Itt a tüzes nyár, itt a meleg idő! A tényleg legnagyobb dalok a nyárról

Néhány napja a kilencvenes évek magyar nyár-slágereit gyűjtöttük össze egy helyre, de nyilván az csak egy nagyon kis szelete az erre vonatkozó szakajtónyi dalnak, „nyár-szakirodalomnak”. Azok nagy részére A tanú című film nagy sora találna („Kicsi, savanyú, de a miénk”), mert hát nekünk a Balaton a Riviéra. De most hallgassunk egy igazi, klasszikus summer-setet, valódi nagy előadóktól.   

Ella Fitzgerald & Louis Armstrong – Summertime

Egy óriási klasszikus, George Gershwin szerzeménye, ami az évtizedek folyamán igazi dzsessz-sztenderddé nőtte ki magát, lassan nincs felvételi nélküle a vokál szakra a dzsessz-konzikban. Ám ha a szövegét megvizsgáljuk, nem feltétlenül a nyárról és a vidámságról szól, de a címe miatt kihagyhatatlan egy ilyen listából. A Summertime rengeteg feldolgozást ért meg, talán csak a Beatles híres szerzeményét, a Yesterday-t játszottak többen és többféleképpen, mint ezt. Hogy hazafelé beszéljünk, például itt van egy Pannonia Allstar Ska Orchestra-féle feldolgozás, Harcsa Veronikával.

Bryan Adams: Summer of ’69 (1984)

Toljunk be gyorsan egy kakukktojást a nyolcvanas évekből – igazi férfias dal ez, de a bulikban mégis inkább a csajok pattannak fel az asztalra, koktéllal kezükben. A nyár itt is csak annyiban van jelen, hogy hősünk jelzett év, 1969 nyarán alakította első zenekarát az akkori igen nyilvánvaló hatásokra, a dal szövege ezt meséli el. De azért az egy nagyon emlékezetes és nagyon szép nyár lehetett, kár, hogy nem éltünk akkor. Igaz, akkor most meg öregek lennénk.

Joe Cocker: Summer in the City (1994)

Az egyik legismertebb nyári dal, az 1969-es Woodstocki Fesztivál meghatározó arca, a nemrég elhunyt Joe Cocker által széles körben megismertetett dal a kilencvenes évekből. Kellemes, finom dallam, a koktélpartin erre is lehet tovább az asztalon maradni. No de talán illik azt is tudni, hogy a dal tulajdonképpen nem „Dzsókáker”, hanem a New York-i Lovin’ Spoonful zenekar szerzeménye, jó régről, 1966-ból. Nagyon érdemes megnézni ezt a felvételt, a régi dal talán még érzékletesebb.

The Beach Boys: Good Vibrations (1966)

A nyári szörfdalok koronázatlan királya a Beach Boys, ettől a zenekartól jó sok dalt lehetne még ebbe a listába beleválogatni, de maradjunk a vibrációknál. A dal Brian Wilsonék 12. stúdióalbumára (nagyon termékenyek voltak ám!) került fel 1967-ben, szövegét Michael Edward Love írta. Igazi nyári szerelmes dal a jó rezgésekről, amelyeket természetesen egy hölgy idéz elő. Nyáron.

Sly & the Family Stone: Hot Fun in the Summertime (1969)

Ha már szóba került az 1969-es került Woodstocki Fesztivál, ne hagyjuk ki a Sly & the Family Stone zenekar számát sem: a Stone-testvérekből (Sly Stone dalszerző és multiinstrumentalista, Freddie Stone gitáros-énekes és lánytestvérük, a billentyűs Rose Stone) és zenésztársaikból álló San Franciscó-i csapat Stand! című albumának köszönhette meghívását a fesztiválra, ahol akkora sikert aratott, hogy az évekre meghatározta a zenekart. Rögtön a fesztivál után készült ez a dal, a híres nyár mintegy mementójaként.

Chicago: Saturday In The Park (1973)

Az egyik legnagyobb hatású dzsessz-rockzenekar a hetvenes években élte fénykorát, legismertebb dalai is akkor keletkeztek – például a Saturday in the Park, amely az ötödik nagylemezükre került. A szám egy New York-i ünnepnapot ír le, beleszagolhatunk a hetvenes évek Amerikájának hangulatába, ez már nem a woodstocki időszak, ettől függetlenül a zenészekre és az általuk alkotott dalokra egy rossz szót nem mondhatunk közel ötven év távlatából sem.

Sweet: California Nights (1978)

A hetvenes években dívott a csillogás-villogás, a glamrock már megkezdődött, képviselői sem nagyon tudták kivonni magukat a forró nyarak és a csajok hatása alól. No meg a drogok, ugye. Az angol Sweet zenekar egyike volt ezeknek a bandáknak, a hetvenes évek végén voltak a legsikeresebbek. A kaliforniai nyarakról és éjszakákról szóló szerzeményük a Level Headed című, hatodik stúdióalbumukra íródott, de később szinte minden válogatásalbumukon is helyet kapott.   

Mungo Jerry: In the Summertime (1970)

Az egyik legismertebb nyári dallam a szintén angol Mungo Jerry együttestől, pontosabban Ray Dorset frontembertől. A számot az Electronically Tested album tartalmazza, a lemezt érdemes végighallgatni egyben is – nem feltétlenül ez a legjobb dal róla, de kétségtelenül a legismertebb. Ismeretes egy Berki Tamás-féle magyar feldolgozása is, Itt a tüzes nyár címmel, melynek kezdősorai  („Itt a tüzes nyár, itt a meleg idő, / és a fejedben érzed, valami fő, / vagy egy halászlé, vagy az agyad, / ahogy rotyog a velő.”) nagyon tipikusak.

Kid Rock: All Summer Long (2008)

A végére hagytam egy istenkirálycsászár-buliszámot, bizonyos Robert James Ritchie, alias Kid Rock megaslágerét. Hősünk a klipben hasít a motorcsónakon, miközben zengi a dalt. Szép, szép, sok csajt meg lehet fűzni rá egy nyári buliban, de esetleg a csajnak el lehet mondani azt is, hogy ez a szép nyári dal hogyan volt összerakva – talán még sikeresebbek is leszünk a hölgynél, már ha le nem fárasztjuk. Szóval tessék csak meghallgatni a Warren Zevon-tól a Werewolves of London-t, illetve a Lynyrd Skynyrd együttes legnagyobb dalát, a Sweet Home Alabama-t – utóbbinak a kezdőriffjétől mindig feláll a szőr a hátamon, de még a karomon is. De Kid Rocknál vállaltan ez volt a cél: e két nagy klasszikus szerzemény összeforrasztása.

Ettől még a nyarak ragyognak, a dalok pedig gyönyörűek.