
Az 1500-as esztendőre vonatkozó tudósítás 1733-ból
Fotó: Kósa Béla
Későközépkori adatot tartalmazó feliratot tártak fel a csíkszentléleki katolikus templomban: az egyházi építkezések esetében a második konkrét dátum került elő a Csíki-medencéből, amely a későközépkori fázist datálja, a csíkrákosi mellett. Kósa Béla művészettörténész, falkutató, a Csíki Székely Múzeum munkatársa számolt be portálunknak e jelentős feltárásról.
2018. október 12., 16:282018. október 12., 16:28
2019. január 22., 15:552019. január 22., 15:55
A középkori csíkszentléleki katolikus templomban néhány évvel ezelőtt végeztek falkutatást, és akkor azonosítottak be a déli főbejárat fölött, a déli előcsarnok padlásán – viszonylag nehezen megközelíthető helyen – egy olyan pár négyzetméteres felületet, amely épp a később hozzáépülő tető miatt védve maradt a javításoktól az utóbbi százötven évben.
„Korábban nem volt mindig szokás a vakolatoknak az eltávolítása és új vakolatnak a felhúzása, úgyhogy ezen a felületen a korábbi rétegek szerencsésen megmaradtak. Többek között, közvetlenül a bejárat fölött,
Ezeknek viszonylag gyenge volt a megtartása, és ezért kért az egyház Hargita Megye Tanácsától támogatást, hogy ennek a tanulmányozását, illetve részleges feltárását megtehessük” – magyarázta Kósa Béla, akinek Lázár Levente falképrestaurátorral, a Csíki Székely Múzeum munkatársával együtt sikerült a feliratot feltárnia.
A felirat két évszámot tartalmaz, az első egy 1500-as évszám. A második az 1733-as, amikor a szöveg készült, és a templomot renoválták. A szövegben hivatkoznak arra, hogy az 1500-as évszám beljebb vagy lejjebb (nem lehet pontosan kiolvasni) látható, és hogy akkor magasították meg a templomot.
Nem csak felirat bukkant elő: ez egy női szent fejét ábrázoló, nagyon megkopott freskó
Fotó: Kósa Béla
„Erről szól a szöveg. Nevek nincsenek benne, csak két évszám. Feltételezzük, hogy ez az 1500-as felirat, amit ők még láttak, pont az a réteg, amire rámeszeltek, és ráírták az újabb feliratot 1733-ban. Ezért is örökítik meg, ezért hivatkoznak rá. 1733-ban egy javítás történt a templomon, akkor került fel ez a szöveg, majd aztán később megépült a mostani déli előcsarnok és annak a teteje, és a tető eltakarja ezt. Bár már korábban egy külső javításkor ezt az egészet levakolták és lemeszelték. Ezt kellett mi részlegesen letisztítsuk” – avatott be a részletekbe a szakember.
Rámutatott, ez azért is érdekes, mert
Az már tudott, hogy az Árpád-kor végén vagy a 14. században megépül több templom, amelyeken a középkorban kisebb-nagyobb átalakításokat végeztek. Több helyen is elbontották a régi szentélyeket, és nagyobbakat építettek helyettük. A nagyobb szentélyekhez hozzámagasították a kisebb hajót is, azaz a kisebb templomból egy nagyobb templomot hoztak létre úgy, hogy a hajót esetleg magasították, a szentélyt pedig kicserélték. Ilyen bővítésről Csíkrákosról van egy építési adatunk és nevünk is, 1507-ből, amely Zabja Péterhez köthető.
„A minták, formanyelv alapján úgy sejtjük, hogy több helyen is ezek az átalakítások az 1400-as évek végén, az 1500-as évek elején lehettek, akkor, amikor
És talán azért a szentélyt építették át, mert ezek a családok már külön akartak ülni a gyülekezet többi tagjától, és a szentélyben helyezték el a stallumjaikat úgy, ahogy máshol is a nemesek vagy a gyülekezet fenntartói ebben az időben tették.”
Például egy ilyen, feltehetőleg a Becz családhoz köthető ülőpad, stallum maradt meg a csíkkozmási templomban is. Nagyjából erre a korra tehető több szentélynek is az átépítése, többek között a delnei Szent János templomnak vagy feltételezhetően a csíkmindszenti templomnak. De ez általános jelenség a környéken, csak ezidáig nem igazán tudták dátumhoz kötni ezeket.
