
Farsang, az ördög időszaka
Fotó: Barabás Ákos
A társadalomban betöltött szerepét és lebonyolítását tekintve is sokat változott a farsangi mulatozás, de napjainkban is sok helyen megünneplik a télbúcsúztatást. Hogy hogyan látják a szakértők a farsang egykori és mostani szerepét, arról a Székelyhon napilap hétfői Látótér mellékletében olvashatnak.
2020. február 24., 11:522020. február 24., 11:52
A karneváli, farsangi időszakról már a középkorból számos feljegyzés maradt fenn egyházi elöljáróktól – magyarázza Virginás Tar Emese, a Maros Megyei Múzeum néprajzi és népművészeti részlegének munkatársa. Ezekben a feljegyzésekben az egyházi elöljárók az ördög időszakának nevezik a farsangot, olyan ünnepnek, amikor minden a feje tetejére áll.
A farsangnak évszázadokig gőzkieresztő szerepe volt. Ilyenkor minden a feje tetejére áll és a közösségnek így jó
Fotó: Pinti Attila
A szakember rámutatott: a közösségek ezekben az időszakokban felrúgták a meglévő társadalmi rendet, kicsúfolták a vezetőket, az előkelőbb társadalmi rétegek tagjait, és a különböző nemzetiségekhez tartozókat is kifigurázták. Mindez egyfajta biztonsági szelepként működött, és átjárhatóságot biztosított a társadalom különböző rétegei között.
„Az embereknek ma is fontos a farsang, illetve általában az ünnepek” – hangsúlyozta a múzeum munkatársa. Mint mondta, a farsang ugyan mára valamelyest elveszítette gőzkieresztő funkcióját, hiszen a társadalom már korántsem olyan cenzúrázott, mint korábban.
A teljes cikket keressék a Székelyhon havonta megjelenő közhasznú tájékoztatási kiadványában, a Látótérben.
A reggelt a gyerekkor kedvencével, a bundás kenyérrel indítjuk, ebédre egy hagyományos fogás kerül a tányérra, desszertnek sokak által kedvelt falatok következnek, este pedig egy meleg, krémes, töltött édesburgonya zárja a napot.
A nagyböjti időszakban, amikor az egyszerűbb, húsmentes fogások kerülnek előtérbe, ez a fordított hagymás leveles tészta kiváló vacsora vagy reggeli lehet. A recept egyszerűsége illeszkedik a böjt csendesebb, letisztultabb étkezéseihez.
Valóban mindig a vesztes oldalon álltunk? Egy tavaly megjelent kötet elfeledett magyar győzelmeket idéz fel Erdélytől Itáliáig, a tatárjárástól 1944-ig. Udvardy Zoltán szerint nem a múltunk gyenge – csak nem tanították meg rendesen.
Nemcsak a hagyományos grafikai műfajok mestere, hanem a kortárs kifejezésmódokkal is bátran kísérletező alkotó. A Jelenlét első műsorában Túros Eszter művészettörténész Siklódy Ferenc grafikussal beszélgetett.
Gyors és egyszerű keksz készült A pszichológus konyhájában: a csokiba mártott kiflicskék az év bármely időszakában sikert aratnak.
Újabb nagylemezen dolgoznak az Ineffable tagjai: Shakespeare-szonetteket zenésítenek meg különböző stílusokban. A tíz éve alakult formáció pályafutását követtük az évek során – most az elmúlt időszakról beszélgettünk a zenekar menedzserével.
Újra télies arcát mutatja vidékünk, de a hótakaró alatt már ott rejtőznek a tavasz első hírnökei. Csak egy kis türelemre van szükség, és a fagyos napokat lassan felváltja az enyhülés.
Mi emelheti ki Az arany embert az ajánlott olvasmányok sorából? Ha nem romantikus kalandként, hanem a meghasadás történeteként olvassuk: önkéntes izolációról, kettős identitásról, és egy érzelmileg zárt férfi döntésképtelenségéről szóló regényként.
Az X-Faktor 11. évadának győztese, a 21 éves Solyom Bernadett nem lakik jól koncertnapon – inkább az adrenalin fűti. Kekszmorzsás csoki, mentolos cukorka és egy jó koncert utáni gyorsétterem: így néz ki nála egy igazi turnénap.
A dió nem csupán sütemények alapanyaga: sós krémekben, tésztákban, salátákban és mártásokban is megállja a helyét. Értékes tápanyagforrás, gazdag hagyomány és nemzetközi konyhák izgalmas receptjei kapcsolódnak hozzá.
szóljon hozzá!