
Gólyabál finálé
Fotó: Dávid Attila/Benedek Elek Pedagógiai Líceum
Mire nyújt lehetőséget a gólyabál a kilencedik osztályos diákoknak? Hogyan terelgetik őket a „nagyok”, azaz a végzősök? És milyen felkészülési folyamatok előzik meg a beavatást? Ebben az időszakban Székelyudvarhelyen is újból a gólyabáloké a főszerep.
2024. október 18., 20:532024. október 18., 20:53
2024. október 18., 20:562024. október 18., 20:56
Az iskolák ablakairól a reggeli harmatot már az őszi napsugarak szárítják, miközben a csendes, kihalt osztálytermeket a nyári hosszú szünet után a boldog, vagy kevésbé lelkes diákzsivaj tölti be. Talán mondhatjuk azt: ilyenkor mégis mindenki örül a viszontlátásnak.
A diákélet több szakaszra bomlik: felmérőkkel teli félévek, dolgozatírások, netán próba- és főérettségi – csupa izgulás és stressz. Közben viszont felszusszanni is van lehetőség, és a szeptemberi iskolakezdéskor mindenki tudja: néhány hét múlva indul a gólyabálszezon.
Ez a hagyomány pedig rengeteg „fejfájással” jár, ám – azt minden évben érzékeljük, tapasztaljuk – mindig megéri!
A néhány órás eseményt viszont sok minden megelőzi – erről beszélgettünk székelyudvarhelyi iskolák tanáraival, egykori diákjaival és a jelenlegi gólyabálok szervezőivel.
Feladvány a gólyabálon
Fotó: Dávid Attila/Benedek Elek Pedagógiai Líceum
De hogyan is készül a diáksereg és hogyan készül a tanári gárda ezekre, az őszi diákéletet megalapozó rendezvényekre?
– meséli a Baczkamadarasi Kis Gergely Református Kollégium egykori diákja, aki azóta már tanári székből figyeli a történéseket. A pedagógus bevallotta, diákként a gólyabálszervezés ürügyén ők is sokszor kérezkedtek el az órákról és hagyták el az iskola területét, s bár a várva-várt munka gyümölcse minden esetben beért, az nem mellőzhető, hogy egyikük sem szaladt vissza a következő matek vagy román óra kezdetére. Most már egy iskola tanáraként mondja: „nem szívesen engedjük őket a főtantárgyak óráiról, hiszen tudjuk, hogy ez a pár óra év vége felé borzalmasan fog hiányozni az érettségire való felkészülés és a hajrá során. Ma már jobban átlátom, hogy mitől is féltettek minket a tanáraink, hiszen a felelősség – gólyabál ide vagy oda – a pedagóguson van, ha anélkül engedi el a városba a tanulókat, hogy beírná hiányzónak.” Azt viszont ő is beismeri, a tizenkettedikes diákoknak ilyenkor mindig nagy teher nyomja a vállát, számtalan dologra kell odafigyelniük, ami jó logisztika nélkül lehetetlen küldetés. Ez pedig egész napos munkát igényel.
A Benedek Elek Pedagógiai Líceum gólyabálja
Fotó: Dávid Attila/Benedek Elek Pedagógiai Líceum
A legtöbb iskolában, ahogyan a gimiben is, a gólyabált hagyományszerűen megelőzi egy beavatási rituálé, ahol az érettségire készülő tanulók heccelődve mutatják meg az iskola új diákjainak, hogy ki a rangidős. Persze azt Gergely Péter is kiemelte, ezt soha nem viszik túlzásba, a gólyabál lejárta után pedig végképp megszűnik a diáktársak között érzékelhető hierarchiarendszer.
Fotó: Dávid Attila/Benedek Elek Pedagógiai Líceum
Pál Zsuzsa, a Benedek Elek Pedagógiai Líceum volt diákja sosem kedvelte a gólyabálok szervezése körüli nagy „cécót”, de a díszlettervezésre, a dekorációs folyamatokra szívesen emlékszik vissza. Azt viszont tudja, ezek a tapasztalatok, a teljes gólyabál menedzselése és levezénylése nemcsak a tizenkettedik osztályos tanulók közösségét tudja megerősíteni, de a középiskolák legkisebb diákjainak is lehetőséget biztosít az ismerkedésre, a barátságok kialakítására.
És a szurkoló közönség
Fotó: Dávid Attila/Benedek Elek Pedagógiai Líceum
– mondják a Dr. Palló Imre Művészeti Szakközépiskola tizenkettedikesei, akik a filmek világába kalauzolják nemcsak a gólyákat, hanem a nézőközönséget is. A közelgő események során „találkozhatunk” vámpírokkal, de különböző zenei műfajokat és stílusokat is megismerhetünk. A szervezőknek kitartást, a gólyáknak pedig sok szerencsét kívánunk!
Ott, ahová már nem nyúl vissza az emlékezet, és ott, ahol nincsenek források és adatok, a hiányt kitölti a képzelet. Így volt ez régen, és így történt ez A hársfa című regény alkotófolyamata során is. A szerzővel, Antal Imrével beszélgettünk.
Rusz Lívia (1930–2020) az erdélyi képregény talán első igazán ismert alakja, a mai napig közkedvelt Csipike figurájának (képi) megteremtője, akiről kevésbé köztudott, hogy a festészetben is jelentőset alkotott.
A hatalmas kontyoktól és lakkozott hullámoktól hosszú út vezetett a mai könnyed, természetes menyasszonyi frizurákig. Császár Edith mesterfodrász szerint a modern menyasszony már önmagát szeretné látni a tükörben az esküvő napján is.
Az évnek ebben az időszakában igazán csábító a friss orda a piacon. Ha szeretjük az ordát és a pite jellegű süteményeket, ezt mindenképp próbáljuk ki. A fagyasztott gyümölcsnek pedig fogynia kell, mert lassan jön a friss.
Az átmeneti koranyári időszakban illatos mezei szegfűgombát gyűjthetünk, ha kiadós eső után gombásznánk a közeli legelőkön. A lucfenyő és más fenyőfélék is elkezdték már a friss hajtásaikat nevelni, desszerteket és szirupot is készíthetünk belőlük.
Ha idén szűkösebb a nyaralási keret, a közelben is találunk látványos úti célokat. Levendulamezők, jégbarlangok, vadregényes tavak és különleges természeti csodák várnak – csak fel kell kerekedjünk.
Frontemberváltás, friss dal és új lendület: a No Sugar Forog a kerék című száma egy korszaknyitás történetét meséli el. Szőcs Renátával beszélgettünk a változásról, az alkotásról és a zenekar jövőjéről.
A zöld és a fehér spárga nemcsak színében különbözik: termesztésük, ízviláguk és konyhai felhasználásuk is eltérő. Ez a szezonális zöldség egészséges, változatosan elkészíthető, és gazdag kultúrtörténeti múlttal rendelkezik.
Sérült, beteg és kidobott cicák százain segített már a csíkszeredai Garfield Cicamentő Egyesület. Salló Izabella, az egyesület elnöke szerint azonban a valódi megoldás nemcsak a mentés, hanem az emberek szemléletének megváltoztatása.
A savanykás datolya az egyik legtrendibb egészséges nasi, de nem kell vagyonokat költeni rá: otthon is könnyen elkészíthető. Édes, citrusos, enyhén ragacsos falat, ami egy könyv mellé egyszerűen „veszélyesen” jó.
szóljon hozzá!