
Csattan a csizma, perdül a szoknya
Fotó: Rekettye Kulturális Egyesület
A nagykárolyi Rekettye Néptánccsoport a térségbeli táncházmozgalom meghatározó szervezete, amely tánc mellett tucatnyi más foglalkozással is csábítja a gyerekeket, fiatalokat és az idősebb korosztályt is. A csoport vezetőjével, Székely Sárával olvashatnak interjút az Erdélyi Napló e heti lapszámában.
2020. február 13., 12:592020. február 13., 12:59
2020. február 13., 12:592020. február 13., 12:59
A Rekettye Néptánccsoport nagykárolyi táncházas fiatalokból alakult meg harminc évvel ezelőtt, majd 2001-ben létrejött a Rekettye Kulturális Egyesület. A Rekettye körül többen is bábáskodtak, például Maier Reimond néptáncoktató és felesége Katalin. Székely Sára kamaszként csöppent bele a táncházmozgalomba.
Szüreti felvonuláson a Rekettye. A szeretettel végzett hagyományápoló munka meghozza gyümölcsét
Fotó: Rekettye Kulturális Egyesület
„Az útkeresés éveiben itt olyan értékekre találtam, amelyek irányt mutattak. Innen egyenes út vezetett Kolozsvárra, a néprajzszakra. Az egyetemi évek alatt minden alkalmat megragadtam arra, hogy gyűjtőutakon, szakmai gyakorlaton vegyek részt. Így a moldvai csángó falvaktól a jászsági tanyákig több vidéken megfordultam, interjúkat készítettem. 2005-ben jöttem haza Nagykárolyba, azóta kisebb-nagyobb megszakításokkal egyengetem a rekettyések útját. Jelenleg Tóth Réka Annával és férjemmel, Székely Istvánnal irányítjuk az egyesületet” – magyarázta Sára.
Esztendőtől esztendőig – jeles szokások: tojásfestés
Fotó: Rekettye Kulturális Egyesület
A Rekettye Néptánccsoportnak jelenleg 120 állandó táncosa van öt korcsoportban az óvodáskorúaktól a felnőttekig. Tevékenységük szerteágazó: működtetnek népzenei műhelyt, népi mesterségeket oktatnak, másrészt családokat segítő programokkal, pedagógusoknak szóló képzésekkel és táborok szervezése révén szólítják meg a nagykárolyi és környékbeli családokat.
A zene, a vers szeretete hozta őket össze, s noha volt idő, hogy nem zenéltek együtt, évek múltán is elő tudtak húzni egy-egy dalt a „bőröndből”. A Bőröndös zenekar tagjaival, Bíró Hunorral, Székely Norberttel és Moldován Balázzsal beszélgettünk.
Ötven alkotás, több száz járókelő és egy különleges évforduló. A csíkszeredai Nagy Imre Általános Iskola kerítés-kiállítással tiszteleg névadója előtt, közelebb hozva a művészetet a város lakóihoz.
A lassan sült paradicsom mély, telt íze és a jalapeno harmonikus fúziója képes minden partit és meccsnézést felejthetetlenné tenni. A ropogós tortilla chips és ez a sűrű szósz olyan páros, amiből sosem elég egy tálka.
Részletesen bemutatott társadalmi látlelet Cristian Mungiu legújabb filmje a Fjord, amiben a rendező egy nagy botrányt kavaró történést dolgoz fel, a keleti és nyugati világ találkozási pontjánál. Kritika.
Vannak helyzetek, amikor minden másodperc, minden szó számít. Bartos Mónika csak 23 éves, de a rohammentő-szolgálatnál végzett sok ezer önkéntesóra során megtanulta: az életmentésben a gyorsaság, a csapatmunka és szakmai tudás kulcsfontosságú.
Bizonyára sokan gondolnak nosztalgiával gyermekkoruk játékaira, vagy tán ma is őrzik azokat. Fekete István viszont nemcsak megőrizte egykori kedvenceit, hanem a csíki múzeumnak adományozta, megalapozva ezzel az intézmény játéktörténeti gyűjteményét.
Egy bukaresti villamoson történteknek két színházi ember is szemtanúja volt – ebből aztán monodráma született, most pedig színházi előadás formálódik belőle. A valós történet mögött azonban aktuális társadalmi jelenségre világítanak rá az alkotók.
Daniel Brici bányászportréi túlmutatnak a fotószerű pontosságon: a hiperrealizmus eszközeivel egy eltűnő világ emlékezetét őrzik. A Mineralia Humana kiállítás az emberi figyelem, a munka és a méltóság időtálló lenyomata.
Lenyűgöző látvánnyal és összecsapott utolsó évaddal búcsúzik az Eufória. A közkedvelt sorozat záróakkordja lezárt egy korszakot, olyan élményekkel hagyva a rajongókat, amit inkább elfelejtenének.
Ott, ahová már nem nyúl vissza az emlékezet, és ott, ahol nincsenek források és adatok, a hiányt kitölti a képzelet. Így volt ez régen, és így történt ez A hársfa című regény alkotófolyamata során is. A szerzővel, Antal Imrével beszélgettünk.
szóljon hozzá!