Hirdetés
Hirdetés

Székely szombatosok. Csak emlékekben élő közösség

Utolsó menedékként a XVIII. századtól a szombatos hívek leginkább az udvarhelyszéki Bözödújfaluban és környékén vertek erősebb, eltéphetetlen gyökeret. Ma már csak az emlékekben él az egykori közösség •  Fotó: Haáz Vince

Utolsó menedékként a XVIII. századtól a szombatos hívek leginkább az udvarhelyszéki Bözödújfaluban és környékén vertek erősebb, eltéphetetlen gyökeret. Ma már csak az emlékekben él az egykori közösség

Fotó: Haáz Vince

Kik voltak a székely szombatosok? Hitéletük és azzal vállalt sorsuk milyen a mának és a jövőnek szóló üzenetet hordoz? A Székelyhon napilap legfrissebb számának Hit-vallás mellékletében többek között ezekre a kérdésekre is megtalálhatják a választ.

Liget

2019. november 25., 11:552019. november 25., 11:55

Erdélyben a 16. század vége felé az unitárius vallás (az antitrinitáriusok dogmáinak) kimunkálása közben a túlhajtott reformációs kísérletek, tapogatózások, a hitélet határainak feszegetése közben jutnak el a zsidó vallás elfogadásához. Mindez úgy történik meg, hogy a kor embere, a székelyföldi magyar még soha nem látott született Mózes-vallású zsidókat. Azok majd a 17. század derekán lesznek jelen az erdélyi közélet határvidékén, a tűréshatáron.

Az eredetileg a Székelyföld határain túl is terjedő szombatosok, sabbatariusok (ahogyan a latin okmányok nevezik) jelen voltak Erdély középső és északi vármegyéiben is, sőt még a Dunántúlról is vonzott lelkeket.

Hirdetés

A szentháromság-tagadás azonban nem volt kizárólag erdélyi jelenség.

Hasonló következtetésekre jutottak a hit megtisztításának, felújításának, megreformálásának hívei Nyugat-Európában is, olasz és lengyel, spanyol és horvát, német másként gondolkodók a 16. században.

Utolsó menedékként a XVIII. századtól a szombatos hívek leginkább az udvarhelyszéki Bözödújfaluban és a környékén vertek erősebb, eltéphetetlen gyökeret. Itt élték át időről időre a világi és egyházi hatóságok térítő, büntető, szigorító rendelkezéseit, indulatait.

Zsidó szokások szerint éltek, azaz betartották az étkezési szokásokat, a disznóhús fogyasztásának tilalmát, a szombati pihenőnapot, a vasárnapot viszont dologban töltötték,

ha nem is jártak mindig fedett fővel, de Péchi Simon írta zsidó mintára készült magyar nyelven imádkoztak, faragott képet nem imádtak. A személynévadásban bibliai neveket használtak. Ha a hatóságok úgy kívánták, látszólag áttértek katolikusnak, esküt tettek, de legbelül ragaszkodtak hitükhöz, a szokásokhoz, előírásokhoz. Élni akartak, és volt bennük elegendő kompromisszumkészség. Nem voltak a mindenáron vértanúskodás hívei. Tudták: a vihar egyszer elvonul, és akkor vissza lehet térni az ősöktől átvett hitre.

Bözödújfalut, a székely szombatosok faluját a Ceaușescu-éra feláldozta, felszámolta, víztározót létesített a helyébe. •  Fotó: Haáz Vince Galéria

Bözödújfalut, a székely szombatosok faluját a Ceaușescu-éra feláldozta, felszámolta, víztározót létesített a helyébe.

Fotó: Haáz Vince

A székely szombatosok problémája akkor válik országosan a politikum tárgyává, amikor a magyarországi zsidótörvények őket is sújtják. A keresztény egyházak megpróbálják őket visszatéríteni, menlevelet, keresztlevelet állítanak ki, hogy mentesüljenek a törvény megvonásaitól, hogy ne kerüljenek a gettóba, ne deportálják őket. Különösen sokat tett az életmentésben Ráduly István római katolikus lelkész, akinek neve sajnos nem szerepel sem a köztudatban, sem a bözödújfalusi emlékfalon. Sokan azonban állhatatosak maradtak vallásukhoz, felekezeti hovatartozásukhoz, vállalták a halálvonatot, a lágert, Auschwitzot, majd, akik túlélték a borzalmakat, hazatérésük után, ha tehették, kivándoroltak az 1948-ban megszületett modern zsidó államba, Izraelbe. Itt önálló magyar gér-zsidó közösséget alkottak.

Bözödújfalut, a székely szombatosok faluját a Ceaușescu-éra feláldozta, felszámolta, víztározót létesített a helyébe.

