A képzelet egy növény, és van úgy, hogy virágzik
Fotó: Pinti Attila
Bármit is ábrázol a kép, mindig az emberről szól, arról, hogy hogyan éljük meg önnön világunkat, hogyan lakjuk be a belső terünket – vallja Kelemen Örs Csongor. A csíkszeredai képzőművész évekig elzárkózott a kiállításoktól, most egy különleges grafikai tárlattal jelentkezik október 22-én.
Túros Eszter
2024. október 21., 20:192024. október 21., 20:19
2024. október 26., 17:582024. október 26., 17:58
– Első körben arra kérnélek, hogy kicsit értelmezd a kiállítás címét. Miért Rajzok a padlón?
– Ezen a pályán első kiállításunk, munkáink első bemutatása a padlón történik. Diákként mutatjuk így be az otthon elkészített munkákat a tanárunknak, az iskolában, a műteremben, aki elmondja a véleményét, a meglátásait, korrektúrát tart. Ezekkel a rajzokkal kezdtem – de festek is – tíz év alkotói szünet után újra, új életszemlélettel, megújult energiákkal. Abban, hogy eljutottam eddig a kiállításig, többen is támogattak, valamint voltak vásárlóim is. Köszönöm nekik. Ahhoz, hogy fenn tudjam tartani ezt a folyamatot, továbbra is szükségem van támogatásra.
Számomra ez egy újszerű állapot, és ahhoz, hogy tartani tudjam ezt a munkatempót, amiben örömömet lelem, nélkülözhetetlen. A rajzaim újra a padlón, ezúttal egy új élethelyzetben.
Fotó: Forrás: Kelemen Örs Csongor
– Milyen rajzok ezek?
– A kiindulópont az emberi test, ebben az esetben a fej, de nem a személy külső aspektusa vonz, hanem a rajz, és a belső világom manifesztációja. Szeretem a meglepetésszerű képi megoldásokat, a vonal, a folt alakulását. Az, hogy befejezetlenül hagyok bizonyos részeket, sőt tudatosan igyekszem kihangsúlyozni az üresen hagyott felületetet, még a Jánosi Antallal és Berszán Zsolttal közös Autopszia festészeti projektünk tapasztalatából továbbvitt formai megoldás. Idén nyáron kezdtem újra rajzolni, több mint száz ilyen kisebb rajzom van – köztük kevésbé sikerültek is, amelyek felfedetlenül maradnak –, de többségükkel elégedett vagyok, és kiállításra késznek tartom őket.
Miért az ember? Végül bármit is ábrázol a kép, mindig az emberről szól, önmagunkról, arról, hogyan vagyunk, hogyan éljük meg önnön világunkat, hogyan lakjuk be a belső terünket. Szeretem továbbfogalmazni az adott formát, átalakítani a látszót, A képzeletem egy növény és van úgy, hogy virágzik.
Fotó: Forrás: Kelemen Örs Csongor
– Milyen intenzitással foglalkoztat a téma?
– Minden időmet a művészetnek szentelem. Arra az időre gondolok, ami szabadon marad a munkahely és az otthoni ténykedések mellett. Szeretem ezt csinálni, örömömet lelem benne. Fontosnak és értékesnek tartom mindenféle szempontból. Végül is egy emberi élet megtapasztalását hordozza minden vonal amit húzok. Az, ahogyan a kép alakul, a belső életem minősége. Ezt tartom a rajzaim témájának, amit a képi megoldások végtelene hordoz. Hogy meddig tudom csinálni?
Ha pedig elfáradok szellemileg, akkor áttérek a színekre.Vagy méretet változtatok. Szeretnék nagyméretű rajzokat is készíteni... Van néhány festményem is. De az is jó ösztönző, ha tudom, hogy mások is értékelik amit csinálok. Az emberi test az, amiből kiindulok, amibe úgymond belenőttem, vagy akár mondhatnám, vele együtt nőttem fel. Mindig is az emberi test volt a kiindulópont. Diákként is ezen dolgoztunk, tanultuk az emberi testet, az anatómiáját, arányait, ezen fejlődtem. Szeretem, ha a test nem kap aktív szerepet. Mondjuk egy teljes emberi test, amivel nem történik semmi, csak áll, viszont képileg a vonal, a folt alakulása annál mozgalmasabb.
Fotó: Forrás: Kelemen Örs Csongor
– Végső soron, ha a rajzaidat, festményeidet nézzük, nagyjából mind egy szűk témán belül körvonalazódnak. Mennyire, miben váloztak ezek a rajzok, mi változott?
– Úgy érzem, hogy a rajzaim megszépültek – fizikailag is és rajzilag is – és én is belsőleg. És ezzel nem vesztettek expresszivitásukból.
– Mikor, hogyan zárul le egy ilyen intenzív folyamat, mikor érzed elégnek?
– Még nem érzem lezárulni a folyamatot, elég késztetést érzek magamban, hogy gyakoroljam, amit elkezdtem. Mivel egy folyamatról van szó, a változás a része, s ha szükség van rá, jöhet. Addig is csinálnom kell a legjobb tudásomnak megfelelően, természetesen úgy, ahogy adja magát. Most úgy érzem, hogy a rajzaim megszépültek – fizikailag is és rajzilag is – és én is belsőleg. És ezzel nem vesztettek expresszivitásukból.
A folyamatnak nem csak belső vonatkoztatása van. A munkáim kiállításának, bemutatásának kell hogy legyen minőségi hozadéka, ami pozitívan hat az életemre. Hiszek ebben.
