A „mi Toldink” a népi hagyományok erejét használja fel, hogy megidézze a címszereplő küzdelmeit. Dinamikus táncok, autentikus zenei aláfestés, magával ragadó színpadi képek: az előadás hidat épít a múlt és a jelen között, hiszen a Toldi ma is aktuális.
2025. február 26., 17:002025. február 26., 17:00
Fotó: Borbély Fanni
A „mi Toldink” a népi hagyományok erejét használja fel, hogy megidézze a címszereplő küzdelmeit. Dinamikus táncok, autentikus zenei aláfestés, magával ragadó színpadi képek: az előadás hidat épít a múlt és a jelen között, hiszen a Toldi ma is aktuális.
2025. február 26., 17:002025. február 26., 17:00
Arany János elbeszélő költeménye, a Toldi nem szorul különösképpen bemutatásra. A bátorság, az emberség és a küzdelemmel teli élet értékeit tárja elénk. A Hargita Székely Néptáncszínház (korábban Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes) most új életre kelti Toldi Miklós történetét: a néptánc gazdag nyelvén mesélik el megtisztulásának folyamatát, amely a bűnbeeséstől a fölemelkedésig vezet. Az eredeti mű nyomán egy új „hargitás Toldi” formálódik, aki a fizikai erő helyett az örökérvényű erények útján érdemli ki vitézségét. Az előadás a Nemzetpolitikai Államtitkárság – Bethlen Gábor Alap támogatásával valósult meg.
Szabó László, András Mihály, Bakcsi Kata, Kelemen Szilveszter, Fazakas Misi
Fotó: Borbély Fanni
A Hargita Székely Néptáncszínház színpadán Kelemen Szilveszter rendezésében látható Arany János nagysikerű művének adaptációja, az alkotócsapat sajtótájékoztatón ismertette a táncelőadás részleteit, betekintést engedve a próba- és a munkafolyamatba. András Mihály igazgató elmondta, hogy a rendezőnek a Covid tombolása alatt jutott eszébe, hogy műsorra tűzzék valamikor Toldi történetét, ekkor „feltették a polcra” az ötletet. Szempont volt már akkor, hogy nem a kész Toldi táncművet szerették volna átvenni, hanem egy új, hazai Toldi-előadást akartak színpadra vinni. Az igazgató kiemelte még, hogy úgy tervezték a műsort, hogy bárhova el tudják vinni.
Fotó: Borbély Fanni
Fazakas Mihály, az előadás társrendezőjének feladata volt, hogy a színpad törvényszerűségeivel ismertesse, a színpadi jelenlétet fejlessze a társulatban. Ő volt az „külső szem”, az objektív nézőpont. A társrendező rendkívül elégedett a csapat munkájával, amelyet – mint fogalmazott – a megelőlegezett bizalommal tudtak elérni.
Bakcsi Kata, Kelemen Szilveszter és Fazakas Misi
Fotó: Borbély Fanni
Bakcsi Kata, az előadás díszlet- és jelmeztervezője is beavatott a kulisszában történtekbe. Mint mondta, ő elsősorban színházban dolgozik, és mivel a népviseletek adottak voltak, az ő szerepe az állatjelmezek és a díszlettervezés volt.
Fotó: Borbély Fanni
Kelemen Szilveszternek a Toldi már az ötödik rendezése Csíkszeredában. Mint mondta, a csapat adott volt, október végén kezdhették is a munkafolyamatot. A rendező úgy érzi, a jó együttműködésnek köszönhetően a bemutatóhétre összhangba került minden. „Soha nem voltam még ennyire kíváncsi a nézők véleményére, mint most” – fogalmazott, majd hozzátette, ez azért van, mert a Toldi egy rendhagyó előadás, amihez kísérletként érdemes hozzáállni.
Fotó: Borbély Fanni
A sajtótájékoztató után lehetőségünk volt betekinteni a jelmezes főpróbába. Az előadásról előzetesen megjegyezendő, hogy igen, kísérleti jellegű, de a szó legjobb értelmében.
Drámaiság és humor egyaránt keveredik benne, kihasználják a csend és a gesztusok erejét a táncosok, a zene és a hang világa tökéletes szinkronban áll a tánclépésekkel.
Látványilag az egyszerűség jellemzi az előadást. Helyenként kiemelkedő részleteket merevítenek ki, mintha egy-egy festményt látna a közönség.
Fotó: Borbély Fanni
A műsor bemutatóját február 28-án tartják este hét órától Csíkszeredában, a Városi Művelődési Házban. Jegyek elővételben elérhetőek online, személyesen pedig a Csíki Mozi épületében, a Hargita Népe ügyfélszolgálatánál, illetve az előadás előtt egy órával a helyszínen. Az előadás másnap, azaz március 1-jén is megtekinthető.
Fotó: Borbély Fanni
Fotó: Borbély Fanni
Fotó: Borbély Fanni
Fotó: Borbély Fanni
Fotó: Borbély Fanni
Fotó: Borbély Fanni
Fotó: Borbély Fanni
Szabó László művészeti vezető, András Mihály igazgató és Bakcsi Kata díszlet- és jelmeztervező
Fotó: Borbély Fanni
Márika néni, Fábián Mária 1934 szilveszterén született Kézdikőváron, amikor a harangok az ó- és újévet összekötötték. Azóta kilenc évtized telt el. De mindvégig őrizte a hitet, a szeretetet, és a múlt emlékeit ma is szívesen meséli tovább.
A vargabéles tökéletes választás, ha egy hagyományos, laktató és felejthetetlen desszertre vágysz!
Ha ősz, akkor befőzés. Szinte látom, ahogy ebben az időszakban hány nő logisztikázza a nemlétező szabadidejét a munka, háztartás, gyerekek mellett, hogy beleférjen egy kis zakuszkafőzés, vinetesütés, szilvalekvár, savanyú káposzta eltevése.
Siklódy Fruzsina gyerekkora óta a művészetek világában él, de csak később választotta hivatásának a grafikát. Fekete-fehér munkáiban az érzelmek intenzitása, a hiány lenyomata és a szakrális tér inspirálja. Új kiállítása ezt érzékenyen mutatja meg.
Egyszerűen elkészíthető, mégis ünnepi megjelenésű desszert, ami garantáltan a család kedvence lesz a hidegebb napokon.
A galagonya tavaszi és őszi felhasználását mutatjuk be, változatos módokon tudjuk vele támogatni az egészségünket. Terméséből ketchup-szerű szósz is készülhet, mutatjuk a receptet is.
A húsos raguk azért nagyon jók, mert bármilyen zöldséggel vagy akár gombával is gazdagíthatjuk a szaftos ételt.
A Pszichószereda idén is a lélek finom hangjaira hangol: előadások, workshopok és művészeti programok várják a közönséget, hogy közérthetően, mégis tudományos alapokon közelítsenek a mentális egészséghez – tabuk nélkül, nyitottan, emberközelből.
A sültkrumpli-leves krumplihéjcsipsszel nemcsak elképesztően finom, de egy olyan kreatív fogás, ami megmutatja, hogyan hasznosíthatjuk a konyhai maradékokat is.
szóljon hozzá!