
Harangok bezúzás előtt
Fotó: Forrás: Fortepan
Az 1916-os román betörés után Kézdiszékre, de egész Székelyföld általános állapotára az volt jellemző, hogy egyre több termőterület maradt megmunkálatlanul a megcsappant állatállomány és a munkaerő hiánya miatt. A budapesti központi kormányzat még egy évvel a román betörés után sem enyhítette a károkat. Az akkori helyzetről olvashatnak a legfrissebb Előretolt Helyőrség Élő történelem rovatában.
2020. április 06., 11:522020. április 06., 11:52
1917 júniusában a hívő emberek számára rossz hírek érkeznek. Elviszik még az itt maradt harangokat, listát kellett készíteni az 1700 előtt öntött harangokról, és a honvédelmi minisztérium „elé kell terjeszteni, mert az összes e kivétel alá nem tartozó harangokat fogják rekvirálni” – írja a Székely Nép1917. június 7-ei száma.
A nagy részét még 1915-ben és 1916-ban elvitték. Az 1917-es rekvirálásra a kézdiszentléleki Kovács Fejér Ferenc, akkor nyolcéves gyerekként, így emlékszik vissza:
Kivették azt a harangot, osztán onnat azt mondják, a tiszt vezényelt nekik, hogy vessék le. A katonák nem akarták. Azt mondta a pap, ha már viszik el, legalább vigyék épen el a harangot. Piszkálódott, azt mondta, ne hallgassanak a papra, vessék ki a harangot. A harang kb. 14 darabba szakadt. A nagy harang összetört egészen. Még most es látszik a helye. A követ lenyomta, s ahol leütte, még most es a helye látszik.”
A kézdivásárhelyi kórház betegei és ápolói az első világháború alatt
Fotó: Bakcsi Csilla gyűjteménye
1917-ben, a románok kiszorítása után a kézdiszéki falvakban magyar, cseh és osztrák csapatok voltak elszállásolva. Nem volt ez másként Gelencén sem. Az Előretolt Helyőrségben többek között elolvashatják Sólyom Géza plébános emlékezéseit a hadtestek ott tartózkodásának történetéről.
„Ki volt a csíki nagytata?” – teszi fel a kérdést az unokája. Mások szerint „ő maga volt a becsületesség”, és egyszerűen „jó társaság”. Egy könyv és egy dokumentumfilm ezek nyomán próbálja újra összerakni Pál Gábor méltatlanul feledett alakját.
A fekete retek nemcsak nagyanyáink mézes népi gyógyszere, hanem sokoldalú őszi-téli zöldség, amely levesekben, salátákban és rakott ételekben is megállja a helyét. Érdemes közelebbről megismernie gyógyhatásait és változatos felhasználási módjait.
Nem rabként, hanem börtönkönyvtárosként „zárják rá” a súlyos fémajtót évek óta Illyés Claudiára, a Maros Megyei Könyvtár alkalmazottjára.
Sok tudatos vásárló számára egyértelmű, hogy az élelmiszerek kiválasztásánál fontos a vegyszermentesség. Arra viszont ritkábban gondolunk, hogy a vegyszerek ott vannak azokban az anyagokban is, amelyekben az élelmiszereket tároljuk és elkészítjük.
A granola az utóbbi években igazi sztár lett azok körében, akik gyors, mégis egészséges megoldásokat keresnek a táplálkozásban.
A csíkszeredai származású Kedves Csanád zeneszerző, előadóművész és zenei vezető az Artisjus Előadóművészi Díjában részesült. A szerzői egyesület azzal a céllal alapította a díjat, hogy köszönetet mondjon a kortárs zene elkötelezett terjesztőinek.
A pszichológus konyhájában a közösségi médiában fellelhető női trendekről is szó volt, s találón egy, a TikTok-on terjedő süti – az Apple Pie Cookies – receptjét készítette el Dimény-Varga Tünde házigazda a meghívottal, Gergely Orsolya szociológussal.
A téli madáretetés nem csupán a hó megérkezésével válik időszerűvé. Már november végétől jóval kevesebb táplálékot kínál a természet, a gondosan előkészített madáretetők nagy segítséget jelentenek a kis énekesmadaraknak.
A halálra nem gyászos sóhajjal, hanem harsány nevetéssel felel Dósa Zoltán, aki új kötetében, a Rögcédulákban a mulandóságot nem tragédiának, hanem szellemes játéktérnek mutatja: ahol a szorongásból derű, a félelemből humor lesz.
A mátrai borzaska belül szaftos és puha, míg a bunda fűszeres és ropogós. Az egészet a tetejére kerülő fokhagymás tejföl és pirult sajt koronázza meg.
szóljon hozzá!