
Fotó: Sony Pictures Entertainment
A filmrendezők fantáziáját is megmozgatja időnként az ördögűzés megfoghatatlan mivolta. A klasszikus Az ördögűzőn túl már számos alkotásban dolgozta fel Hollywood a gonosz lelkek általi megszállottságról szóló, a valóságból felszínesen inspirálódó, az írói képzelet által felhabosított történeteket. Ennek a vonalnak a legújabb darabja A pápa ördögűzője, ami semmivel sem jobb a témában készült eddigi, csapnivaló minőséget képviselő alkotásoknál. Kritika.
2023. április 30., 17:342023. április 30., 17:34
2023. április 30., 17:352023. április 30., 17:35
A pápa ördögűzője a témában készült horrorok újabb állatorvosi lova, hiszen hiába a világ leghíresebb létező ördögűzőjének, Amorth atyának a karaktere és önéletrajzi könyvei, ha a megfilmesítési jogokat megszerző Sony-alstúdiónál mindössze azt látták meg ebben, hogy
A főszerepre, vagyis Amorth atya megformálására (aki egyébként a valóságban kopasz volt) Russel Crowe-t castingolták, úgyhogy most ő az ügyeletes ördögűző-színész Hollywoodban, átvéve a stafétát Anthony Hopkinstól, aki a 2011-es, A rítusban alakított egy idős, ördögűző papot. Mi sem jellemzi jobban, hogy az milyen film volt, minthogy semmire sem emlékszem belőle ennyi év távlatából (pedig még bejegyzést is írtam róla az akkori filmes blogomra!), és ebből kiindulva meg merem kockáztatni, hogy
A 91 évet élt olasz Gabriel Amorth saját elmondása szerint mintegy 160 ezer ördögűzést hajtott végre 2013-ig (ezek között olyan egyedi esetek is voltak, ami több száz ördögűzést igényelt – ezért is ez a nagy szám), ezekről pedig könyveket is írt, amik a filmbeli Amorth atya elmondása szerint tényleg jók :-)
Fotó: Sony Pictures Entertainment
Adott volt tehát a karakter, akinek egy ilyen komoly, a hitet alaposan próbára tevő hivatás mellett hatalmas humorérzéke van, ugyanakkor olyan dolgokat vitt végbe, aminek a létezését nagyon sokan kérdőjelezik meg, míg rengetegen erősen hisznek az ördögűzés valóságában. Mivel a gonosz lelkek kiűzéséről nincsenek részletes beszámolók, ezért
illetve azt, hogy miként képes embereket megszállni (amik többsége egyébként pszichiátriai, vagy egyéb orvosi eset), és a vívódás, hogy valóban létezik-e a gonosz, vagy az egész csak egyházi kitaláció, hogy legyen amitől féljenek a keresztények. Mindenki maga dönti el, hogy miben hisz, az ördögűzős filmek, azonban nem igazán segítenek ezen dilemmák feloldásában, sőt
Fotó: Sony Pictures Entertainment
A film elején láthatjuk, hogy miként toppan be a határozott megjelenésű Amorth atya egy olasz családhoz, hogy kiűzze a megszállott családtagból a gonoszt. A férfi megmagyarázhatatlan módon angolul beszél (holott nincs ahonnan ismerje a nyelvet), és vadul rángatózik, miközben szitkokat szór az egyház szolgájára. Rendhagyó ördögűzés következik:
Ezt követően a pap személyiségének rövid kibontása után jönnek is a tipikus horrofilm-klisék, és a film átcsap a tipikus hollywoodi tucathorrorba, aminek egy képkockáját sem lehet komolyan venni.
Fotó: Sony Pictures Entertainment
Egy fiatal amerikai anya, tinédzser lányával és kisikolás fiával egy spanyolországi kolostor felé autóznak, amiről kiderül, hogy ez a család öröksége, miután a családfő korábban tragikus módon távozott az élők sorából. A kisfiú nem beszél a tragédia óta,
Némi feszült jelenet és pár öncélú, de egyébként nem túl hatásos jumpscare után eljutunk oda, hogy a beszélni nem hajlandó kisfiút gonosz lélek szállja meg, és itt kerül képbe a sajátos ördögűzési módszerei miatt az egyházon belül pellengére állított Amorth atya, akit egyenesen a „főnöke”, a pápa küld a spanyol kolostorba, hogy egyszer és mindenkorra járjon a végére az ott zajló, megmagyarázhatatlan eseményeknek, és űzze ki a gonoszt a megszállott kisfiúból.
