
Az 1500-as esztendőre vonatkozó tudósítás 1733-ból
Fotó: Kósa Béla
Későközépkori adatot tartalmazó feliratot tártak fel a csíkszentléleki katolikus templomban: az egyházi építkezések esetében a második konkrét dátum került elő a Csíki-medencéből, amely a későközépkori fázist datálja, a csíkrákosi mellett. Kósa Béla művészettörténész, falkutató, a Csíki Székely Múzeum munkatársa számolt be portálunknak e jelentős feltárásról.
2018. október 12., 16:282018. október 12., 16:28
2019. január 22., 15:552019. január 22., 15:55
A középkori csíkszentléleki katolikus templomban néhány évvel ezelőtt végeztek falkutatást, és akkor azonosítottak be a déli főbejárat fölött, a déli előcsarnok padlásán – viszonylag nehezen megközelíthető helyen – egy olyan pár négyzetméteres felületet, amely épp a később hozzáépülő tető miatt védve maradt a javításoktól az utóbbi százötven évben.
„Korábban nem volt mindig szokás a vakolatoknak az eltávolítása és új vakolatnak a felhúzása, úgyhogy ezen a felületen a korábbi rétegek szerencsésen megmaradtak. Többek között, közvetlenül a bejárat fölött,
Ezeknek viszonylag gyenge volt a megtartása, és ezért kért az egyház Hargita Megye Tanácsától támogatást, hogy ennek a tanulmányozását, illetve részleges feltárását megtehessük” – magyarázta Kósa Béla, akinek Lázár Levente falképrestaurátorral, a Csíki Székely Múzeum munkatársával együtt sikerült a feliratot feltárnia.
A felirat két évszámot tartalmaz, az első egy 1500-as évszám. A második az 1733-as, amikor a szöveg készült, és a templomot renoválták. A szövegben hivatkoznak arra, hogy az 1500-as évszám beljebb vagy lejjebb (nem lehet pontosan kiolvasni) látható, és hogy akkor magasították meg a templomot.
Nem csak felirat bukkant elő: ez egy női szent fejét ábrázoló, nagyon megkopott freskó
Fotó: Kósa Béla
„Erről szól a szöveg. Nevek nincsenek benne, csak két évszám. Feltételezzük, hogy ez az 1500-as felirat, amit ők még láttak, pont az a réteg, amire rámeszeltek, és ráírták az újabb feliratot 1733-ban. Ezért is örökítik meg, ezért hivatkoznak rá. 1733-ban egy javítás történt a templomon, akkor került fel ez a szöveg, majd aztán később megépült a mostani déli előcsarnok és annak a teteje, és a tető eltakarja ezt. Bár már korábban egy külső javításkor ezt az egészet levakolták és lemeszelték. Ezt kellett mi részlegesen letisztítsuk” – avatott be a részletekbe a szakember.
Rámutatott, ez azért is érdekes, mert
Az már tudott, hogy az Árpád-kor végén vagy a 14. században megépül több templom, amelyeken a középkorban kisebb-nagyobb átalakításokat végeztek. Több helyen is elbontották a régi szentélyeket, és nagyobbakat építettek helyettük. A nagyobb szentélyekhez hozzámagasították a kisebb hajót is, azaz a kisebb templomból egy nagyobb templomot hoztak létre úgy, hogy a hajót esetleg magasították, a szentélyt pedig kicserélték. Ilyen bővítésről Csíkrákosról van egy építési adatunk és nevünk is, 1507-ből, amely Zabja Péterhez köthető.
„A minták, formanyelv alapján úgy sejtjük, hogy több helyen is ezek az átalakítások az 1400-as évek végén, az 1500-as évek elején lehettek, akkor, amikor
És talán azért a szentélyt építették át, mert ezek a családok már külön akartak ülni a gyülekezet többi tagjától, és a szentélyben helyezték el a stallumjaikat úgy, ahogy máshol is a nemesek vagy a gyülekezet fenntartói ebben az időben tették.”
Például egy ilyen, feltehetőleg a Becz családhoz köthető ülőpad, stallum maradt meg a csíkkozmási templomban is. Nagyjából erre a korra tehető több szentélynek is az átépítése, többek között a delnei Szent János templomnak vagy feltételezhetően a csíkmindszenti templomnak. De ez általános jelenség a környéken, csak ezidáig nem igazán tudták dátumhoz kötni ezeket.
