Megnyitották vasárnap délben az 1848-49-es forradalom és szabadságharc emlékét megidéző, 35. ünnepi tárlatot a kézdivásárhelyi Incze László Céhtörténeti Múzeum időszakos kiállítótermében. Az április 4-ig látogatható kiállítás egy ideig az utolsó lesz az intézményben.
2024. március 10., 19:322024. március 10., 19:32
Fotó: Dénes Botond
Megnyitották vasárnap délben az 1848-49-es forradalom és szabadságharc emlékét megidéző, 35. ünnepi tárlatot a kézdivásárhelyi Incze László Céhtörténeti Múzeum időszakos kiállítótermében. Az április 4-ig látogatható kiállítás egy ideig az utolsó lesz az intézményben.
2024. március 10., 19:322024. március 10., 19:32
Fotó: Dénes Botond
A jelenlévőket Dimény Attila múzeumvezető köszöntötte, kiemelve, hogy a forradalom és innováció témakörében meghirdetett tárlat nagy érdeklődésnek örvendett az alkotók körében, hiszen
„Elsősorban nekik tartozunk nagy-nagy köszönettel, hogy a 35. alkalommal sorra kerülő tárlatra ilyen szép számban jelentkeztek” – fogalmazott, majd név szerint ismertette a kiállító művészeket.
Fotó: Dénes Botond
A tárlatot megnyitó Lénárt Tamás művészettörténész párhuzamot vont a szabadságharc során tapasztalt nemzeti átszellemülés és a művészi alkotás között. „Egyszerű és békés iparosok táborrá és gyárteleppé alakították Kézdivásárhelyt, és varázsütésre állt elő ágyúöntőde, fegyver-, lőpor- és gyutacs-gyárak. Megkondultak az ágyúk és dörrentek a harangok, a nemzet pedig egységben harcolt a hon javáért. Ilyen emelkedett állapot a művészi alkotás is, ami alatt a forrongó gondolatok materializálódnak.
– fogalmazott.
Fotó: Dénes Botond
A kiállított munkák kapcsán elmondta, a technikai, mediális és stiláris sokszínűség mögött önálló alkotói stratégiák és szemléletmódok állnak, az alkotások kiemelt témái az összetartozás és az átalakulás. Hozzátette, hogy a tárlat részét képezi néhai Vetró Bodoni Zsuzsa két, még ki nem állított pasztellképe is.
A művészettörténész kifejtette, hogy önvédelmi harcokat vívunk ma is, főként embernek való megmaradásunkért, ezért
Fotó: Dénes Botond
„A szabadságharc emlékezete lelkesítő és mozgósító erő, ugyanakkor folytonos önreflexióra és fejlődésre késztet.
– zárta gondolatait Lénárt Tamás.
Fotó: Dénes Botond
A rendezvényen Józsa Irén és Nagy-Babos Tamás magyartanárok verseket szavaltak és kórusműveket adott elő a Fórika Balázs karnagy vezette Cantus Kamarakórus.
A tárlat április 4-ig látogatható, azt követően a Székely Katonanevelde épületébe való költözés miatt egy ideig zárva tart majd a múzeum – közölte Dimény Attila intézményvezető.
Fotó: Dénes Botond
Fotó: Dénes Botond
Fotó: Dénes Botond
Fotó: Dénes Botond
Sorozatunkban – továbbra is a csendéleteknél maradva – ezúttal egy különös darabra esett a választásunk: T. Szűcs Ilona metaforikus festészete a szürrealizmus és a metafizikus eszköztárát alkalmazza.
Száz évvel ezelőtt indultak el a székely írók Benedek Elek és Tamási Áron vezetésével, hogy derűt vigyenek és a székely irodalom sajátosságait megmutassák nemzettársaiknak. Ma egy másik csoport teszi ugyanezt – remélhetőleg, több szerencsével.
A növények szépen fejlődnek a napsütötte napoknak köszönhetően. Ez a mérgező növények megjelenését is jelenti, ezúttal kettővel is megismerkedünk. A pirosló hunyor és a martilapu kettős hatását, de a hagymaszagú kányazsombort is bemutatjuk.
Hogyan találkozott a nagy mesemondó egy trafikosné aranyszőke hajú lányával, majd hogyan vallott szerelmet neki? Miként lett házasság ebből, hová indultak nászútra? És miről leveleztek egymással? Ez is kiderül a Székely Menyasszony kiállításon.
Kevés olyan étel van, amely ennyire egyszerű alapanyagokból hoz ki ennyire gazdag ízvilágot. A saltimbocca eredetileg borjúhúsból készül, zsályával és sonkával, de csirkemellből is fantasztikusan működik.
Kevés alapanyag utazta be úgy a világ konyháit, mint a bab: egyszerre a szegények eledele és ikonikus fogások lelke. De hogyan lett a paszulyból globális gasztronómiai történet?
Több tízezer résztvevő, számos ország és rengeteg hangosan kimondott vers: idén Lackfi János művei köré szerveződik a Nemzetközi Felolvasómaraton, amely ismét bebizonyítja, hogy az irodalom közösségi élmény és élő párbeszéd.
Az ősi japán és koreai kerámiaművészet világába kalauzolja el a látogatókat Máthé Lóránt-Pál keramikus székelyudvarhelyi kiállítása.
A reggelt egy ropogós pestós melegszendviccsel kezdjük, uzsonnára egy könnyű, áfonyás görög joghurtos finomság kerül az asztalra. Ebédre egy ázsiai ízvilágú, zöldséges csirkét készítettünk, a napot egy egyszerű, mégis ízletes vacsorával zárjuk.
Virág helyett egy fontos kérdés: ki viszi a háztartás terhét? Sipos Katalin kutatása több mint ötszáz válaszadó tapasztalatán keresztül mutatja meg, mennyi „láthatatlan munka” hárul ma is a nőkre.
szóljon hozzá!