Amik az ezt követő mintegy másfél órában történnek, azok köszönőviszonyban sincsenek a valósággal és a józan ésszel, ugyanakkor aki életében már látott legalább egy ördögűzős filmet, annak semmi újat nem fog mutatni a a témában készült legújabb alkotás sem.
Fotó: Sony Pictures Entertainment
Amorth atya a helyi – ördőgűzésben egyáltalán nem jártas – fiatal (és egyébként eléggé gyarló) papnak beszél az exorcizmus mivoltáról hol rettegve, hol rendkívül nyomasztóan, hol pedig az egész helyzet komolyságát elbagattelizáló viccelődésekkel, miközben a gyerekbe beköltözött gonosz lélek az elméjükbe férkőzve, a bűneiken keresztül próbálja meghátráltatni őket. A több, sikertelen ördögűzési próbálkozás közben „nagy összefüggésekre” is fény derül, innentől kezdve pedig annyira szürreális lesz a film, hogy lehetetlen komolyan venni mindazt, amit a vásznon látunk, és
Ha ő nem is, de az Ördögűzők Nemzetközi Szövetsége (International Association of Exorcists – IAE) már elhatárolódott a filmtől, hatásvadásznak nevezve annak címét, és szerintük
Fotó: Sony Pictures Entertainment
A készítők pedig valószínűleg köszönik szépen az elhatárolódást, hiszen ez is azt eredményezi, hogy még többen üljenek be a filmre, így a 18 millió dollárból készített alkotás világszerte már 53 millió dollárt hozott a Sony szórakoztatóipari tröszt konyhájára (figyelem, ez még nem nyereség, hiszen a készítési büdzsé mellett a marketingköltségeket is hozzá kell adni a kiadásokhoz).
A lényeg, hogy érdekli a mozizókat az új ördögűzős film, a címbeli pápa megemlítésétől függően vagy függetlenül, és
Merthogy az előttünk álló évtizedekben sem maradunk ördögűzős filmek nélkül, arra mérget vehetünk.
A Szárhegy 2025 kiállítás nem csupán alkotások gyűjteménye, inkább egy közös gondolkodás lenyomata a formáról, a fegyelemről és a szabadságról. Ahol a vonalak nemcsak húzások, hanem határátlépések is.
Dédnagyapánk, utolsó éveiben, ott lakott velünk egy udvaron. Furcsa, szigorú, magának való ember volt.
Libasült, újbor, és egy szent, akit a libák árultak el – Szent Márton legendája a jószívűségről, a bőségről és arról szól, hogy egy fél köpeny is elég lehet ahhoz, hogy melegséget vigyünk a világba.
A fiatalok és a hagyományok találkozására épít a 24. Csángó Napok Csíkszeredában. November 14–16. között kézműves-foglalkozások, előadások és táncház idézi meg a moldvai és gyimesi csángók élő kultúráját és közösségét.
A hordós savanyú káposzta vagy a muratura a vidékünkön mindenki számára ismert téli étel, ám a fermentálás módszere ennél sokkal tágabb, színesebb, ízesebb lehetőségeket rejt. Kurkó Stefániával beszélgettünk a fermentálás csodálatos világáról.
Márika néni története nem mese, mégis olyan, mintha az volna. Egy tengerész katona, egy fonóban szövődő szerelem és egy hetvenéves gyűrű, amely ma is őrzi két ember egyetértését – mert ahogy ő mondja: „Ha nincs egyetértés, semmi sincs.”
230 éve halt meg Zöld Péter, a madéfalvi veszedelem (1764) egyik kiemelkedő, vezető alakja. A Csíki Székely Múzeumban a novemberi hónap kiemelt tárgya a madéfalvi Zöld család családfáját ábrázoló dokumentum (Csíkpálfalva, 1842. november 28.).
Egyszerű, hétköznapi ebéd, de a köret újdonság lehet. Az édesburgonya édeskés ízét nem mindenki szereti, de aki igen, annak nagy kedvencévé válhat ez a fogás.
A tinóruk világa sokszor feledésbe merül, hiszen a legtöbb gombász szemében csak a vargányák számítanak értékes zsákmánynak. A vargányák is a tinóruk közé tartoznak, de vannak olyan tinóru gombáink is, amelyek nem vargányák.
Nem mindenkiből válik költő, aki jó verseket tud írni – mondja Farkas Wellmann Endre Babérkoszorú-díjas szerző. Szőcs Géza pedig költő – mester, barát, főnök is a szemében. Az öt éve elhunyt Szőcs Gézával ma is napi „kapcsolatban vannak”.
szóljon hozzá!