Az 1500-as évek elején templomot magasítottak, oltárt rendeltek, harangot öntettek a tehetősebb családok Csíkban
Fotó: Kósa Béla
„Szentléleken az a szerencsés, hogy most már pontosan tudjuk a dátumot, hogy ez 1500-ban történt, és feltételezhetjük, hogy ahhoz a Czakó családhoz lehet köze, amely tíz esztendővel később az oltárt készíttette, illetve rá egy évre a harangot öntette ugyanezen a településen. Tudjuk azt, hogy a Czakó család címerével ellátott szárnyas oltár 1510-ben készült, és 1511-ben harangot is öntettek. Valószínű, hogy ahogy ez a család rangban előrelépett, anyagilag megerősödött, úgy a templomát elkezdte építeni, szépíteni, gazdagítani, és ennek az eredménye a szentélyátépítés, majd az oltárkészítés és a harangöntetés. Eddig tudtunk két adatot erről a családról, most már van egy harmadik, amely nem csak a berendezéshez, hanem a templomépítéshez is kötődik” – hangsúlyozta a falkutató.
Kósa Béla elmondta, a levéltári forrásokból, valamint az építészeti elemekből – elsősorban az egyházi építkezéseknél – érzékelhető, hogy az 1400-as évek végén, az 1500-as évek elején valami történt, ezen családok tagjai egyre sűrűbben szerepelnek az iratokban. Az építkezéseknek a formanyelve, az ablakok, ajtók mintája, formája, a boltozatoknak a kiképzése arra utal, hogy valamikor abban a korban történtek ezek az átépítések, és ehhez van most egy újabb évszám, egy újabb adalék. Az egyházi építkezések esetében a csíkrákosi után ez a második konkrét dátum a Csíki-medencéből, amely ezt a későközépkori fázist datálja.
kezdetben csak kő vala
s volt egy pici ablaka
s pókháló se volt azon
a parányi ablakon
A magyar konyha egyik erőssége, hogy egyszerű alapanyagokból is képes tartalmas, ünnepi fogásokat varázsolni. A kolbásszal töltött karaj pontosan ilyen.
Elnyűtt cipők, szürke közöny, majd néma gondoskodás. Az Ad Hoc Csoport bohócjátéka fájdalmas és gyengéd látlelet az egymásrautaltságról. Kevés szóval, de annál erősebb mondanivalóval szól kacagva és sírva a mély érzésekről.
A májusi időszak főszereplője a vadon termő nárcisz és a növényt ünneplő nárciszfesztiválok. Ismerkedjünk meg a csillagos nárcisszal és a védelme miértjeivel. Kosarunkba ne kerüljön, de élményként semmiképp se hagyjuk ki!
Az étel, mint képtárgy, sokféle funkciót tölthet be egy képen, erre különböző példákat hoztunk sorozatunk korábbi részeiben. Ezúttal Zsögödi Nagy Imre Önarckép almával című alkotását mutatjuk be.
Noha készültek rá, és szerepelt is a Csíki Játékszín közzétett májusi programjában, elmarad az UNSCENE – Művészeti Egyetemek Fesztiválja, amely az országban egyedülállónak számított. „Le vagyunk sújtva” – fogalmazott Veress Albert színházigazgató.
A kapor és a zsenge zöld fokhagyma tavasszal nemcsak a levesek és főzelékek kedvelt alapanyaga, hanem húsételekhez, halakhoz és könnyű köretekhez is friss, karakteres ízt ad.
Milyen szerepe van ma az irodalomnak az emberek életében? A megszólaló írók és irodalmárok szerint az olvasás nemcsak kulturális élmény, hanem önismereti eszköz, nyelvi otthon, érzelmi kapaszkodó és közösségi tapasztalat is.
Kirajzolódott a 11. Csíkszeredai Könyvvásáron, hogy a gyerekeket nem leegyszerűsített tartalmakkal, hanem őszinteséggel, bevonódással, ritmussal, képekkel és valódi figyelemmel lehet megszólítani.
Vásárlásért, beszélgetésekért, friss kötetekért, vagy egyszerűen a rendezvény hangulatáért – ki miért látogat el egy könyvvásárra?
szóljon hozzá!