Az 1500-as évek elején templomot magasítottak, oltárt rendeltek, harangot öntettek a tehetősebb családok Csíkban
Fotó: Kósa Béla
„Szentléleken az a szerencsés, hogy most már pontosan tudjuk a dátumot, hogy ez 1500-ban történt, és feltételezhetjük, hogy ahhoz a Czakó családhoz lehet köze, amely tíz esztendővel később az oltárt készíttette, illetve rá egy évre a harangot öntette ugyanezen a településen. Tudjuk azt, hogy a Czakó család címerével ellátott szárnyas oltár 1510-ben készült, és 1511-ben harangot is öntettek. Valószínű, hogy ahogy ez a család rangban előrelépett, anyagilag megerősödött, úgy a templomát elkezdte építeni, szépíteni, gazdagítani, és ennek az eredménye a szentélyátépítés, majd az oltárkészítés és a harangöntetés. Eddig tudtunk két adatot erről a családról, most már van egy harmadik, amely nem csak a berendezéshez, hanem a templomépítéshez is kötődik” – hangsúlyozta a falkutató.
Kósa Béla elmondta, a levéltári forrásokból, valamint az építészeti elemekből – elsősorban az egyházi építkezéseknél – érzékelhető, hogy az 1400-as évek végén, az 1500-as évek elején valami történt, ezen családok tagjai egyre sűrűbben szerepelnek az iratokban. Az építkezéseknek a formanyelve, az ablakok, ajtók mintája, formája, a boltozatoknak a kiképzése arra utal, hogy valamikor abban a korban történtek ezek az átépítések, és ehhez van most egy újabb évszám, egy újabb adalék. Az egyházi építkezések esetében a csíkrákosi után ez a második konkrét dátum a Csíki-medencéből, amely ezt a későközépkori fázist datálja.
A forralt bor magában hordozza a hideg télhez illő melegséget. Most egy nagyon egyszerű, de annál finomabb elkészítési módot hoztunk, amit annak is érdemes kipróbálni, aki eddig nem ivott még ilyen fűszeres italt.
Verebes György Munkácsy-díjas festőművész Az idő teste című kiállítását 2026. február 5-én nyitják meg a csíkszeredai Mikó-várban. A tárlat az idő, a test és az észlelés festészeti összefüggéseit vizsgálja.
„Ehető dolgok” után kutatva a helyi művészet történetében is a legkülönfélébb megközelítésekkel találkozunk. Aktuális műtárgyunk, a székelyudvarhelyi Berze Imre szobrászművész Az alma már foglalt című alkotása, egy mészkőből megformált kisplasztika.
A farsangi időszak egyik klasszikus édessége a puha, illatos fánk, amelyet most a hagyományos lekvár mellett a mákos töltelék tesz igazán különlegessé. Sütőben készül, így könnyedebb, mégis gazdag ízvilágú finomság.
Martin McDonagh Oscar- és kétszeres Golden Globe-díjas ír-angol drámaíró, filmrendező, forgatókönyvíró Leenane-trilógiájának második darabját próbálják a Tomcsa Sándor Színházban. A koponya című drámát Barabás Árpád rendezi, vele beszélgettünk.
Ahogy tavasztól őszig a természet törvényei szigorú keretek közé szorították a földdel való mindennapi munkát, úgy a téli, farsangi időszakban az emberek levedlették ezeket a korlátokat, szabályokat, teret engedve mindenféle bolondozásnak.
Olajban úszó csipsz helyett ropogós alternatíva: házi zöldségcsipsz könyv mellé. Egyszerű alapanyagokból, kevés olajjal, sütőben vagy fritőzben – nassolás bűntudat nélkül.
A Digitális családi jóllét sorozat második része azt járja körül, mennyi a „normális” képernyőidő. Nem tilt, hanem gondolkodásra hív: hogyan lehet tudatosabban jelen lenni a digitális térben, családként is.
Miközben az erdő ősszel színesbe borul és a levelek lassan lehullanak a lombhullató fák ágairól, a fenyők és más örökzöldek csendben megtartják zöld ruhájukat a tél folyamán is.
Az Erdélyi Magyar Írók Ligája Irodalom és közösség programsorozata részeként Székelyudvarhelyen mutatják be január 30-án Cseke Péter Illyés Gyula-díjas szerző Pegazus a háztetőn című könyvét. A szerzővel Dávid Gyula és Zsidó Ferenc beszélget.
szóljon hozzá!