
Kilin Tünde, a Kolozsvári U és a román válogatott kosárlabdázója
Fotó: Manases Sándor
Sikeres sportolók vannak a családjában, a háttér tehát adott volt, hogy ő is erre a pályára lépjen. Ha az elején a labda nagyobb is volt, mint ő, felnőtt korára Kilin Tündéből háromszoros bajnok, többszörös válogatott kosárlabdázó lett. A szakértők szerint az egyik legjobb irányító a román bajnokságban. A Székelyhon napilap Erdélyi Sport mellékletében Kilin Tündével, a Kolozsvári U és a román válogatott kosárlabdázójával olvashatnak beszélgetést.
2020. március 17., 10:542020. március 17., 10:54
Kilin Tünde hét évesen kezdett kosárlabdázni, bár neki eleinte csak az tetszett, hogy a labda kerek és visszapattan a falról.
1991. december 25-én született Kolozsváron, tavaly óta a kolozsvári egyetemisták csapatának irányítója. Édesapja Kilin Zoltán, a román ifjúsági válogatottat is megjárt egykori labdarúgó, nagynénje a többszörös román bajnok és válogatott kosárlabdázó Enyedi Tünde.
Akcióban: betörés Kilin Tünde módra
Fotó: Alina Cojocaru
A kolozsvári BC PH Baschet csapatában kezdett kosárlabdázni, felnőttként a Kolozsvári U, a Bukaresti Sportul Studențesc és a szintén fővárosi Olimpia, valamint a Danzio Temesvár, a Sepsi-SIC és a Târgoviște csapatát erősítette.
„Kolozsváron, a Horia Demian Sportcsarnokban játszottam először a felnőttek között. Emlékszem az első hárompontosomra: a bal sarokból dobtam. Ha nem csal az emlékezetem, Nagyvárad ellen játszottunk… Beleszámítva az ifi korszakot is, nagyjából tizenkét évig voltam Kolozsváron, aztán 18-19 éves koromban elmentem Bukarestbe” – meséli.
Olvassák el a teljes cikket a Székelyhon napilap keddi Erdélyi Sport mellékletében.
A 2000-es évek második felének meghatározó folytatásos története, a Peak Tv előtti korszak egyik, nálunk is ismert amerikai sorozata, az NBC-nél készült Heroes (Hősök) volt.
Nem hagyott akkora űrt bennünk, mint a második évad fináléja, de szorosabbra is vehették volna a tempót a Sárkányok háza harmadik évadában, ugyanis rengeteg történés maradt a negyedik és egyben utolsó évadra. Spoileres kibeszélő.
Rivière Zsuzsi marosvásárhelyi pszichoterapeuta tizenegy éve költözött Peruba, ahol az Ayahuasca-nevű hallucinogén főzet segítségével az őslakosok hagyományai szerint dolgozik, és egy esőerdei bungalóban él férjével, messze a nyugati kényelemtől.
Javítható vagy átalakítható lenne sok olyan ruhadarab, amely ma egy kisebb szakadás vagy megunt fazon miatt a szemetesben végzi. Kelemen Réka csíkszeredai divattervező szerint a fast fashion is hozzájárul ahhoz, hogy egyre ritkábban választjuk a javítást.
Ötszáz évvel Mohács után nem csak egy elvesztett csatára emlékezünk. A Csíki Székely Múzeum új kiállítása azt mutatja meg, hogyan vált az oszmánokkal való másfél évszázados együttélés Erdély kultúrájának részévé.
Kristály Kincső frissen diplomázott a Magyar Képzőművészeti Egyetemen, ahol rektori kitüntetést is kapott. Festészetében a bőrön, az érintésen és az identitáson keresztül vizsgálja azt, amit magunkból megmutatunk, és amit inkább elrejtenénk.
Bár nem hivatalos ünnep, a könyvszeretők nemzetközi napjának célja, hogy az olvasás és az írott kultúra fontosságára emlékeztessen egy egyre inkább technológia uralta világban.
A székelyföldi képzőművészet egy meghatározó alakja, Gaál András előtt tiszteleg a Csíki Székely Múzeum új kiállítása. A tárlat a festő, pedagógus és közösségszervező sokrétű örökségét mutatja be születésének 90., halálának ötödik évfordulóján.
Harmincadik alkalommal rendezik meg a Szent Király Szövetségi Találkozót, amelyre a Kárpát-medence több mint húsz, Szent István nevéhez kötődő településéről érkeznek vendégek. Az esemény hagyományőrző, kulturális és ünnepi programokat kínál.
A zöldséges tavaszi tekercs a távol-keleti konyhák egyik legismertebb és legkedveltebb fogása. Az idők során a különböző országokban saját változatok alakultak ki, így ma már egy igazi nemzetközi street food klasszikusnak számít.
szóljon hozzá!