Ma már csak az emlékekben él az egykori közösség, amelyre a római katolikus, unitárius, református és görögkatolikus felekezetűekkel együtt minden év augusztusának első szombatján emlékeznek a falut elárasztó tó felső felénél állított emlékműnél, a Siratófalnál – olvashatják többek közt a Székelyhon napilap november 25-ei Hit-vallás mellékletében.

szóljon hozzá! Hozzászólások
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés

Ezek is érdekelhetik

Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. május 16., szombat

Lövétei Lázár László: Világtörténet Vica lányomnak

kezdetben csak kő vala
s volt egy pici ablaka
s pókháló se volt azon
a parányi ablakon

Lövétei Lázár László: Világtörténet Vica lányomnak
Hirdetés
2026. május 16., szombat

Töltött karaj – videó

A magyar konyha egyik erőssége, hogy egyszerű alapanyagokból is képes tartalmas, ünnepi fogásokat varázsolni. A kolbásszal töltött karaj pontosan ilyen.

Töltött karaj – videó
Töltött karaj – videó
2026. május 16., szombat

Töltött karaj – videó

2026. május 15., péntek

Nevetés a hiány peremén, avagy a bohócjáték létjogosultsága

Elnyűtt cipők, szürke közöny, majd néma gondoskodás. Az Ad Hoc Csoport bohócjátéka fájdalmas és gyengéd látlelet az egymásrautaltságról. Kevés szóval, de annál erősebb mondanivalóval szól kacagva és sírva a mély érzésekről.

Nevetés a hiány peremén, avagy a bohócjáték létjogosultsága
2026. május 14., csütörtök

Ne gyűjtsük, csak csodáljuk: a csillagos nárcisz

A májusi időszak főszereplője a vadon termő nárcisz és a növényt ünneplő nárciszfesztiválok. Ismerkedjünk meg a csillagos nárcisszal és a védelme miértjeivel. Kosarunkba ne kerüljön, de élményként semmiképp se hagyjuk ki!

Ne gyűjtsük, csak csodáljuk: a csillagos nárcisz
Hirdetés
2026. május 12., kedd

Egy alma mint kellék

Az étel, mint képtárgy, sokféle funkciót tölthet be egy képen, erre különböző példákat hoztunk sorozatunk korábbi részeiben. Ezúttal Zsögödi Nagy Imre Önarckép almával című alkotását mutatjuk be.

Egy alma mint kellék
Egy alma mint kellék
2026. május 12., kedd

Egy alma mint kellék

2026. május 11., hétfő

„Szép lassan összeomlott az egész” – az UNSCENE elmaradásáról

Noha készültek rá, és szerepelt is a Csíki Játékszín közzétett májusi programjában, elmarad az UNSCENE – Művészeti Egyetemek Fesztiválja, amely az országban egyedülállónak számított. „Le vagyunk sújtva” – fogalmazott Veress Albert színházigazgató.

„Szép lassan összeomlott az egész” – az UNSCENE elmaradásáról
2026. május 11., hétfő

Tavaszi ízpáros: a kapor és a zöld fokhagyma

A kapor és a zsenge zöld fokhagyma tavasszal nemcsak a levesek és főzelékek kedvelt alapanyaga, hanem húsételekhez, halakhoz és könnyű köretekhez is friss, karakteres ízt ad.

Tavaszi ízpáros: a kapor és a zöld fokhagyma
Hirdetés
2026. május 10., vasárnap

Otthont, nyelvet és kapaszkodót adhat az olvasás

Milyen szerepe van ma az irodalomnak az emberek életében? A megszólaló írók és irodalmárok szerint az olvasás nemcsak kulturális élmény, hanem önismereti eszköz, nyelvi otthon, érzelmi kapaszkodó és közösségi tapasztalat is.

Otthont, nyelvet és kapaszkodót adhat az olvasás
2026. május 09., szombat

A gyerekeket nem trükkökkel, hanem valódi figyelemmel lehet elérni

Kirajzolódott a 11. Csíkszeredai Könyvvásáron, hogy a gyerekeket nem leegyszerűsített tartalmakkal, hanem őszinteséggel, bevonódással, ritmussal, képekkel és valódi figyelemmel lehet megszólítani.

A gyerekeket nem trükkökkel, hanem valódi figyelemmel lehet elérni
2026. május 08., péntek

A könyvek szeretete vonzásában

Vásárlásért, beszélgetésekért, friss kötetekért, vagy egyszerűen a rendezvény hangulatáért – ki miért látogat el egy könyvvásárra?

A könyvek szeretete vonzásában
A könyvek szeretete vonzásában
2026. május 08., péntek

A könyvek szeretete vonzásában

Hirdetés