
Juhász Anna és Visky András a 9. Csíkszeredai Könyvvásár színpadán
Fotó: Borbély Fanni
Visky András legújabb, A test történetei című kötetét is bemutatták a 9. Csíkszeredai Könyvvásár második napján. A szerzővel Juhász Anna irodalmár beszélgetett.
2024. május 10., 18:432024. május 10., 18:43
2024. május 14., 13:262024. május 14., 13:26
A Poket sorozat 73. részeként jelent meg Visky András drámakötete, A test történetei. A pénteki eseményen Juhász Anna irodalmár és Visky András író, drámaíró olyan témákat feszegettek mint a női sorsok, a veszteség szimbólumának az irodalomban való megjelenése, az inspiráció az írásban, az átváltozás jelensége, vagy a test szerepe az életben és a művészetben.
A kötetben öt drámát találunk, A test történetei négy, egymástól független nő szenvedéstörténetét mutatja be. Ezek a drámák a chicagói Theatre Y megkeresésére születtek, az ősbemutató is ott zajlott, a Western Avenue-n. A Caravaggio terminál című darabot pedig Robert Woodruff amerikai rendezőnek írta. Mint a beszélgetés során kiderült,
A test történeteivel sem volt másképp, és eredetileg hét drámát írt volna – mint egy televíziós sorozatot, úgy képzelte el –, a színház azonban sokallta. Kiegyeztek hát négyben, négy egymástól független drámában, amelyek egy-egy nő történetét vázolják fel: Artemisia, Éva, Lina, Teréz.
Fotó: Borbély Fanni
A könyvbemutató során mesélt az inspirációiról, arról, hogy hogyan születtek meg a szóban forgó művek. Először Caravaggio festményeit hozta fel példának, amelyek úgymond végigkísérték az utazásai során, hiszen New Yorkban, Chicagóban és Londonban is találkozott Caravaggio képeivel, akinek különleges világa, stílusa megfogta.
Caravaggiot követően mesélt a lélek szerepéről a mai világban, s mint mondta:
Felhívta a közönség figyelmét korunk egyik nagy problémájára, mégpedig arra, hogy nem érzékeljük a másik lélek szenvedését. Visky művészetében a lélek szenvedése visszatérő motívum a test mellett, nem véletlenül, hiszen a test része a lélek is.
Fotó: Borbély Fanni
Művészi inspirációjának nevezte a nőket is, saját bevallása szerint megszólítják őt a női történetek. Egyik darabja Teréz anyáról szól A test történeteiben.
– jegyezte meg a szerző. Kiemelte még, hogy nemhiába választotta Teréz anyát egyik drámája főszereplőjeként, hiszen a másik neve Antigoné, aki a test méltó eltemetéséért harcolt, nemkülönben Teréz anya, aki a bomladozó testeket ölelte. Beszélt még Artemisiáról, az olasz festőnőről is, aki „életveszélyesen tehetséges nő volt” a maga korában, és a szerző szerint azonban nem biztos, hogy olyan távol állunk ettől a kortól.
Fotó: Borbély Fanni
„Nem vagyok igazi író, engem a létezés-szakma érdekel” – tette hozzá a beszélgetésen Visky András. Mint mondta,
A beszélgetés során többször is Pilinszky test-lélek viszonyát idézték: „ez a világ nem az én világom, hanem a testem világa”. A műveiben megjelenő egzisztenciális kérdések is felmerültek, mint például „visszhangzik-e az univerzum?” (tehát számon vagyunk-e tartva?), vagy „létezik-e még szentségtapasztalat?”.
A könyvbemutató végén az írói munkáról és a színházzal való kapcsolatáról is szó esett, így a közönség megtudhatta, hogy Visky fontosabbnak tartja a színházi próbafolyamatokat az előadásoknál, továbbá kihangsúlyozta, hogy minden megírt könyve létrehoz öt másikat, és olyan kapukat nyitnak meg, amelyeken csak ő tud belépni.
A kökény csókra húzza a szádat, megtudhatod, hogy pontosan miért is! Kevesebb kökényterméssel számolunk idén, de annál jobban becsüljük. Az alábbiakból kiderül, hogy gyümölcse mellett még milyen fontos szerepeket tölt be környezetünkben a jelenléte.
A Szárhegy 2025 kiállítás nem csupán alkotások gyűjteménye, inkább egy közös gondolkodás lenyomata a formáról, a fegyelemről és a szabadságról. Ahol a vonalak nemcsak húzások, hanem határátlépések is.
Dédnagyapánk, utolsó éveiben, ott lakott velünk egy udvaron. Furcsa, szigorú, magának való ember volt.
Libasült, újbor, és egy szent, akit a libák árultak el – Szent Márton legendája a jószívűségről, a bőségről és arról szól, hogy egy fél köpeny is elég lehet ahhoz, hogy melegséget vigyünk a világba.
A fiatalok és a hagyományok találkozására épít a 24. Csángó Napok Csíkszeredában. November 14–16. között kézműves-foglalkozások, előadások és táncház idézi meg a moldvai és gyimesi csángók élő kultúráját és közösségét.
A hordós savanyú káposzta vagy a muratura a vidékünkön mindenki számára ismert téli étel, ám a fermentálás módszere ennél sokkal tágabb, színesebb, ízesebb lehetőségeket rejt. Kurkó Stefániával beszélgettünk a fermentálás csodálatos világáról.
Márika néni története nem mese, mégis olyan, mintha az volna. Egy tengerész katona, egy fonóban szövődő szerelem és egy hetvenéves gyűrű, amely ma is őrzi két ember egyetértését – mert ahogy ő mondja: „Ha nincs egyetértés, semmi sincs.”
230 éve halt meg Zöld Péter, a madéfalvi veszedelem (1764) egyik kiemelkedő, vezető alakja. A Csíki Székely Múzeumban a novemberi hónap kiemelt tárgya a madéfalvi Zöld család családfáját ábrázoló dokumentum (Csíkpálfalva, 1842. november 28.).
Egyszerű, hétköznapi ebéd, de a köret újdonság lehet. Az édesburgonya édeskés ízét nem mindenki szereti, de aki igen, annak nagy kedvencévé válhat ez a fogás.
A tinóruk világa sokszor feledésbe merül, hiszen a legtöbb gombász szemében csak a vargányák számítanak értékes zsákmánynak. A vargányák is a tinóruk közé tartoznak, de vannak olyan tinóru gombáink is, amelyek nem vargányák.
szóljon hozzá!