
Harangok bezúzás előtt
Fotó: Forrás: Fortepan
Az 1916-os román betörés után Kézdiszékre, de egész Székelyföld általános állapotára az volt jellemző, hogy egyre több termőterület maradt megmunkálatlanul a megcsappant állatállomány és a munkaerő hiánya miatt. A budapesti központi kormányzat még egy évvel a román betörés után sem enyhítette a károkat. Az akkori helyzetről olvashatnak a legfrissebb Előretolt Helyőrség Élő történelem rovatában.
2020. április 06., 11:522020. április 06., 11:52
1917 júniusában a hívő emberek számára rossz hírek érkeznek. Elviszik még az itt maradt harangokat, listát kellett készíteni az 1700 előtt öntött harangokról, és a honvédelmi minisztérium „elé kell terjeszteni, mert az összes e kivétel alá nem tartozó harangokat fogják rekvirálni” – írja a Székely Nép1917. június 7-ei száma.
A nagy részét még 1915-ben és 1916-ban elvitték. Az 1917-es rekvirálásra a kézdiszentléleki Kovács Fejér Ferenc, akkor nyolcéves gyerekként, így emlékszik vissza:
Kivették azt a harangot, osztán onnat azt mondják, a tiszt vezényelt nekik, hogy vessék le. A katonák nem akarták. Azt mondta a pap, ha már viszik el, legalább vigyék épen el a harangot. Piszkálódott, azt mondta, ne hallgassanak a papra, vessék ki a harangot. A harang kb. 14 darabba szakadt. A nagy harang összetört egészen. Még most es látszik a helye. A követ lenyomta, s ahol leütte, még most es a helye látszik.”
A kézdivásárhelyi kórház betegei és ápolói az első világháború alatt
Fotó: Bakcsi Csilla gyűjteménye
1917-ben, a románok kiszorítása után a kézdiszéki falvakban magyar, cseh és osztrák csapatok voltak elszállásolva. Nem volt ez másként Gelencén sem. Az Előretolt Helyőrségben többek között elolvashatják Sólyom Géza plébános emlékezéseit a hadtestek ott tartózkodásának történetéről.
Sok tudatos vásárló számára egyértelmű, hogy az élelmiszerek kiválasztásánál fontos a vegyszermentesség. Arra viszont ritkábban gondolunk, hogy a vegyszerek ott vannak azokban az anyagokban is, amelyekben az élelmiszereket tároljuk és elkészítjük.
A granola az utóbbi években igazi sztár lett azok körében, akik gyors, mégis egészséges megoldásokat keresnek a táplálkozásban.
A csíkszeredai származású Kedves Csanád zeneszerző, előadóművész és zenei vezető az Artisjus Előadóművészi Díjában részesült. A szerzői egyesület azzal a céllal alapította a díjat, hogy köszönetet mondjon a kortárs zene elkötelezett terjesztőinek.
A pszichológus konyhájában a közösségi médiában fellelhető női trendekről is szó volt, s találón egy, a TikTok-on terjedő süti – az Apple Pie Cookies – receptjét készítette el Dimény-Varga Tünde házigazda a meghívottal, Gergely Orsolya szociológussal.
A téli madáretetés nem csupán a hó megérkezésével válik időszerűvé. Már november végétől jóval kevesebb táplálékot kínál a természet, a gondosan előkészített madáretetők nagy segítséget jelentenek a kis énekesmadaraknak.
A halálra nem gyászos sóhajjal, hanem harsány nevetéssel felel Dósa Zoltán, aki új kötetében, a Rögcédulákban a mulandóságot nem tragédiának, hanem szellemes játéktérnek mutatja: ahol a szorongásból derű, a félelemből humor lesz.
A mátrai borzaska belül szaftos és puha, míg a bunda fűszeres és ropogós. Az egészet a tetejére kerülő fokhagymás tejföl és pirult sajt koronázza meg.
Hány perc zörgött tova,
hány óra hasztalan,
nem tudom.
A cékla Erdélyben leginkább savanyúságként vagy ivóléként kerül az asztalra, pedig rostokban és vitaminokban gazdag, sokoldalú alapanyag, amelyből világszerte izgalmas levesek, saláták, főételek és desszertek készülnek.
Méliusz József életműve egyszerre személyes és történelmi tükör: az önismeret, a kisebbségi lét és a megújulás írói példája. Borcsa János irodalomtörténésszel a gondolkodó irodalom egyik legösszetettebb alakjáról beszélgettünk.
szóljon hozzá!