Fotó: Pinti Attila
– Mit gondolsz a művészet mint áru kérdéséről? És mit remélsz ezzel kapcsolatban?
– Úgy képzelem, hogy a művészet a fejlődésen alapuló teremtési folyamat része, és rajta keresztül megélhetem, újraélhetem önnön lényem helyzetét, a kreatív gesztus által.
Szerintem a művészete eladásával a művész aktív részesévé válik egy működő társadalmi mechanizmusnak, melyben a pénz, mint egy közös szellemi konvenció, képes energiát, tudást, tapasztalatot átvinni időn és téren keresztül egyik embertől a másikig.
Fotó: Forrás: Kelemen Örs Csongor
– És mit gondolsz a sikerről?
– Egyik legkedvesebb téma, ami foglalkoztat. A siker megnyilvánul a belső és külső életünkben egyaránt, de a kettőt nem kell különválasztani a gyakorlatban. A sikeresség a belső életben számomra az élet pozitív megélését jelenti. A külső életben való sikeresség alapja pedig a megfelelő belső beállítottság. Hiszem, hogy a sikerességhez oda kell alakulni. Egységben lenni azzal, amivé válni szeretnénk, egységben lenni a céllal. Lehet, hogy annak a helynek, állapotnak megvan a saját „frekvenciája”, ami bennem is létre kell, hogy jöjjön. Egyfajta vonzást, vonzódást is érzek ebben...
Rajzok a padlón
A kiállítás október 22-én, kedden, 18 órától nyílik a csíkszeredai Mafinom+ étteremben, a munkák csak ezen a napon lesznek megtekinthetőek.
CsíkszékEzek is érdekelhetik
Székelyhon
Megtalálták a két eltűnt kislányt
Székelyhon
Megtalálták a két eltűnt kislányt
A rovat további cikkei
A gyerekeknek jó az, hogyha „ledobja” őket a fal
A benti falmászás sokaknak látványos sport, valójában azonban jóval több ennél: fejlesztő és akár terápiás eszköz is lehet. A fal különböző nehézségű útvonalakat kínál, így kezdők és haladók egyaránt megtalálják benne a kihívást.
A gyerekeknek jó az, hogyha „ledobja” őket a fal
Ropogós házi tavaszi tekercs
Kívül ropogós, belül szaftos és fűszeres: ez a házi tavaszi tekercs garantált siker. Frissen sütött tésztalapokba töltött, illatos húsos-káposztás raguval készül, és tökéletes választás egy hangulatos estére vagy vendégváró falatként.
Ropogós házi tavaszi tekercs
Kincs, amire nem vigyázunk eléggé: az ivóvíz
Bolygónk 71 százalékát víz borítja és csupán 29 százaléka szárazföld. Ennek az óriási víztömegnek viszont csupán 3 százaléka édesvíz. Amikor megszületünk, a szervezetünk 72 százaléka szintén víz. A víz tehát az egyik legfontosabb eleme az életnek.
Kincs, amire nem vigyázunk eléggé: az ivóvíz
A múlt rekonstrukciója a jelen kérdésein keresztül: AnnART Archívum
Egy eltűnőben lévő művészeti korszak kel új életre: az AnnART Archívum több száz performansz dokumentumát menti meg, miközben a rendszerváltás utáni szabadság és kísérletezés történetét is újraírja a köztudatban.
A múlt rekonstrukciója a jelen kérdésein keresztül: AnnART Archívum
Túrófánk – videó
Nem kell keleszteni, nem kell órákat várni rá, és szinte elronthatatlan – ez a desszert garantáltan a család kedvence lesz.
Túrófánk – videó
Világnaptól világnapig: színház a Ligeten
„A színház, mint összművészeti forma a történetmesélésen, a látványon, a nyelven, a mozgáson, a téren keresztül képes megmutatni nekünk, milyen volt, milyen most és milyen lehetne a világunk” – írta Willem Dafoe a színházi világnapi üzenetében.
Világnaptól világnapig: színház a Ligeten
A lélek kenyere
Márton Árpád festőművész életművében a kenyér vezérmotívumként jelenik meg. Ezúttal a Csíki Székely Múzeumban őrzött egyik kenyeres képét választottuk gasztrosorozatunkhoz, amely reprezentatív példája annak, ahogy a kenyér megjelenik a művészetében.
A lélek kenyere
Legényálomból kötetbemutató
Demeter Arnold csíkszentkirályi költő Búzaköd című kötetének bemutatójára készül. A pályája kezdetén lévő alkotó számára ez egy alapkő, amihez vissza-vissza tér majd.
Legényálomból kötetbemutató
Fűszernövények a kosárban, desszerteken, savanyúságban
A vadonban sokféle izgalmas fűszernövény megterem, a zellerfélékhez tartozó podagrafüvet érdemes a tavaszi időszakban megismerni. A piros árvacsalánt gyakran mellőzzük erős illata miatt, de a növény legszebb részeit bátran felhasználhatjuk.
Fűszernövények a kosárban, desszerteken, savanyúságban
A hiányban is a szépet látni
Burkolt jelenlétek, hideg emlékek, szakrális betontömbök: Siklódi Fruzsina Erzsébet festményei a hiány eszméjét jelenítik meg. Erős színekkel, kontrasztokkal, de mindenek előtt emlékekkel dolgozik, nosztalgiába csomagolva a felejtést.
A hiányban is a szépet látni
Látogatottsági adatokMédiatér
Médiatér alkalmazás
Rádió GaGa alkalmazás
Minden jog fenntartva!
szóljon hozzá!