Megnyitották vasárnap délben az 1848-49-es forradalom és szabadságharc emlékét megidéző, 35. ünnepi tárlatot a kézdivásárhelyi Incze László Céhtörténeti Múzeum időszakos kiállítótermében. Az április 4-ig látogatható kiállítás egy ideig az utolsó lesz az intézményben.
2024. március 10., 19:322024. március 10., 19:32
Fotó: Dénes Botond
Megnyitották vasárnap délben az 1848-49-es forradalom és szabadságharc emlékét megidéző, 35. ünnepi tárlatot a kézdivásárhelyi Incze László Céhtörténeti Múzeum időszakos kiállítótermében. Az április 4-ig látogatható kiállítás egy ideig az utolsó lesz az intézményben.
2024. március 10., 19:322024. március 10., 19:32
Fotó: Dénes Botond
A jelenlévőket Dimény Attila múzeumvezető köszöntötte, kiemelve, hogy a forradalom és innováció témakörében meghirdetett tárlat nagy érdeklődésnek örvendett az alkotók körében, hiszen
„Elsősorban nekik tartozunk nagy-nagy köszönettel, hogy a 35. alkalommal sorra kerülő tárlatra ilyen szép számban jelentkeztek” – fogalmazott, majd név szerint ismertette a kiállító művészeket.
Fotó: Dénes Botond
A tárlatot megnyitó Lénárt Tamás művészettörténész párhuzamot vont a szabadságharc során tapasztalt nemzeti átszellemülés és a művészi alkotás között. „Egyszerű és békés iparosok táborrá és gyárteleppé alakították Kézdivásárhelyt, és varázsütésre állt elő ágyúöntőde, fegyver-, lőpor- és gyutacs-gyárak. Megkondultak az ágyúk és dörrentek a harangok, a nemzet pedig egységben harcolt a hon javáért. Ilyen emelkedett állapot a művészi alkotás is, ami alatt a forrongó gondolatok materializálódnak.
– fogalmazott.
Fotó: Dénes Botond
A kiállított munkák kapcsán elmondta, a technikai, mediális és stiláris sokszínűség mögött önálló alkotói stratégiák és szemléletmódok állnak, az alkotások kiemelt témái az összetartozás és az átalakulás. Hozzátette, hogy a tárlat részét képezi néhai Vetró Bodoni Zsuzsa két, még ki nem állított pasztellképe is.
A művészettörténész kifejtette, hogy önvédelmi harcokat vívunk ma is, főként embernek való megmaradásunkért, ezért
Fotó: Dénes Botond
„A szabadságharc emlékezete lelkesítő és mozgósító erő, ugyanakkor folytonos önreflexióra és fejlődésre késztet.
– zárta gondolatait Lénárt Tamás.
Fotó: Dénes Botond
A rendezvényen Józsa Irén és Nagy-Babos Tamás magyartanárok verseket szavaltak és kórusműveket adott elő a Fórika Balázs karnagy vezette Cantus Kamarakórus.
A tárlat április 4-ig látogatható, azt követően a Székely Katonanevelde épületébe való költözés miatt egy ideig zárva tart majd a múzeum – közölte Dimény Attila intézményvezető.
Fotó: Dénes Botond
Fotó: Dénes Botond
Fotó: Dénes Botond
Fotó: Dénes Botond
A kökény csókra húzza a szádat, megtudhatod, hogy pontosan miért is! Kevesebb kökényterméssel számolunk idén, de annál jobban becsüljük. Az alábbiakból kiderül, hogy gyümölcse mellett még milyen fontos szerepeket tölt be környezetünkben a jelenléte.
A Szárhegy 2025 kiállítás nem csupán alkotások gyűjteménye, inkább egy közös gondolkodás lenyomata a formáról, a fegyelemről és a szabadságról. Ahol a vonalak nemcsak húzások, hanem határátlépések is.
Dédnagyapánk, utolsó éveiben, ott lakott velünk egy udvaron. Furcsa, szigorú, magának való ember volt.
Libasült, újbor, és egy szent, akit a libák árultak el – Szent Márton legendája a jószívűségről, a bőségről és arról szól, hogy egy fél köpeny is elég lehet ahhoz, hogy melegséget vigyünk a világba.
A fiatalok és a hagyományok találkozására épít a 24. Csángó Napok Csíkszeredában. November 14–16. között kézműves-foglalkozások, előadások és táncház idézi meg a moldvai és gyimesi csángók élő kultúráját és közösségét.
A hordós savanyú káposzta vagy a muratura a vidékünkön mindenki számára ismert téli étel, ám a fermentálás módszere ennél sokkal tágabb, színesebb, ízesebb lehetőségeket rejt. Kurkó Stefániával beszélgettünk a fermentálás csodálatos világáról.
Márika néni története nem mese, mégis olyan, mintha az volna. Egy tengerész katona, egy fonóban szövődő szerelem és egy hetvenéves gyűrű, amely ma is őrzi két ember egyetértését – mert ahogy ő mondja: „Ha nincs egyetértés, semmi sincs.”
230 éve halt meg Zöld Péter, a madéfalvi veszedelem (1764) egyik kiemelkedő, vezető alakja. A Csíki Székely Múzeumban a novemberi hónap kiemelt tárgya a madéfalvi Zöld család családfáját ábrázoló dokumentum (Csíkpálfalva, 1842. november 28.).
Egyszerű, hétköznapi ebéd, de a köret újdonság lehet. Az édesburgonya édeskés ízét nem mindenki szereti, de aki igen, annak nagy kedvencévé válhat ez a fogás.
A tinóruk világa sokszor feledésbe merül, hiszen a legtöbb gombász szemében csak a vargányák számítanak értékes zsákmánynak. A vargányák is a tinóruk közé tartoznak, de vannak olyan tinóru gombáink is, amelyek nem vargányák.
szóljon hozzá!