
A magyar labdarúgók átveszik az aranyérmet 1968-ban. Balról Szarka, Básti, Sárközi, Szalay, Juhász, Noskó, Keglovich, Nagy L., Dunai II A., Kocsis L., Fazekas, Szűcs L., Menczel, Páncsics, Dunai L., Fatér és Novák
Fotó: olimpia.hu/MTI
Szinte nincs olyan magyar ember, aki ne tudná, hogy a magyar labdarúgó-válogatott 1954-ben elvesztette Bernben a világbajnoki döntőt a németek ellen. Arról az örömről viszont elfeledkezünk, hogy fociban háromszor nyertünk olimpiát. Lapozzák fel a keddi Székelyhon Erdélyi Sport mellékletét, és nosztalgiázzanak egy kicsit!
2020. április 07., 11:442020. április 07., 11:44
Örömök és kudarcok törnek felszínre, mint például az 1954-ben Svájcban elvesztett világbajnoki döntő, amit a nemzet egyik tragédiájaként élünk meg. Ha viszont korszakos győzelmekről esik szó, elsősorban a londoni 6–3-at emlegetjük, esetleg fél szájjal ennek a mérkőzésnek a budapesti visszavágóját, amikor 7–1-re poroltuk el a szigetlakók csapatát. Ahogyan akkoriban a folklór mondta: az angolok egy hétre jöttek, és hét–eggyel mentek…
1952 és 1968 között a magyar labdarúgás három olyan fejezetéről beszélhetünk, amelyekre méltán büszkék lehetünk szurkolókként is.
Az 1952-es helsinki ötkarikás játékokra az Aranycsapat nagyjából már összeállt. Tulajdonképpen itt érte el legnagyobb sikerét ez a „világverő” csapat, bár ezt a fegyvertényüket alig emlegetik a szurkolók. A döntőben legyőzték a ma már darabjaira szakadt Jugoszláviát, és ezzel a válogatott elnyerte történetének első olimpiai aranyát fociban.
A forralt bor magában hordozza a hideg télhez illő melegséget. Most egy nagyon egyszerű, de annál finomabb elkészítési módot hoztunk, amit annak is érdemes kipróbálni, aki eddig nem ivott még ilyen fűszeres italt.
Verebes György Munkácsy-díjas festőművész Az idő teste című kiállítását 2026. február 5-én nyitják meg a csíkszeredai Mikó-várban. A tárlat az idő, a test és az észlelés festészeti összefüggéseit vizsgálja.
„Ehető dolgok” után kutatva a helyi művészet történetében is a legkülönfélébb megközelítésekkel találkozunk. Aktuális műtárgyunk, a székelyudvarhelyi Berze Imre szobrászművész Az alma már foglalt című alkotása, egy mészkőből megformált kisplasztika.
A farsangi időszak egyik klasszikus édessége a puha, illatos fánk, amelyet most a hagyományos lekvár mellett a mákos töltelék tesz igazán különlegessé. Sütőben készül, így könnyedebb, mégis gazdag ízvilágú finomság.
Martin McDonagh Oscar- és kétszeres Golden Globe-díjas ír-angol drámaíró, filmrendező, forgatókönyvíró Leenane-trilógiájának második darabját próbálják a Tomcsa Sándor Színházban. A koponya című drámát Barabás Árpád rendezi, vele beszélgettünk.
Ahogy tavasztól őszig a természet törvényei szigorú keretek közé szorították a földdel való mindennapi munkát, úgy a téli, farsangi időszakban az emberek levedlették ezeket a korlátokat, szabályokat, teret engedve mindenféle bolondozásnak.
Olajban úszó csipsz helyett ropogós alternatíva: házi zöldségcsipsz könyv mellé. Egyszerű alapanyagokból, kevés olajjal, sütőben vagy fritőzben – nassolás bűntudat nélkül.
A Digitális családi jóllét sorozat második része azt járja körül, mennyi a „normális” képernyőidő. Nem tilt, hanem gondolkodásra hív: hogyan lehet tudatosabban jelen lenni a digitális térben, családként is.
Miközben az erdő ősszel színesbe borul és a levelek lassan lehullanak a lombhullató fák ágairól, a fenyők és más örökzöldek csendben megtartják zöld ruhájukat a tél folyamán is.
Az Erdélyi Magyar Írók Ligája Irodalom és közösség programsorozata részeként Székelyudvarhelyen mutatják be január 30-án Cseke Péter Illyés Gyula-díjas szerző Pegazus a háztetőn című könyvét. A szerzővel Dávid Gyula és Zsidó Ferenc beszélget.
szóljon hozzá!