
Gólyabál finálé
Fotó: Dávid Attila/Benedek Elek Pedagógiai Líceum
Mire nyújt lehetőséget a gólyabál a kilencedik osztályos diákoknak? Hogyan terelgetik őket a „nagyok”, azaz a végzősök? És milyen felkészülési folyamatok előzik meg a beavatást? Ebben az időszakban Székelyudvarhelyen is újból a gólyabáloké a főszerep.
2024. október 18., 20:532024. október 18., 20:53
2024. október 18., 20:562024. október 18., 20:56
Az iskolák ablakairól a reggeli harmatot már az őszi napsugarak szárítják, miközben a csendes, kihalt osztálytermeket a nyári hosszú szünet után a boldog, vagy kevésbé lelkes diákzsivaj tölti be. Talán mondhatjuk azt: ilyenkor mégis mindenki örül a viszontlátásnak.
A diákélet több szakaszra bomlik: felmérőkkel teli félévek, dolgozatírások, netán próba- és főérettségi – csupa izgulás és stressz. Közben viszont felszusszanni is van lehetőség, és a szeptemberi iskolakezdéskor mindenki tudja: néhány hét múlva indul a gólyabálszezon.
Ez a hagyomány pedig rengeteg „fejfájással” jár, ám – azt minden évben érzékeljük, tapasztaljuk – mindig megéri!
A néhány órás eseményt viszont sok minden megelőzi – erről beszélgettünk székelyudvarhelyi iskolák tanáraival, egykori diákjaival és a jelenlegi gólyabálok szervezőivel.
Feladvány a gólyabálon
Fotó: Dávid Attila/Benedek Elek Pedagógiai Líceum
De hogyan is készül a diáksereg és hogyan készül a tanári gárda ezekre, az őszi diákéletet megalapozó rendezvényekre?
– meséli a Baczkamadarasi Kis Gergely Református Kollégium egykori diákja, aki azóta már tanári székből figyeli a történéseket. A pedagógus bevallotta, diákként a gólyabálszervezés ürügyén ők is sokszor kérezkedtek el az órákról és hagyták el az iskola területét, s bár a várva-várt munka gyümölcse minden esetben beért, az nem mellőzhető, hogy egyikük sem szaladt vissza a következő matek vagy román óra kezdetére. Most már egy iskola tanáraként mondja: „nem szívesen engedjük őket a főtantárgyak óráiról, hiszen tudjuk, hogy ez a pár óra év vége felé borzalmasan fog hiányozni az érettségire való felkészülés és a hajrá során. Ma már jobban átlátom, hogy mitől is féltettek minket a tanáraink, hiszen a felelősség – gólyabál ide vagy oda – a pedagóguson van, ha anélkül engedi el a városba a tanulókat, hogy beírná hiányzónak.” Azt viszont ő is beismeri, a tizenkettedikes diákoknak ilyenkor mindig nagy teher nyomja a vállát, számtalan dologra kell odafigyelniük, ami jó logisztika nélkül lehetetlen küldetés. Ez pedig egész napos munkát igényel.
A Benedek Elek Pedagógiai Líceum gólyabálja
Fotó: Dávid Attila/Benedek Elek Pedagógiai Líceum
A legtöbb iskolában, ahogyan a gimiben is, a gólyabált hagyományszerűen megelőzi egy beavatási rituálé, ahol az érettségire készülő tanulók heccelődve mutatják meg az iskola új diákjainak, hogy ki a rangidős. Persze azt Gergely Péter is kiemelte, ezt soha nem viszik túlzásba, a gólyabál lejárta után pedig végképp megszűnik a diáktársak között érzékelhető hierarchiarendszer.
Fotó: Dávid Attila/Benedek Elek Pedagógiai Líceum
Pál Zsuzsa, a Benedek Elek Pedagógiai Líceum volt diákja sosem kedvelte a gólyabálok szervezése körüli nagy „cécót”, de a díszlettervezésre, a dekorációs folyamatokra szívesen emlékszik vissza. Azt viszont tudja, ezek a tapasztalatok, a teljes gólyabál menedzselése és levezénylése nemcsak a tizenkettedik osztályos tanulók közösségét tudja megerősíteni, de a középiskolák legkisebb diákjainak is lehetőséget biztosít az ismerkedésre, a barátságok kialakítására.
És a szurkoló közönség
Fotó: Dávid Attila/Benedek Elek Pedagógiai Líceum
– mondják a Dr. Palló Imre Művészeti Szakközépiskola tizenkettedikesei, akik a filmek világába kalauzolják nemcsak a gólyákat, hanem a nézőközönséget is. A közelgő események során „találkozhatunk” vámpírokkal, de különböző zenei műfajokat és stílusokat is megismerhetünk. A szervezőknek kitartást, a gólyáknak pedig sok szerencsét kívánunk!
A Szárhegy 2025 kiállítás nem csupán alkotások gyűjteménye, inkább egy közös gondolkodás lenyomata a formáról, a fegyelemről és a szabadságról. Ahol a vonalak nemcsak húzások, hanem határátlépések is.
Dédnagyapánk, utolsó éveiben, ott lakott velünk egy udvaron. Furcsa, szigorú, magának való ember volt.
Libasült, újbor, és egy szent, akit a libák árultak el – Szent Márton legendája a jószívűségről, a bőségről és arról szól, hogy egy fél köpeny is elég lehet ahhoz, hogy melegséget vigyünk a világba.
A fiatalok és a hagyományok találkozására épít a 24. Csángó Napok Csíkszeredában. November 14–16. között kézműves-foglalkozások, előadások és táncház idézi meg a moldvai és gyimesi csángók élő kultúráját és közösségét.
A hordós savanyú káposzta vagy a muratura a vidékünkön mindenki számára ismert téli étel, ám a fermentálás módszere ennél sokkal tágabb, színesebb, ízesebb lehetőségeket rejt. Kurkó Stefániával beszélgettünk a fermentálás csodálatos világáról.
Márika néni története nem mese, mégis olyan, mintha az volna. Egy tengerész katona, egy fonóban szövődő szerelem és egy hetvenéves gyűrű, amely ma is őrzi két ember egyetértését – mert ahogy ő mondja: „Ha nincs egyetértés, semmi sincs.”
230 éve halt meg Zöld Péter, a madéfalvi veszedelem (1764) egyik kiemelkedő, vezető alakja. A Csíki Székely Múzeumban a novemberi hónap kiemelt tárgya a madéfalvi Zöld család családfáját ábrázoló dokumentum (Csíkpálfalva, 1842. november 28.).
Egyszerű, hétköznapi ebéd, de a köret újdonság lehet. Az édesburgonya édeskés ízét nem mindenki szereti, de aki igen, annak nagy kedvencévé válhat ez a fogás.
A tinóruk világa sokszor feledésbe merül, hiszen a legtöbb gombász szemében csak a vargányák számítanak értékes zsákmánynak. A vargányák is a tinóruk közé tartoznak, de vannak olyan tinóru gombáink is, amelyek nem vargányák.
Nem mindenkiből válik költő, aki jó verseket tud írni – mondja Farkas Wellmann Endre Babérkoszorú-díjas szerző. Szőcs Géza pedig költő – mester, barát, főnök is a szemében. Az öt éve elhunyt Szőcs Gézával ma is napi „kapcsolatban vannak”.
szóljon hozzá!