
Utolsó menedékként a XVIII. századtól a szombatos hívek leginkább az udvarhelyszéki Bözödújfaluban és környékén vertek erősebb, eltéphetetlen gyökeret. Ma már csak az emlékekben él az egykori közösség
Fotó: Haáz Vince
Kik voltak a székely szombatosok? Hitéletük és azzal vállalt sorsuk milyen a mának és a jövőnek szóló üzenetet hordoz? A Székelyhon napilap legfrissebb számának Hit-vallás mellékletében többek között ezekre a kérdésekre is megtalálhatják a választ.
2019. november 25., 11:552019. november 25., 11:55
Erdélyben a 16. század vége felé az unitárius vallás (az antitrinitáriusok dogmáinak) kimunkálása közben a túlhajtott reformációs kísérletek, tapogatózások, a hitélet határainak feszegetése közben jutnak el a zsidó vallás elfogadásához. Mindez úgy történik meg, hogy a kor embere, a székelyföldi magyar még soha nem látott született Mózes-vallású zsidókat. Azok majd a 17. század derekán lesznek jelen az erdélyi közélet határvidékén, a tűréshatáron.
Az eredetileg a Székelyföld határain túl is terjedő szombatosok, sabbatariusok (ahogyan a latin okmányok nevezik) jelen voltak Erdély középső és északi vármegyéiben is, sőt még a Dunántúlról is vonzott lelkeket.
Hasonló következtetésekre jutottak a hit megtisztításának, felújításának, megreformálásának hívei Nyugat-Európában is, olasz és lengyel, spanyol és horvát, német másként gondolkodók a 16. században.
Utolsó menedékként a XVIII. századtól a szombatos hívek leginkább az udvarhelyszéki Bözödújfaluban és a környékén vertek erősebb, eltéphetetlen gyökeret. Itt élték át időről időre a világi és egyházi hatóságok térítő, büntető, szigorító rendelkezéseit, indulatait.
ha nem is jártak mindig fedett fővel, de Péchi Simon írta zsidó mintára készült magyar nyelven imádkoztak, faragott képet nem imádtak. A személynévadásban bibliai neveket használtak. Ha a hatóságok úgy kívánták, látszólag áttértek katolikusnak, esküt tettek, de legbelül ragaszkodtak hitükhöz, a szokásokhoz, előírásokhoz. Élni akartak, és volt bennük elegendő kompromisszumkészség. Nem voltak a mindenáron vértanúskodás hívei. Tudták: a vihar egyszer elvonul, és akkor vissza lehet térni az ősöktől átvett hitre.
Bözödújfalut, a székely szombatosok faluját a Ceaușescu-éra feláldozta, felszámolta, víztározót létesített a helyébe.
Fotó: Haáz Vince
A székely szombatosok problémája akkor válik országosan a politikum tárgyává, amikor a magyarországi zsidótörvények őket is sújtják. A keresztény egyházak megpróbálják őket visszatéríteni, menlevelet, keresztlevelet állítanak ki, hogy mentesüljenek a törvény megvonásaitól, hogy ne kerüljenek a gettóba, ne deportálják őket. Különösen sokat tett az életmentésben Ráduly István római katolikus lelkész, akinek neve sajnos nem szerepel sem a köztudatban, sem a bözödújfalusi emlékfalon. Sokan azonban állhatatosak maradtak vallásukhoz, felekezeti hovatartozásukhoz, vállalták a halálvonatot, a lágert, Auschwitzot, majd, akik túlélték a borzalmakat, hazatérésük után, ha tehették, kivándoroltak az 1948-ban megszületett modern zsidó államba, Izraelbe. Itt önálló magyar gér-zsidó közösséget alkottak.
Ma már csak az emlékekben él az egykori közösség, amelyre a római katolikus, unitárius, református és görögkatolikus felekezetűekkel együtt minden év augusztusának első szombatján emlékeznek a falut elárasztó tó felső felénél állított emlékműnél, a Siratófalnál – olvashatják többek közt a Székelyhon napilap november 25-ei Hit-vallás mellékletében.
Ez a menü egyszerű, mégis változatos fogásokkal kíséri végig a napot – a reggelitől a vacsoráig. Olyan ételeket tartalmaz, amelyek gyorsan elkészíthetőek, mégis jól ötvözik a megszokott alapanyagokat egy kis frissességgel.
Korai reggelik, bográcsban rotyogó ebédek és strandos junk food: Kanabé Dávid mesélt a Csíkszentsimoni Ifjúsági Zenekar turnés étkezéseiről, ahol a túlélés, a csapatmunka és a Balaton ízei találkoznak.
Sokoldalú művész, művészetszervező, akinek az évek során a figyelme egyre inkább a lényegi kérdések felé fordult. A Jelenlét házigazdája, Túros Eszter művészettörténész vendége ezúttal Verebes György Munkácsy Mihály-díjas, Érdemes Művész.
Azok a jó mesék, amelyek megőriztek valamit aktualitásukból, tehát örökérvényű tanulságokkal bírnak – véli Dávid Péter rendező, akivel a bábszínház világnapja és Janikovszky Éva születésének centenáriuma apropóján beszélgettünk.
Az aranytej az utóbbi években kedvenccé vált az egészségtudatos konyhákban, hiszen ez a meleg, fűszeres ital számos jótékony hatással bír a szervezetre. Nevét élénksárga színéről kapta, amelyet a kurkuma ad neki.
Egy egyszerű, gyorsan elkészíthető paradicsomleves, melyet a levesbetét tesz különlegessé.
Nem így kezdődik egy kiállításmegnyitó. Egy mondattal azonban minden megváltozott: Halász Péter aznap reggel meghalt. Csíkszeredában az életmű bemutatása egy időben vált búcsúvá és végleges lezárássá. A kör bezárult.
A medvehagymaszezon érkezéséig érdemes megismerkednünk a kígyóhagymával. Ez az aromás fűszernövény sokféle étel különleges kiegészítője lehet. Az ibolyák sem csupán illatukkal hódítanak, virágaikból meglepően számtalan finomság készíthető.
Képesek vagyunk-e valóban meghallani egymást, mielőtt ítéletet mondunk? Ezt a kérdést állítja a középpontba a Csíki Játékszín legújabb előadása, a 12 dühös ember. A tizenkettők közül két szereplővel, Veress Alberttel és Kitay Leventtel beszélgettünk.
Egy klasszikus tapas receptjét mutatjuk, amely garantáltan feldobja a közösen töltött családi, baráti esték hangulatát.
szóljon hozzá!