
A magyar labdarúgók átveszik az aranyérmet 1968-ban. Balról Szarka, Básti, Sárközi, Szalay, Juhász, Noskó, Keglovich, Nagy L., Dunai II A., Kocsis L., Fazekas, Szűcs L., Menczel, Páncsics, Dunai L., Fatér és Novák
Fotó: olimpia.hu/MTI
Szinte nincs olyan magyar ember, aki ne tudná, hogy a magyar labdarúgó-válogatott 1954-ben elvesztette Bernben a világbajnoki döntőt a németek ellen. Arról az örömről viszont elfeledkezünk, hogy fociban háromszor nyertünk olimpiát. Lapozzák fel a keddi Székelyhon Erdélyi Sport mellékletét, és nosztalgiázzanak egy kicsit!
2020. április 07., 11:442020. április 07., 11:44
Örömök és kudarcok törnek felszínre, mint például az 1954-ben Svájcban elvesztett világbajnoki döntő, amit a nemzet egyik tragédiájaként élünk meg. Ha viszont korszakos győzelmekről esik szó, elsősorban a londoni 6–3-at emlegetjük, esetleg fél szájjal ennek a mérkőzésnek a budapesti visszavágóját, amikor 7–1-re poroltuk el a szigetlakók csapatát. Ahogyan akkoriban a folklór mondta: az angolok egy hétre jöttek, és hét–eggyel mentek…
1952 és 1968 között a magyar labdarúgás három olyan fejezetéről beszélhetünk, amelyekre méltán büszkék lehetünk szurkolókként is.
Az 1952-es helsinki ötkarikás játékokra az Aranycsapat nagyjából már összeállt. Tulajdonképpen itt érte el legnagyobb sikerét ez a „világverő” csapat, bár ezt a fegyvertényüket alig emlegetik a szurkolók. A döntőben legyőzték a ma már darabjaira szakadt Jugoszláviát, és ezzel a válogatott elnyerte történetének első olimpiai aranyát fociban.
Sok tudatos vásárló számára egyértelmű, hogy az élelmiszerek kiválasztásánál fontos a vegyszermentesség. Arra viszont ritkábban gondolunk, hogy a vegyszerek ott vannak azokban az anyagokban is, amelyekben az élelmiszereket tároljuk és elkészítjük.
A granola az utóbbi években igazi sztár lett azok körében, akik gyors, mégis egészséges megoldásokat keresnek a táplálkozásban.
A csíkszeredai származású Kedves Csanád zeneszerző, előadóművész és zenei vezető az Artisjus Előadóművészi Díjában részesült. A szerzői egyesület azzal a céllal alapította a díjat, hogy köszönetet mondjon a kortárs zene elkötelezett terjesztőinek.
A pszichológus konyhájában a közösségi médiában fellelhető női trendekről is szó volt, s találón egy, a TikTok-on terjedő süti – az Apple Pie Cookies – receptjét készítette el Dimény-Varga Tünde házigazda a meghívottal, Gergely Orsolya szociológussal.
A téli madáretetés nem csupán a hó megérkezésével válik időszerűvé. Már november végétől jóval kevesebb táplálékot kínál a természet, a gondosan előkészített madáretetők nagy segítséget jelentenek a kis énekesmadaraknak.
A halálra nem gyászos sóhajjal, hanem harsány nevetéssel felel Dósa Zoltán, aki új kötetében, a Rögcédulákban a mulandóságot nem tragédiának, hanem szellemes játéktérnek mutatja: ahol a szorongásból derű, a félelemből humor lesz.
A mátrai borzaska belül szaftos és puha, míg a bunda fűszeres és ropogós. Az egészet a tetejére kerülő fokhagymás tejföl és pirult sajt koronázza meg.
Hány perc zörgött tova,
hány óra hasztalan,
nem tudom.
A cékla Erdélyben leginkább savanyúságként vagy ivóléként kerül az asztalra, pedig rostokban és vitaminokban gazdag, sokoldalú alapanyag, amelyből világszerte izgalmas levesek, saláták, főételek és desszertek készülnek.
Méliusz József életműve egyszerre személyes és történelmi tükör: az önismeret, a kisebbségi lét és a megújulás írói példája. Borcsa János irodalomtörténésszel a gondolkodó irodalom egyik legösszetettebb alakjáról beszélgettünk.
szóljon hozzá!