tinóruk világa sokszor feledésbe merül, hiszen a legtöbb gombász szemében csak a vargányák számítanak értékes zsákmánynak. A vargányák is a tinóruk közé tartoznak, de vannak olyan tinóru gombáink is, amelyek nem vargányák.
szóljon hozzá!