
A magyar labdarúgók átveszik az aranyérmet 1968-ban. Balról Szarka, Básti, Sárközi, Szalay, Juhász, Noskó, Keglovich, Nagy L., Dunai II A., Kocsis L., Fazekas, Szűcs L., Menczel, Páncsics, Dunai L., Fatér és Novák
Fotó: olimpia.hu/MTI
Szinte nincs olyan magyar ember, aki ne tudná, hogy a magyar labdarúgó-válogatott 1954-ben elvesztette Bernben a világbajnoki döntőt a németek ellen. Arról az örömről viszont elfeledkezünk, hogy fociban háromszor nyertünk olimpiát. Lapozzák fel a keddi Székelyhon Erdélyi Sport mellékletét, és nosztalgiázzanak egy kicsit!
2020. április 07., 11:442020. április 07., 11:44
Örömök és kudarcok törnek felszínre, mint például az 1954-ben Svájcban elvesztett világbajnoki döntő, amit a nemzet egyik tragédiájaként élünk meg. Ha viszont korszakos győzelmekről esik szó, elsősorban a londoni 6–3-at emlegetjük, esetleg fél szájjal ennek a mérkőzésnek a budapesti visszavágóját, amikor 7–1-re poroltuk el a szigetlakók csapatát. Ahogyan akkoriban a folklór mondta: az angolok egy hétre jöttek, és hét–eggyel mentek…
1952 és 1968 között a magyar labdarúgás három olyan fejezetéről beszélhetünk, amelyekre méltán büszkék lehetünk szurkolókként is.
Az 1952-es helsinki ötkarikás játékokra az Aranycsapat nagyjából már összeállt. Tulajdonképpen itt érte el legnagyobb sikerét ez a „világverő” csapat, bár ezt a fegyvertényüket alig emlegetik a szurkolók. A döntőben legyőzték a ma már darabjaira szakadt Jugoszláviát, és ezzel a válogatott elnyerte történetének első olimpiai aranyát fociban.
Javítható vagy átalakítható lenne sok olyan ruhadarab, amely ma egy kisebb szakadás vagy megunt fazon miatt a szemetesben végzi. Kelemen Réka csíkszeredai divattervező szerint a fast fashion is hozzájárul ahhoz, hogy egyre ritkábban választjuk a javítást.
Ötszáz évvel Mohács után nem csak egy elvesztett csatára emlékezünk. A Csíki Székely Múzeum új kiállítása azt mutatja meg, hogyan vált az oszmánokkal való másfél évszázados együttélés Erdély kultúrájának részévé.
Kristály Kincső frissen diplomázott a Magyar Képzőművészeti Egyetemen, ahol rektori kitüntetést is kapott. Festészetében a bőrön, az érintésen és az identitáson keresztül vizsgálja azt, amit magunkból megmutatunk, és amit inkább elrejtenénk.
Bár nem hivatalos ünnep, a könyvszeretők nemzetközi napjának célja, hogy az olvasás és az írott kultúra fontosságára emlékeztessen egy egyre inkább technológia uralta világban.
A székelyföldi képzőművészet egy meghatározó alakja, Gaál András előtt tiszteleg a Csíki Székely Múzeum új kiállítása. A tárlat a festő, pedagógus és közösségszervező sokrétű örökségét mutatja be születésének 90., halálának ötödik évfordulóján.
Harmincadik alkalommal rendezik meg a Szent Király Szövetségi Találkozót, amelyre a Kárpát-medence több mint húsz, Szent István nevéhez kötődő településéről érkeznek vendégek. Az esemény hagyományőrző, kulturális és ünnepi programokat kínál.
A zöldséges tavaszi tekercs a távol-keleti konyhák egyik legismertebb és legkedveltebb fogása. Az idők során a különböző országokban saját változatok alakultak ki, így ma már egy igazi nemzetközi street food klasszikusnak számít.
A költségvetési nehézségek ellenére idén is megrendezik a Csíki Jazz Nemzetközi Jazzfesztivált. A fesztivál világszínvonalú fellépőkkel, sokszínű programmal és a közösség összefogásával bizonyítja: a jazznek Csíkszeredában is otthona van.
Újra az operáé lesz a főszerep Szeptember 30. és október 4-e között Csíkszeredában. A Kolozsvári Magyar Opera olyan klasszikusokkal érkezik Székelyföldre, mint a Nabucco, a Mária főhadnagy, valamint a Valahol Európában.
Ez a hűsítő kovászosuborka-leves a nyári napok legfrissítőbb meglepetése, amit mindössze pár perc alatt, főzés nélkül dobhatsz össze.
szóljon hozzá!