
Gólyabál finálé
Fotó: Dávid Attila/Benedek Elek Pedagógiai Líceum
Mire nyújt lehetőséget a gólyabál a kilencedik osztályos diákoknak? Hogyan terelgetik őket a „nagyok”, azaz a végzősök? És milyen felkészülési folyamatok előzik meg a beavatást? Ebben az időszakban Székelyudvarhelyen is újból a gólyabáloké a főszerep.
2024. október 18., 20:532024. október 18., 20:53
2024. október 18., 20:562024. október 18., 20:56
Az iskolák ablakairól a reggeli harmatot már az őszi napsugarak szárítják, miközben a csendes, kihalt osztálytermeket a nyári hosszú szünet után a boldog, vagy kevésbé lelkes diákzsivaj tölti be. Talán mondhatjuk azt: ilyenkor mégis mindenki örül a viszontlátásnak.
A diákélet több szakaszra bomlik: felmérőkkel teli félévek, dolgozatírások, netán próba- és főérettségi – csupa izgulás és stressz. Közben viszont felszusszanni is van lehetőség, és a szeptemberi iskolakezdéskor mindenki tudja: néhány hét múlva indul a gólyabálszezon.
Ez a hagyomány pedig rengeteg „fejfájással” jár, ám – azt minden évben érzékeljük, tapasztaljuk – mindig megéri!
A néhány órás eseményt viszont sok minden megelőzi – erről beszélgettünk székelyudvarhelyi iskolák tanáraival, egykori diákjaival és a jelenlegi gólyabálok szervezőivel.
Feladvány a gólyabálon
Fotó: Dávid Attila/Benedek Elek Pedagógiai Líceum
De hogyan is készül a diáksereg és hogyan készül a tanári gárda ezekre, az őszi diákéletet megalapozó rendezvényekre?
– meséli a Baczkamadarasi Kis Gergely Református Kollégium egykori diákja, aki azóta már tanári székből figyeli a történéseket. A pedagógus bevallotta, diákként a gólyabálszervezés ürügyén ők is sokszor kérezkedtek el az órákról és hagyták el az iskola területét, s bár a várva-várt munka gyümölcse minden esetben beért, az nem mellőzhető, hogy egyikük sem szaladt vissza a következő matek vagy román óra kezdetére. Most már egy iskola tanáraként mondja: „nem szívesen engedjük őket a főtantárgyak óráiról, hiszen tudjuk, hogy ez a pár óra év vége felé borzalmasan fog hiányozni az érettségire való felkészülés és a hajrá során. Ma már jobban átlátom, hogy mitől is féltettek minket a tanáraink, hiszen a felelősség – gólyabál ide vagy oda – a pedagóguson van, ha anélkül engedi el a városba a tanulókat, hogy beírná hiányzónak.” Azt viszont ő is beismeri, a tizenkettedikes diákoknak ilyenkor mindig nagy teher nyomja a vállát, számtalan dologra kell odafigyelniük, ami jó logisztika nélkül lehetetlen küldetés. Ez pedig egész napos munkát igényel.
A Benedek Elek Pedagógiai Líceum gólyabálja
Fotó: Dávid Attila/Benedek Elek Pedagógiai Líceum
A legtöbb iskolában, ahogyan a gimiben is, a gólyabált hagyományszerűen megelőzi egy beavatási rituálé, ahol az érettségire készülő tanulók heccelődve mutatják meg az iskola új diákjainak, hogy ki a rangidős. Persze azt Gergely Péter is kiemelte, ezt soha nem viszik túlzásba, a gólyabál lejárta után pedig végképp megszűnik a diáktársak között érzékelhető hierarchiarendszer.
Fotó: Dávid Attila/Benedek Elek Pedagógiai Líceum
Pál Zsuzsa, a Benedek Elek Pedagógiai Líceum volt diákja sosem kedvelte a gólyabálok szervezése körüli nagy „cécót”, de a díszlettervezésre, a dekorációs folyamatokra szívesen emlékszik vissza. Azt viszont tudja, ezek a tapasztalatok, a teljes gólyabál menedzselése és levezénylése nemcsak a tizenkettedik osztályos tanulók közösségét tudja megerősíteni, de a középiskolák legkisebb diákjainak is lehetőséget biztosít az ismerkedésre, a barátságok kialakítására.
És a szurkoló közönség
Fotó: Dávid Attila/Benedek Elek Pedagógiai Líceum
– mondják a Dr. Palló Imre Művészeti Szakközépiskola tizenkettedikesei, akik a filmek világába kalauzolják nemcsak a gólyákat, hanem a nézőközönséget is. A közelgő események során „találkozhatunk” vámpírokkal, de különböző zenei műfajokat és stílusokat is megismerhetünk. A szervezőknek kitartást, a gólyáknak pedig sok szerencsét kívánunk!
Egy újévi bál, egy félresikerült isler, egy bezárt ajtó, és rengeteg közös ima – ezekből az apró pillanatokból áll össze Urszuly Árpád és Magdolna közös élete. 1956. november 25-én mondták ki az igent, és azóta is egymás mellett maradtak, békességben.
Az élő állat minősége, súlya, de a hús szerkezete is számít, a fűszereket apróra darálják vagy darabolják, aztán gyúrják, töltik, sütik és füstölik a kolbászt, majd jóízűen elfogyasztják. De mi alapján értékel a zsűri egy megmérettetésen?
A székely közösség múltjának és jelenének sokszínű, élő lenyomatát mutatná meg a Magyar Nemzeti Múzeum és a sepsiszentgyörgyi Liszt Intézet Székely Menyasszony című tárlata. A kiállítás kurátorával, Simonovics Ildikóval beszélgettünk.
A korai felmelegedés idén gyorsan felébresztette a természetet, az utóbbi évekhez képest szokatlanul hamar. A tavasz érkezése számtalan apró jelből kiolvasható, ilyenkor még finom, szinte észrevétlen változások árulkodnak róla.
Önfeledt szánkózásra, netán kivágott tüzifa vagy az elejtett vad hazaszállítására használhatták? A Csíki Székely Múzeumban a februári hónap tárgya egy lócsontból készült szántalp a 17. századból.
A gyerekek digitális lábnyoma sokszor már azelőtt formálódik, hogy ők maguk beleszólhatnának. Mit jelent a tudatos megosztás, hol húzódnak a határok, és hogyan védhetjük jobban gyermekeinket az online térben?
A reggeli olvasás ritkán kér többet pár nyugodt percnél. Egy joghurtos smoothie ilyenkor nemcsak ital, hanem kísérő: krémes, friss és pont elég könnyű ahhoz, hogy ne vonja el a figyelmet a történetről.
Közös miniévadot szervezett a temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház és a Temesvári Állami Német Színház: február 5-8. között a két intézmény előadásait tűzték műsorra, és megtartották a Nemzeti Kisebbségi Színházak Csúcstalálkozóját is.
Reggelire egy igazi desszert, ebédre egy bűntudatmentes lasagne, végül pedig egy könnyed, friss saláta vacsorára. A jól ismert fogások újragondolva jelennek meg, úgy, hogy közben ízben és élményben sem kell kompromisszumot kötnünk.
szóljon hozzá!