Megnyitották vasárnap délben az 1848-49-es forradalom és szabadságharc emlékét megidéző, 35. ünnepi tárlatot a kézdivásárhelyi Incze László Céhtörténeti Múzeum időszakos kiállítótermében. Az április 4-ig látogatható kiállítás egy ideig az utolsó lesz az intézményben.
2024. március 10., 19:322024. március 10., 19:32
Fotó: Dénes Botond
Megnyitották vasárnap délben az 1848-49-es forradalom és szabadságharc emlékét megidéző, 35. ünnepi tárlatot a kézdivásárhelyi Incze László Céhtörténeti Múzeum időszakos kiállítótermében. Az április 4-ig látogatható kiállítás egy ideig az utolsó lesz az intézményben.
2024. március 10., 19:322024. március 10., 19:32
Fotó: Dénes Botond
A jelenlévőket Dimény Attila múzeumvezető köszöntötte, kiemelve, hogy a forradalom és innováció témakörében meghirdetett tárlat nagy érdeklődésnek örvendett az alkotók körében, hiszen
„Elsősorban nekik tartozunk nagy-nagy köszönettel, hogy a 35. alkalommal sorra kerülő tárlatra ilyen szép számban jelentkeztek” – fogalmazott, majd név szerint ismertette a kiállító művészeket.
Fotó: Dénes Botond
A tárlatot megnyitó Lénárt Tamás művészettörténész párhuzamot vont a szabadságharc során tapasztalt nemzeti átszellemülés és a művészi alkotás között. „Egyszerű és békés iparosok táborrá és gyárteleppé alakították Kézdivásárhelyt, és varázsütésre állt elő ágyúöntőde, fegyver-, lőpor- és gyutacs-gyárak. Megkondultak az ágyúk és dörrentek a harangok, a nemzet pedig egységben harcolt a hon javáért. Ilyen emelkedett állapot a művészi alkotás is, ami alatt a forrongó gondolatok materializálódnak.
– fogalmazott.
Fotó: Dénes Botond
A kiállított munkák kapcsán elmondta, a technikai, mediális és stiláris sokszínűség mögött önálló alkotói stratégiák és szemléletmódok állnak, az alkotások kiemelt témái az összetartozás és az átalakulás. Hozzátette, hogy a tárlat részét képezi néhai Vetró Bodoni Zsuzsa két, még ki nem állított pasztellképe is.
A művészettörténész kifejtette, hogy önvédelmi harcokat vívunk ma is, főként embernek való megmaradásunkért, ezért
Fotó: Dénes Botond
„A szabadságharc emlékezete lelkesítő és mozgósító erő, ugyanakkor folytonos önreflexióra és fejlődésre késztet.
– zárta gondolatait Lénárt Tamás.
Fotó: Dénes Botond
A rendezvényen Józsa Irén és Nagy-Babos Tamás magyartanárok verseket szavaltak és kórusműveket adott elő a Fórika Balázs karnagy vezette Cantus Kamarakórus.
A tárlat április 4-ig látogatható, azt követően a Székely Katonanevelde épületébe való költözés miatt egy ideig zárva tart majd a múzeum – közölte Dimény Attila intézményvezető.
Fotó: Dénes Botond
Fotó: Dénes Botond
Fotó: Dénes Botond
Fotó: Dénes Botond
Bolygónk 71 százalékát víz borítja és csupán 29 százaléka szárazföld. Ennek az óriási víztömegnek viszont csupán 3 százaléka édesvíz. Amikor megszületünk, a szervezetünk 72 százaléka szintén víz. A víz tehát az egyik legfontosabb eleme az életnek.
Egy eltűnőben lévő művészeti korszak kel új életre: az AnnART Archívum több száz performansz dokumentumát menti meg, miközben a rendszerváltás utáni szabadság és kísérletezés történetét is újraírja a köztudatban.
Nem kell keleszteni, nem kell órákat várni rá, és szinte elronthatatlan – ez a desszert garantáltan a család kedvence lesz.
„A színház, mint összművészeti forma a történetmesélésen, a látványon, a nyelven, a mozgáson, a téren keresztül képes megmutatni nekünk, milyen volt, milyen most és milyen lehetne a világunk” – írta Willem Dafoe a színházi világnapi üzenetében.
Márton Árpád festőművész életművében a kenyér vezérmotívumként jelenik meg. Ezúttal a Csíki Székely Múzeumban őrzött egyik kenyeres képét választottuk gasztrosorozatunkhoz, amely reprezentatív példája annak, ahogy a kenyér megjelenik a művészetében.
Demeter Arnold csíkszentkirályi költő Búzaköd című kötetének bemutatójára készül. A pályája kezdetén lévő alkotó számára ez egy alapkő, amihez vissza-vissza tér majd.
A vadonban sokféle izgalmas fűszernövény megterem, a zellerfélékhez tartozó podagrafüvet érdemes a tavaszi időszakban megismerni. A piros árvacsalánt gyakran mellőzzük erős illata miatt, de a növény legszebb részeit bátran felhasználhatjuk.
Burkolt jelenlétek, hideg emlékek, szakrális betontömbök: Siklódi Fruzsina Erzsébet festményei a hiány eszméjét jelenítik meg. Erős színekkel, kontrasztokkal, de mindenek előtt emlékekkel dolgozik, nosztalgiába csomagolva a felejtést.
Egy esküvői fotó néha többet mesél, mint a családi legenda. A menyegző az emberi élet kitüntetett eseménye, és a vágy, hogy maradandó vizuális emléket szerezzünk róla, szinte egyidős magával a fényképezéssel.
Ez a recept biztos siker, ha valakit szeretnél lenyűgözni. A legényfogó csirke nemcsak egyszerűen elkészíthető, hanem annyira finom, hogy biztosan újra és újra az asztalra kerül.
szóljon hozzá!