
Fotó: Kolozsvári Állami Magyar Színház
A hivatásban édesanyja nyomdokaiba lépett. Számtalan kiváló alakítását láthattuk a kolozsvári színház bűvös deszkáin. Sokoldalú művész, aki kiválóan táncol és énekel. Vindis Andrea pályája húszéves évfordulóját ünnepli idén – erről olvashatnak az Erdélyi Napló legfrissebb számában.
2022. március 03., 11:532022. március 03., 11:53
2022. március 03., 11:542022. március 03., 11:54
Vindis Andrea Nagyváradon született 1979. április 29-én. 1998 és 2002 között a Babeș–Bolyai Tudományegyetem Bölcsészkarának színész szakára járt. 2002 szeptemberétől a Kolozsvári Állami Magyar Színház társulatának tagja.
Vindis Andrea idén húszéves színészi pályafutását ünnepli
Fotó: Bíró István
„Egyértelmű volt, de mégsem egészen tudatos. Öcsém volt a nyitottabb, aki mindig a társaság középpontjában állt, mindenki úgy gondolta, belőle lesz színész, engem meg orvosi pályára szántak a szüleim. Fordítva lett… Testvéremmel kisgyermekként állandóan a színházban voltunk, az volt számunkra a természetes közeg. Utólag tudom már, azért volt ez így, hogy minél többet lehessünk édesanyámmal. Az óvodánk is a színház mellett volt, bizonyára nem véletlenül választotta azt számunkra. Ahogy lejárt a program, átmentünk a színházba, ahol legtöbbször még tartott a próba.
Láttam a nehézségeket is, már amennyit értettem belőlük. De édesanyámnak fantasztikus természete volt: mindennek a pozitív oldalát tudta megmutatni. A fárasztó székelyföldi kiszállásokból, a hosszú utakból és a lerobbant szállodákból nekem inkább az maradt meg, hogy csodálatos helyeken jártunk, jó volt a hangulat, ünnepelték az előadást a kisebb településen élők” – meséli a vele készült interjúban Vindis Andrea. A teljes interjút megtalálják az Erdélyi Napló legfrissebb számában.
Ott, ahová már nem nyúl vissza az emlékezet, és ott, ahol nincsenek források és adatok, a hiányt kitölti a képzelet. Így volt ez régen, és így történt ez A hársfa című regény alkotófolyamata során is. A szerzővel, Antal Imrével beszélgettünk.
Rusz Lívia (1930–2020) az erdélyi képregény talán első igazán ismert alakja, a mai napig közkedvelt Csipike figurájának (képi) megteremtője, akiről kevésbé köztudott, hogy a festészetben is jelentőset alkotott.
A hatalmas kontyoktól és lakkozott hullámoktól hosszú út vezetett a mai könnyed, természetes menyasszonyi frizurákig. Császár Edith mesterfodrász szerint a modern menyasszony már önmagát szeretné látni a tükörben az esküvő napján is.
Az évnek ebben az időszakában igazán csábító a friss orda a piacon. Ha szeretjük az ordát és a pite jellegű süteményeket, ezt mindenképp próbáljuk ki. A fagyasztott gyümölcsnek pedig fogynia kell, mert lassan jön a friss.
Az átmeneti koranyári időszakban illatos mezei szegfűgombát gyűjthetünk, ha kiadós eső után gombásznánk a közeli legelőkön. A lucfenyő és más fenyőfélék is elkezdték már a friss hajtásaikat nevelni, desszerteket és szirupot is készíthetünk belőlük.
Ha idén szűkösebb a nyaralási keret, a közelben is találunk látványos úti célokat. Levendulamezők, jégbarlangok, vadregényes tavak és különleges természeti csodák várnak – csak fel kell kerekedjünk.
Frontemberváltás, friss dal és új lendület: a No Sugar Forog a kerék című száma egy korszaknyitás történetét meséli el. Szőcs Renátával beszélgettünk a változásról, az alkotásról és a zenekar jövőjéről.
A zöld és a fehér spárga nemcsak színében különbözik: termesztésük, ízviláguk és konyhai felhasználásuk is eltérő. Ez a szezonális zöldség egészséges, változatosan elkészíthető, és gazdag kultúrtörténeti múlttal rendelkezik.
Sérült, beteg és kidobott cicák százain segített már a csíkszeredai Garfield Cicamentő Egyesület. Salló Izabella, az egyesület elnöke szerint azonban a valódi megoldás nemcsak a mentés, hanem az emberek szemléletének megváltoztatása.
A savanykás datolya az egyik legtrendibb egészséges nasi, de nem kell vagyonokat költeni rá: otthon is könnyen elkészíthető. Édes, citrusos, enyhén ragacsos falat, ami egy könyv mellé egyszerűen „veszélyesen” jó.
szóljon hozzá!