
Harangok bezúzás előtt
Fotó: Forrás: Fortepan
Az 1916-os román betörés után Kézdiszékre, de egész Székelyföld általános állapotára az volt jellemző, hogy egyre több termőterület maradt megmunkálatlanul a megcsappant állatállomány és a munkaerő hiánya miatt. A budapesti központi kormányzat még egy évvel a román betörés után sem enyhítette a károkat. Az akkori helyzetről olvashatnak a legfrissebb Előretolt Helyőrség Élő történelem rovatában.
2020. április 06., 11:522020. április 06., 11:52
1917 júniusában a hívő emberek számára rossz hírek érkeznek. Elviszik még az itt maradt harangokat, listát kellett készíteni az 1700 előtt öntött harangokról, és a honvédelmi minisztérium „elé kell terjeszteni, mert az összes e kivétel alá nem tartozó harangokat fogják rekvirálni” – írja a Székely Nép1917. június 7-ei száma.
A nagy részét még 1915-ben és 1916-ban elvitték. Az 1917-es rekvirálásra a kézdiszentléleki Kovács Fejér Ferenc, akkor nyolcéves gyerekként, így emlékszik vissza:
Kivették azt a harangot, osztán onnat azt mondják, a tiszt vezényelt nekik, hogy vessék le. A katonák nem akarták. Azt mondta a pap, ha már viszik el, legalább vigyék épen el a harangot. Piszkálódott, azt mondta, ne hallgassanak a papra, vessék ki a harangot. A harang kb. 14 darabba szakadt. A nagy harang összetört egészen. Még most es látszik a helye. A követ lenyomta, s ahol leütte, még most es a helye látszik.”
A kézdivásárhelyi kórház betegei és ápolói az első világháború alatt
Fotó: Bakcsi Csilla gyűjteménye
1917-ben, a románok kiszorítása után a kézdiszéki falvakban magyar, cseh és osztrák csapatok voltak elszállásolva. Nem volt ez másként Gelencén sem. Az Előretolt Helyőrségben többek között elolvashatják Sólyom Géza plébános emlékezéseit a hadtestek ott tartózkodásának történetéről.
A forralt bor magában hordozza a hideg télhez illő melegséget. Most egy nagyon egyszerű, de annál finomabb elkészítési módot hoztunk, amit annak is érdemes kipróbálni, aki eddig nem ivott még ilyen fűszeres italt.
Verebes György Munkácsy-díjas festőművész Az idő teste című kiállítását 2026. február 5-én nyitják meg a csíkszeredai Mikó-várban. A tárlat az idő, a test és az észlelés festészeti összefüggéseit vizsgálja.
„Ehető dolgok” után kutatva a helyi művészet történetében is a legkülönfélébb megközelítésekkel találkozunk. Aktuális műtárgyunk, a székelyudvarhelyi Berze Imre szobrászművész Az alma már foglalt című alkotása, egy mészkőből megformált kisplasztika.
A farsangi időszak egyik klasszikus édessége a puha, illatos fánk, amelyet most a hagyományos lekvár mellett a mákos töltelék tesz igazán különlegessé. Sütőben készül, így könnyedebb, mégis gazdag ízvilágú finomság.
Martin McDonagh Oscar- és kétszeres Golden Globe-díjas ír-angol drámaíró, filmrendező, forgatókönyvíró Leenane-trilógiájának második darabját próbálják a Tomcsa Sándor Színházban. A koponya című drámát Barabás Árpád rendezi, vele beszélgettünk.
Ahogy tavasztól őszig a természet törvényei szigorú keretek közé szorították a földdel való mindennapi munkát, úgy a téli, farsangi időszakban az emberek levedlették ezeket a korlátokat, szabályokat, teret engedve mindenféle bolondozásnak.
Olajban úszó csipsz helyett ropogós alternatíva: házi zöldségcsipsz könyv mellé. Egyszerű alapanyagokból, kevés olajjal, sütőben vagy fritőzben – nassolás bűntudat nélkül.
A Digitális családi jóllét sorozat második része azt járja körül, mennyi a „normális” képernyőidő. Nem tilt, hanem gondolkodásra hív: hogyan lehet tudatosabban jelen lenni a digitális térben, családként is.
Miközben az erdő ősszel színesbe borul és a levelek lassan lehullanak a lombhullató fák ágairól, a fenyők és más örökzöldek csendben megtartják zöld ruhájukat a tél folyamán is.
Az Erdélyi Magyar Írók Ligája Irodalom és közösség programsorozata részeként Székelyudvarhelyen mutatják be január 30-án Cseke Péter Illyés Gyula-díjas szerző Pegazus a háztetőn című könyvét. A szerzővel Dávid Gyula és Zsidó Ferenc beszélget.
szóljon hozzá!