
Hitler 1936-ban olimpiát rendezett, majd három év múlva háborúzni kezdett
Fotó: Wikimedia Commons
A huszadik század fegyveres konfliktusai sajnos a béke jegyében fogant olimpiai játékokat is többféleképpen befolyásolták. A két világháború miatt nyolc plusz tizenkét év telt el „olimpiamentesen”, de több esetben a játékok politikai okokból való bojkottálása történt, illetve merényletek is voltak – olvashatják a Székelyhon Erdélyi Sport mellékletében.
2022. március 15., 10:512022. március 15., 10:51
Az ókori görögországi olimpiák egyik alapfeltétele volt, hogy a kiírt sportrendezvények ideje alatt a háborúk is szüneteltek – sajnos a huszadik századra ez megfordult, hiszen összesen három olimpia maradt el a két világháború ideje alatt. Az újkori olimpiák története 1896-ban kezdődött, mégpedig az Athénban megrendezett játékokkal – ezt négyévente menetrendszerűen követték az újabbak, ám az 1912-es, Stockholmban megrendezett játékok után jött az első elmaradt olimpia.
1956-ban a magyarországi szovjet beavatkozás rányomta bélyegét a melbourne-i olimpiára
Fotó: Fortepan
1914-ben kitört az első világháború, s a két év múlva Berlinben esedékes játékokat nem tartották meg. Ettől függetlenül a hivatalos sorszámozás (ezt mindig római számmal jelölik) megmaradt, tehát az elmaradt berlini olimpia a VI. a sorban. Még a háború kitörésének évében eldöntötte a NOB azt is, hogy 1920-ban Budapest rendezheti a világ legnagyobb sportrendezvényét, hiszen a szavazáson Antwerpen és Lyon előtt végzett a magyar főváros.
A Szovjetunió és csatlósai bojkottálták az 1984-es olimpiát, Románia nem, Szabó Kati négy aranyérmet szerzett
Fotó: Wikimedia Commons
Ám a háború után Magyarország a vesztes oldalon állt, 1920-ban pedig a belgiumi város, Antwerpen rendezett olimpiát – ráadásul a világháborúért hibáztatott központi hatalmakat, tehát a veszteseket nem hívták meg, illetve az akkor már a bolsevik forradalmon túllevő, éppen polgárháborúban álló, szovjetizálódó Oroszország nem vett részt. Az addigi olimpiákon mindig részt vett magyarok először nem lehettek ott, ez volt az első ún. csonka olimpia, de sajnos ezt később még több követte. A teljes cikket megtalálják a Székelyhon napilap Erdélyi Sport mellékletében.
A káposztaszeletek tökéletes alapot adnak a fűszeres darált húsnak – egy olyan téli fogás, amelyhez nem kell távoli alapanyag. Az ételnek házias, szaftos ízvilága van. Akár hétköznapi ebédnek, akár vendégváró különlegességnek is remek választás.
„Ki volt a csíki nagytata?” – teszi fel a kérdést az unokája. Mások szerint „ő maga volt a becsületesség”, és egyszerűen „jó társaság”. Egy könyv és egy dokumentumfilm ezek nyomán próbálja újra összerakni Pál Gábor méltatlanul feledett alakját.
A fekete retek nemcsak nagyanyáink mézes népi gyógyszere, hanem sokoldalú őszi-téli zöldség, amely levesekben, salátákban és rakott ételekben is megállja a helyét. Érdemes közelebbről megismernie gyógyhatásait és változatos felhasználási módjait.
Nem rabként, hanem börtönkönyvtárosként „zárják rá” a súlyos fémajtót évek óta Illyés Claudiára, a Maros Megyei Könyvtár alkalmazottjára.
Sok tudatos vásárló számára egyértelmű, hogy az élelmiszerek kiválasztásánál fontos a vegyszermentesség. Arra viszont ritkábban gondolunk, hogy a vegyszerek ott vannak azokban az anyagokban is, amelyekben az élelmiszereket tároljuk és elkészítjük.
A granola az utóbbi években igazi sztár lett azok körében, akik gyors, mégis egészséges megoldásokat keresnek a táplálkozásban.
A csíkszeredai származású Kedves Csanád zeneszerző, előadóművész és zenei vezető az Artisjus Előadóművészi Díjában részesült. A szerzői egyesület azzal a céllal alapította a díjat, hogy köszönetet mondjon a kortárs zene elkötelezett terjesztőinek.
A pszichológus konyhájában a közösségi médiában fellelhető női trendekről is szó volt, s találón egy, a TikTok-on terjedő süti – az Apple Pie Cookies – receptjét készítette el Dimény-Varga Tünde házigazda a meghívottal, Gergely Orsolya szociológussal.
A téli madáretetés nem csupán a hó megérkezésével válik időszerűvé. Már november végétől jóval kevesebb táplálékot kínál a természet, a gondosan előkészített madáretetők nagy segítséget jelentenek a kis énekesmadaraknak.
A halálra nem gyászos sóhajjal, hanem harsány nevetéssel felel Dósa Zoltán, aki új kötetében, a Rögcédulákban a mulandóságot nem tragédiának, hanem szellemes játéktérnek mutatja: ahol a szorongásból derű, a félelemből humor lesz.
szóljon hozzá!