
Juhász Anna és Visky András a 9. Csíkszeredai Könyvvásár színpadán
Fotó: Borbély Fanni
Visky András legújabb, A test történetei című kötetét is bemutatták a 9. Csíkszeredai Könyvvásár második napján. A szerzővel Juhász Anna irodalmár beszélgetett.
2024. május 10., 18:432024. május 10., 18:43
2024. május 14., 13:262024. május 14., 13:26
A Poket sorozat 73. részeként jelent meg Visky András drámakötete, A test történetei. A pénteki eseményen Juhász Anna irodalmár és Visky András író, drámaíró olyan témákat feszegettek mint a női sorsok, a veszteség szimbólumának az irodalomban való megjelenése, az inspiráció az írásban, az átváltozás jelensége, vagy a test szerepe az életben és a művészetben.
A kötetben öt drámát találunk, A test történetei négy, egymástól független nő szenvedéstörténetét mutatja be. Ezek a drámák a chicagói Theatre Y megkeresésére születtek, az ősbemutató is ott zajlott, a Western Avenue-n. A Caravaggio terminál című darabot pedig Robert Woodruff amerikai rendezőnek írta. Mint a beszélgetés során kiderült,
A test történeteivel sem volt másképp, és eredetileg hét drámát írt volna – mint egy televíziós sorozatot, úgy képzelte el –, a színház azonban sokallta. Kiegyeztek hát négyben, négy egymástól független drámában, amelyek egy-egy nő történetét vázolják fel: Artemisia, Éva, Lina, Teréz.
Fotó: Borbély Fanni
A könyvbemutató során mesélt az inspirációiról, arról, hogy hogyan születtek meg a szóban forgó művek. Először Caravaggio festményeit hozta fel példának, amelyek úgymond végigkísérték az utazásai során, hiszen New Yorkban, Chicagóban és Londonban is találkozott Caravaggio képeivel, akinek különleges világa, stílusa megfogta.
Caravaggiot követően mesélt a lélek szerepéről a mai világban, s mint mondta:
Felhívta a közönség figyelmét korunk egyik nagy problémájára, mégpedig arra, hogy nem érzékeljük a másik lélek szenvedését. Visky művészetében a lélek szenvedése visszatérő motívum a test mellett, nem véletlenül, hiszen a test része a lélek is.
Fotó: Borbély Fanni
Művészi inspirációjának nevezte a nőket is, saját bevallása szerint megszólítják őt a női történetek. Egyik darabja Teréz anyáról szól A test történeteiben.
– jegyezte meg a szerző. Kiemelte még, hogy nemhiába választotta Teréz anyát egyik drámája főszereplőjeként, hiszen a másik neve Antigoné, aki a test méltó eltemetéséért harcolt, nemkülönben Teréz anya, aki a bomladozó testeket ölelte. Beszélt még Artemisiáról, az olasz festőnőről is, aki „életveszélyesen tehetséges nő volt” a maga korában, és a szerző szerint azonban nem biztos, hogy olyan távol állunk ettől a kortól.
Fotó: Borbély Fanni
„Nem vagyok igazi író, engem a létezés-szakma érdekel” – tette hozzá a beszélgetésen Visky András. Mint mondta,
A beszélgetés során többször is Pilinszky test-lélek viszonyát idézték: „ez a világ nem az én világom, hanem a testem világa”. A műveiben megjelenő egzisztenciális kérdések is felmerültek, mint például „visszhangzik-e az univerzum?” (tehát számon vagyunk-e tartva?), vagy „létezik-e még szentségtapasztalat?”.
A könyvbemutató végén az írói munkáról és a színházzal való kapcsolatáról is szó esett, így a közönség megtudhatta, hogy Visky fontosabbnak tartja a színházi próbafolyamatokat az előadásoknál, továbbá kihangsúlyozta, hogy minden megírt könyve létrehoz öt másikat, és olyan kapukat nyitnak meg, amelyeken csak ő tud belépni.
Ott, ahová már nem nyúl vissza az emlékezet, és ott, ahol nincsenek források és adatok, a hiányt kitölti a képzelet. Így volt ez régen, és így történt ez A hársfa című regény alkotófolyamata során is. A szerzővel, Antal Imrével beszélgettünk.
Rusz Lívia (1930–2020) az erdélyi képregény talán első igazán ismert alakja, a mai napig közkedvelt Csipike figurájának (képi) megteremtője, akiről kevésbé köztudott, hogy a festészetben is jelentőset alkotott.
A hatalmas kontyoktól és lakkozott hullámoktól hosszú út vezetett a mai könnyed, természetes menyasszonyi frizurákig. Császár Edith mesterfodrász szerint a modern menyasszony már önmagát szeretné látni a tükörben az esküvő napján is.
Az évnek ebben az időszakában igazán csábító a friss orda a piacon. Ha szeretjük az ordát és a pite jellegű süteményeket, ezt mindenképp próbáljuk ki. A fagyasztott gyümölcsnek pedig fogynia kell, mert lassan jön a friss.
Az átmeneti koranyári időszakban illatos mezei szegfűgombát gyűjthetünk, ha kiadós eső után gombásznánk a közeli legelőkön. A lucfenyő és más fenyőfélék is elkezdték már a friss hajtásaikat nevelni, desszerteket és szirupot is készíthetünk belőlük.
Ha idén szűkösebb a nyaralási keret, a közelben is találunk látványos úti célokat. Levendulamezők, jégbarlangok, vadregényes tavak és különleges természeti csodák várnak – csak fel kell kerekedjünk.
Frontemberváltás, friss dal és új lendület: a No Sugar Forog a kerék című száma egy korszaknyitás történetét meséli el. Szőcs Renátával beszélgettünk a változásról, az alkotásról és a zenekar jövőjéről.
A zöld és a fehér spárga nemcsak színében különbözik: termesztésük, ízviláguk és konyhai felhasználásuk is eltérő. Ez a szezonális zöldség egészséges, változatosan elkészíthető, és gazdag kultúrtörténeti múlttal rendelkezik.
Sérült, beteg és kidobott cicák százain segített már a csíkszeredai Garfield Cicamentő Egyesület. Salló Izabella, az egyesület elnöke szerint azonban a valódi megoldás nemcsak a mentés, hanem az emberek szemléletének megváltoztatása.
A savanykás datolya az egyik legtrendibb egészséges nasi, de nem kell vagyonokat költeni rá: otthon is könnyen elkészíthető. Édes, citrusos, enyhén ragacsos falat, ami egy könyv mellé egyszerűen „veszélyesen” jó.
szóljon hozzá!