
Farsang, az ördög időszaka
Fotó: Barabás Ákos
A társadalomban betöltött szerepét és lebonyolítását tekintve is sokat változott a farsangi mulatozás, de napjainkban is sok helyen megünneplik a télbúcsúztatást. Hogy hogyan látják a szakértők a farsang egykori és mostani szerepét, arról a Székelyhon napilap hétfői Látótér mellékletében olvashatnak.
2020. február 24., 11:522020. február 24., 11:52
A karneváli, farsangi időszakról már a középkorból számos feljegyzés maradt fenn egyházi elöljáróktól – magyarázza Virginás Tar Emese, a Maros Megyei Múzeum néprajzi és népművészeti részlegének munkatársa. Ezekben a feljegyzésekben az egyházi elöljárók az ördög időszakának nevezik a farsangot, olyan ünnepnek, amikor minden a feje tetejére áll.
A farsangnak évszázadokig gőzkieresztő szerepe volt. Ilyenkor minden a feje tetejére áll és a közösségnek így jó
Fotó: Pinti Attila
A szakember rámutatott: a közösségek ezekben az időszakokban felrúgták a meglévő társadalmi rendet, kicsúfolták a vezetőket, az előkelőbb társadalmi rétegek tagjait, és a különböző nemzetiségekhez tartozókat is kifigurázták. Mindez egyfajta biztonsági szelepként működött, és átjárhatóságot biztosított a társadalom különböző rétegei között.
„Az embereknek ma is fontos a farsang, illetve általában az ünnepek” – hangsúlyozta a múzeum munkatársa. Mint mondta, a farsang ugyan mára valamelyest elveszítette gőzkieresztő funkcióját, hiszen a társadalom már korántsem olyan cenzúrázott, mint korábban.
A teljes cikket keressék a Székelyhon havonta megjelenő közhasznú tájékoztatási kiadványában, a Látótérben.
A 2000-es évek második felének meghatározó folytatásos története, a Peak Tv előtti korszak egyik, nálunk is ismert amerikai sorozata, az NBC-nél készült Heroes (Hősök) volt.
Nem hagyott akkora űrt bennünk, mint a második évad fináléja, de szorosabbra is vehették volna a tempót a Sárkányok háza harmadik évadában, ugyanis rengeteg történés maradt a negyedik és egyben utolsó évadra. Spoileres kibeszélő.
Rivière Zsuzsi marosvásárhelyi pszichoterapeuta tizenegy éve költözött Peruba, ahol az Ayahuasca-nevű hallucinogén főzet segítségével az őslakosok hagyományai szerint dolgozik, és egy esőerdei bungalóban él férjével, messze a nyugati kényelemtől.
Javítható vagy átalakítható lenne sok olyan ruhadarab, amely ma egy kisebb szakadás vagy megunt fazon miatt a szemetesben végzi. Kelemen Réka csíkszeredai divattervező szerint a fast fashion is hozzájárul ahhoz, hogy egyre ritkábban választjuk a javítást.
Ötszáz évvel Mohács után nem csak egy elvesztett csatára emlékezünk. A Csíki Székely Múzeum új kiállítása azt mutatja meg, hogyan vált az oszmánokkal való másfél évszázados együttélés Erdély kultúrájának részévé.
Kristály Kincső frissen diplomázott a Magyar Képzőművészeti Egyetemen, ahol rektori kitüntetést is kapott. Festészetében a bőrön, az érintésen és az identitáson keresztül vizsgálja azt, amit magunkból megmutatunk, és amit inkább elrejtenénk.
Bár nem hivatalos ünnep, a könyvszeretők nemzetközi napjának célja, hogy az olvasás és az írott kultúra fontosságára emlékeztessen egy egyre inkább technológia uralta világban.
A székelyföldi képzőművészet egy meghatározó alakja, Gaál András előtt tiszteleg a Csíki Székely Múzeum új kiállítása. A tárlat a festő, pedagógus és közösségszervező sokrétű örökségét mutatja be születésének 90., halálának ötödik évfordulóján.
Harmincadik alkalommal rendezik meg a Szent Király Szövetségi Találkozót, amelyre a Kárpát-medence több mint húsz, Szent István nevéhez kötődő településéről érkeznek vendégek. Az esemény hagyományőrző, kulturális és ünnepi programokat kínál.
A zöldséges tavaszi tekercs a távol-keleti konyhák egyik legismertebb és legkedveltebb fogása. Az idők során a különböző országokban saját változatok alakultak ki, így ma már egy igazi nemzetközi street food klasszikusnak számít.
szóljon hozzá!