Hatvanéves korában indult el első ízben Szent Jakab útján
Fotó: Kuszálik PÉter
Ha lexikonadatokat keresünk Kuszálik Péterről, íme a felsorolás: „Joseph Pulitzer-emlékdíjas író, szerkesztő, sajtóbibliográfus, publicista, lexikográfus. Kuszálik Piroska fia.” Műveiből a közért tettre kész, a Biblia zsinórmértékével mérő írót ismerhetjük meg. A Székelyhon napilap hétfői számának Hit-Vallás mellékletében Kuszálik Péterrel olvashatnak beszélgetést.
2020. március 16., 11:592020. március 16., 11:59
2020. március 16., 12:062020. március 16., 12:06
Kuszálik Péter Kolozsváron született 1949-ben, 1973-ban végezte el a Műegyetemet, Marosvásárhelyre kapott kinevezést. 1990-ig mérnökként dolgozott, azután kanyarodott a humán tudományok ösvényére. A Magyar katolikus lexikon munkatársa lett és sajtóbibliográfus, de a Romániai magyar irodalmi lexikon számára is írt szócikkeket. 2001-től könyvszerkesztő, nyugdíjasként is dolgozik. 2005-től dr. Marton József egyháztörténész munkatársa, a Márton Áron hagyatéka könyvsorozat segédszerkesztője.
A földi éveket zarándoklatnak tekinteni, amelyek felkészítenek az örök életre
Fotó: Kuszálik PÉter
Négy alkalommal járt a spanyolországi Szent Jakab zarándokúton. „Igyekeztem jónak lenni, de nem mindig sikerült. Ezt amúgy sem én döntöm el, hanem az Örök Bíró. Meg aztán az igazságot mi, gyarló emberek nem birtokolhatjuk, nekünk csak véleményekre telik. Nehéz dolog az igazság keresése, hát még a megtalálása” – mondja Kuszálik Péter az igazságérzetét firtató újságírói kérdésre.
Mint megjegyzi, az igazságszeretete abban nyilvánult meg leginkább, hogy a kommunizmusban csak keveset közölt,
Arra a kérdésre válaszolva, hogy hogyan tudja összeegyeztetni írásainak gúnyos hangvételét a keresztényi türelemmel, azt mondja nincs ellentmondás a kettő között, hisz annak idején Jézus is megunta a béketűrést és – Kodály Zoltánnal szólva – „kötélből ostort fonván kihajtá őket a templomból”.
A Székelyhon napilap hétfői számának Hit-Vallás mellékletében Kuszálik Péterrel olvashatnak beszélgetést.
Kisbaconban, Benedek Elek emlékházában nemcsak bútorok és relikviák őrzik a múltat, hanem a mesék szelleme is. A magyar népmese napja emlékeztet: a történetek nem poros relikviák, hanem élő kincsek, amelyek eligazítanak ma is.
Márika néni, Fábián Mária 1934 szilveszterén született Kézdikőváron, amikor a harangok az ó- és újévet összekötötték. Azóta kilenc évtized telt el. De mindvégig őrizte a hitet, a szeretetet, és a múlt emlékeit ma is szívesen meséli tovább.
A vargabéles tökéletes választás, ha egy hagyományos, laktató és felejthetetlen desszertre vágysz!
Ha ősz, akkor befőzés. Szinte látom, ahogy ebben az időszakban hány nő logisztikázza a nemlétező szabadidejét a munka, háztartás, gyerekek mellett, hogy beleférjen egy kis zakuszkafőzés, vinetesütés, szilvalekvár, savanyú káposzta eltevése.
Siklódy Fruzsina gyerekkora óta a művészetek világában él, de csak később választotta hivatásának a grafikát. Fekete-fehér munkáiban az érzelmek intenzitása, a hiány lenyomata és a szakrális tér inspirálja. Új kiállítása ezt érzékenyen mutatja meg.
Egyszerűen elkészíthető, mégis ünnepi megjelenésű desszert, ami garantáltan a család kedvence lesz a hidegebb napokon.
A galagonya tavaszi és őszi felhasználását mutatjuk be, változatos módokon tudjuk vele támogatni az egészségünket. Terméséből ketchup-szerű szósz is készülhet, mutatjuk a receptet is.
A húsos raguk azért nagyon jók, mert bármilyen zöldséggel vagy akár gombával is gazdagíthatjuk a szaftos ételt.
A Pszichószereda idén is a lélek finom hangjaira hangol: előadások, workshopok és művészeti programok várják a közönséget, hogy közérthetően, mégis tudományos alapokon közelítsenek a mentális egészséghez – tabuk nélkül, nyitottan, emberközelből.
szóljon hozzá!