Székely szombatosok. Csak emlékekben élő közösség
Utolsó menedékként a XVIII. századtól a szombatos hívek leginkább az udvarhelyszéki Bözödújfaluban és környékén vertek erősebb, eltéphetetlen gyökeret. Ma már csak az emlékekben él az egykori közösség
Fotó: Haáz Vince
Kik voltak a székely szombatosok? Hitéletük és azzal vállalt sorsuk milyen a mának és a jövőnek szóló üzenetet hordoz? A Székelyhon napilap legfrissebb számának Hit-vallás mellékletében többek között ezekre a kérdésekre is megtalálhatják a választ.
Liget
2019. november 25., 11:552019. november 25., 11:55
Erdélyben a 16. század vége felé az unitárius vallás (az antitrinitáriusok dogmáinak) kimunkálása közben a túlhajtott reformációs kísérletek, tapogatózások, a hitélet határainak feszegetése közben jutnak el a zsidó vallás elfogadásához. Mindez úgy történik meg, hogy a kor embere, a székelyföldi magyar még soha nem látott született Mózes-vallású zsidókat. Azok majd a 17. század derekán lesznek jelen az erdélyi közélet határvidékén, a tűréshatáron.
Az eredetileg a Székelyföld határain túl is terjedő szombatosok, sabbatariusok (ahogyan a latin okmányok nevezik) jelen voltak Erdély középső és északi vármegyéiben is, sőt még a Dunántúlról is vonzott lelkeket.
Hasonló következtetésekre jutottak a hit megtisztításának, felújításának, megreformálásának hívei Nyugat-Európában is, olasz és lengyel, spanyol és horvát, német másként gondolkodók a 16. században.
Utolsó menedékként a XVIII. századtól a szombatos hívek leginkább az udvarhelyszéki Bözödújfaluban és a környékén vertek erősebb, eltéphetetlen gyökeret. Itt élték át időről időre a világi és egyházi hatóságok térítő, büntető, szigorító rendelkezéseit, indulatait.
ha nem is jártak mindig fedett fővel, de Péchi Simon írta zsidó mintára készült magyar nyelven imádkoztak, faragott képet nem imádtak. A személynévadásban bibliai neveket használtak. Ha a hatóságok úgy kívánták, látszólag áttértek katolikusnak, esküt tettek, de legbelül ragaszkodtak hitükhöz, a szokásokhoz, előírásokhoz. Élni akartak, és volt bennük elegendő kompromisszumkészség. Nem voltak a mindenáron vértanúskodás hívei. Tudták: a vihar egyszer elvonul, és akkor vissza lehet térni az ősöktől átvett hitre.
Bözödújfalut, a székely szombatosok faluját a Ceaușescu-éra feláldozta, felszámolta, víztározót létesített a helyébe.
Fotó: Haáz Vince
A székely szombatosok problémája akkor válik országosan a politikum tárgyává, amikor a magyarországi zsidótörvények őket is sújtják. A keresztény egyházak megpróbálják őket visszatéríteni, menlevelet, keresztlevelet állítanak ki, hogy mentesüljenek a törvény megvonásaitól, hogy ne kerüljenek a gettóba, ne deportálják őket. Különösen sokat tett az életmentésben Ráduly István római katolikus lelkész, akinek neve sajnos nem szerepel sem a köztudatban, sem a bözödújfalusi emlékfalon. Sokan azonban állhatatosak maradtak vallásukhoz, felekezeti hovatartozásukhoz, vállalták a halálvonatot, a lágert, Auschwitzot, majd, akik túlélték a borzalmakat, hazatérésük után, ha tehették, kivándoroltak az 1948-ban megszületett modern zsidó államba, Izraelbe. Itt önálló magyar gér-zsidó közösséget alkottak.
Ma már csak az emlékekben él az egykori közösség, amelyre a római katolikus, unitárius, református és görögkatolikus felekezetűekkel együtt minden év augusztusának első szombatján emlékeznek a falut elárasztó tó felső felénél állított emlékműnél, a Siratófalnál – olvashatják többek közt a Székelyhon napilap november 25-ei Hit-vallás mellékletében.
CsíkszékEzek is érdekelhetik
A rovat további cikkei
Amikor a harangok az új évet hirdették – Márika néni 90 éve
Márika néni, Fábián Mária 1934 szilveszterén született Kézdikőváron, amikor a harangok az ó- és újévet összekötötték. Azóta kilenc évtized telt el. De mindvégig őrizte a hitet, a szeretetet, és a múlt emlékeit ma is szívesen meséli tovább.
Amikor a harangok az új évet hirdették – Márika néni 90 éve
Vargabéles
A vargabéles tökéletes választás, ha egy hagyományos, laktató és felejthetetlen desszertre vágysz!
Vargabéles
Befőzés
Ha ősz, akkor befőzés. Szinte látom, ahogy ebben az időszakban hány nő logisztikázza a nemlétező szabadidejét a munka, háztartás, gyerekek mellett, hogy beleférjen egy kis zakuszkafőzés, vinetesütés, szilvalekvár, savanyú káposzta eltevése.
Befőzés
Uborkás limonádé – videó
Az érzelem kontúrjának hiánya – Siklódy Fruzsina grafikái a hiányról, a térről és az érzékenységről
Siklódy Fruzsina gyerekkora óta a művészetek világában él, de csak később választotta hivatásának a grafikát. Fekete-fehér munkáiban az érzelmek intenzitása, a hiány lenyomata és a szakrális tér inspirálja. Új kiállítása ezt érzékenyen mutatja meg.
Az érzelem kontúrjának hiánya – Siklódy Fruzsina grafikái a hiányról, a térről és az érzékenységről
Gesztenyés-krémsajtos sütemény
Egyszerűen elkészíthető, mégis ünnepi megjelenésű desszert, ami garantáltan a család kedvence lesz a hidegebb napokon.
Gesztenyés-krémsajtos sütemény
Az ősz egyik főszereplője: a galagonya
A galagonya tavaszi és őszi felhasználását mutatjuk be, változatos módokon tudjuk vele támogatni az egészségünket. Terméséből ketchup-szerű szósz is készülhet, mutatjuk a receptet is.
Az ősz egyik főszereplője: a galagonya
Vajbabos sertésragu – videó
A húsos raguk azért nagyon jók, mert bármilyen zöldséggel vagy akár gombával is gazdagíthatjuk a szaftos ételt.
Vajbabos sertésragu – videó
A lélekért, közérthetően – közeleg a Pszichószereda
A Pszichószereda idén is a lélek finom hangjaira hangol: előadások, workshopok és művészeti programok várják a közönséget, hogy közérthetően, mégis tudományos alapokon közelítsenek a mentális egészséghez – tabuk nélkül, nyitottan, emberközelből.
A lélekért, közérthetően – közeleg a Pszichószereda
Sültkrumpli-leves krumplihéjcsipsszel – videó
A sültkrumpli-leves krumplihéjcsipsszel nemcsak elképesztően finom, de egy olyan kreatív fogás, ami megmutatja, hogyan hasznosíthatjuk a konyhai maradékokat is.
Sültkrumpli-leves krumplihéjcsipsszel – videó
Látogatottsági adatokMédiatér
Médiatér alkalmazás
Rádió GaGa alkalmazás
Minden jog fenntartva!
szóljon hozzá!