Megnyitották vasárnap délben az 1848-49-es forradalom és szabadságharc emlékét megidéző, 35. ünnepi tárlatot a kézdivásárhelyi Incze László Céhtörténeti Múzeum időszakos kiállítótermében. Az április 4-ig látogatható kiállítás egy ideig az utolsó lesz az intézményben.
2024. március 10., 19:322024. március 10., 19:32
Fotó: Dénes Botond
Megnyitották vasárnap délben az 1848-49-es forradalom és szabadságharc emlékét megidéző, 35. ünnepi tárlatot a kézdivásárhelyi Incze László Céhtörténeti Múzeum időszakos kiállítótermében. Az április 4-ig látogatható kiállítás egy ideig az utolsó lesz az intézményben.
2024. március 10., 19:322024. március 10., 19:32
Fotó: Dénes Botond
A jelenlévőket Dimény Attila múzeumvezető köszöntötte, kiemelve, hogy a forradalom és innováció témakörében meghirdetett tárlat nagy érdeklődésnek örvendett az alkotók körében, hiszen
„Elsősorban nekik tartozunk nagy-nagy köszönettel, hogy a 35. alkalommal sorra kerülő tárlatra ilyen szép számban jelentkeztek” – fogalmazott, majd név szerint ismertette a kiállító művészeket.
Fotó: Dénes Botond
A tárlatot megnyitó Lénárt Tamás művészettörténész párhuzamot vont a szabadságharc során tapasztalt nemzeti átszellemülés és a művészi alkotás között. „Egyszerű és békés iparosok táborrá és gyárteleppé alakították Kézdivásárhelyt, és varázsütésre állt elő ágyúöntőde, fegyver-, lőpor- és gyutacs-gyárak. Megkondultak az ágyúk és dörrentek a harangok, a nemzet pedig egységben harcolt a hon javáért. Ilyen emelkedett állapot a művészi alkotás is, ami alatt a forrongó gondolatok materializálódnak.
– fogalmazott.
Fotó: Dénes Botond
A kiállított munkák kapcsán elmondta, a technikai, mediális és stiláris sokszínűség mögött önálló alkotói stratégiák és szemléletmódok állnak, az alkotások kiemelt témái az összetartozás és az átalakulás. Hozzátette, hogy a tárlat részét képezi néhai Vetró Bodoni Zsuzsa két, még ki nem állított pasztellképe is.
A művészettörténész kifejtette, hogy önvédelmi harcokat vívunk ma is, főként embernek való megmaradásunkért, ezért
Fotó: Dénes Botond
„A szabadságharc emlékezete lelkesítő és mozgósító erő, ugyanakkor folytonos önreflexióra és fejlődésre késztet.
– zárta gondolatait Lénárt Tamás.
Fotó: Dénes Botond
A rendezvényen Józsa Irén és Nagy-Babos Tamás magyartanárok verseket szavaltak és kórusműveket adott elő a Fórika Balázs karnagy vezette Cantus Kamarakórus.
A tárlat április 4-ig látogatható, azt követően a Székely Katonanevelde épületébe való költözés miatt egy ideig zárva tart majd a múzeum – közölte Dimény Attila intézményvezető.
Fotó: Dénes Botond
Fotó: Dénes Botond
Fotó: Dénes Botond
Fotó: Dénes Botond
Egy bukaresti villamoson történteknek két színházi ember is szemtanúja volt – ebből aztán monodráma született, most pedig színházi előadás formálódik belőle. A valós történet mögött azonban aktuális társadalmi jelenségre világítanak rá az alkotók.
Daniel Brici bányászportréi túlmutatnak a fotószerű pontosságon: a hiperrealizmus eszközeivel egy eltűnő világ emlékezetét őrzik. A Mineralia Humana kiállítás az emberi figyelem, a munka és a méltóság időtálló lenyomata.
Lenyűgöző látvánnyal és összecsapott utolsó évaddal búcsúzik az Eufória. A közkedvelt sorozat záróakkordja lezárt egy korszakot, olyan élményekkel hagyva a rajongókat, amit inkább elfelejtenének.
Ott, ahová már nem nyúl vissza az emlékezet, és ott, ahol nincsenek források és adatok, a hiányt kitölti a képzelet. Így volt ez régen, és így történt ez A hársfa című regény alkotófolyamata során is. A szerzővel, Antal Imrével beszélgettünk.
Rusz Lívia (1930–2020) az erdélyi képregény talán első igazán ismert alakja, a mai napig közkedvelt Csipike figurájának (képi) megteremtője, akiről kevésbé köztudott, hogy a festészetben is jelentőset alkotott.
A hatalmas kontyoktól és lakkozott hullámoktól hosszú út vezetett a mai könnyed, természetes menyasszonyi frizurákig. Császár Edith mesterfodrász szerint a modern menyasszony már önmagát szeretné látni a tükörben az esküvő napján is.
Az évnek ebben az időszakában igazán csábító a friss orda a piacon. Ha szeretjük az ordát és a pite jellegű süteményeket, ezt mindenképp próbáljuk ki. A fagyasztott gyümölcsnek pedig fogynia kell, mert lassan jön a friss.
Az átmeneti koranyári időszakban illatos mezei szegfűgombát gyűjthetünk, ha kiadós eső után gombásznánk a közeli legelőkön. A lucfenyő és más fenyőfélék is elkezdték már a friss hajtásaikat nevelni, desszerteket és szirupot is készíthetünk belőlük.
Ha idén szűkösebb a nyaralási keret, a közelben is találunk látványos úti célokat. Levendulamezők, jégbarlangok, vadregényes tavak és különleges természeti csodák várnak – csak fel kell kerekedjünk.
Frontemberváltás, friss dal és új lendület: a No Sugar Forog a kerék című száma egy korszaknyitás történetét meséli el. Szőcs Renátával beszélgettünk a változásról, az alkotásról és a zenekar jövőjéről.
szóljon hozzá!