
A kiállított darab az első lyoni kiadás (1514. december 9.) egyik példánya
Fotó: Gegő Imre
A katolikus egyházi naptár sorrendjében tárgyalja a szenteket a Catalogus sanctorum, amely 11 könyvébe (a 12. könyv csak a névmutatót tartalmazza) háromezernél is több legendát gyűjtött össze a velencei szerző, Petrus de Natalibus püspök. A szentek életéről szóló munkáját 1372-ben fejezte be, amely nyomtatásban először Vicenzában jelent meg 1493-ban.
2024. december 17., 11:382024. december 17., 11:38
A Catalogus sanctorum legendái rövidek, kivonatszerűek, de mégis minden fontos adatra kitérnek. Hatás tekintetében nem versenyezhet ugyan Jacobus a Voragine száz évvel korábbi, híres Legenda Aureájával, de terjedelmesebb és rendszerezettebb, a 16. század elején igen sok kiadást ért meg, illetve a legteljesebb középkori magyar legendagyűjtemény, a Debreceni kódex legfőbb forrása.
Fotó: Gegő Imre
Mindkét keret 4-4 bélyegzőből áll, a keret teljes szélességében futó alsó és felső eleme között oszlopokkal. A két oldalon az alsó és a felső bélyegzők mintázata is hasonló, de nem azonos.
Fotó: Gegő Imre
Alul címereket tartó szirénpár és delfinek, míg felül harsonákat fújó puttók között az Atya jelenik meg. Ellenben az oszlopokhoz ugyanazt a két bélyegzőt használták, ugyanabban a sorrendben, tehát ugyanazzal a bélyegzővel dolgoztak mindkét oldal nyomtatásakor a bal szélen, és egy másikkal mindkét oldalon a jobb szélen is, annyi különbséggel, hogy a második (szöveges) oldalon a jobb oldali oszlopot a mester (feltehetőleg véletlenül) fejjel lefelé használta. A bal oldali keretelésben négy kisebb fametszet lenyomata látható: Dávid imádsága, Angyali üdvözlet, Utolsó ítélet, Haldokló imája, míg a jobb oldaliban kezdődik a szöveg.
Az adventi főszöveg egy virágokkal díszített A iniciáléval kezdődik, benne Dávid királlyal.
A kiadvány megtekinthető a múzeum jegypénztárában keddtől vasárnapig, naponta 9 és 17 óra között.
A kökény csókra húzza a szádat, megtudhatod, hogy pontosan miért is! Kevesebb kökényterméssel számolunk idén, de annál jobban becsüljük. Az alábbiakból kiderül, hogy gyümölcse mellett még milyen fontos szerepeket tölt be környezetünkben a jelenléte.
A Szárhegy 2025 kiállítás nem csupán alkotások gyűjteménye, inkább egy közös gondolkodás lenyomata a formáról, a fegyelemről és a szabadságról. Ahol a vonalak nemcsak húzások, hanem határátlépések is.
Dédnagyapánk, utolsó éveiben, ott lakott velünk egy udvaron. Furcsa, szigorú, magának való ember volt.
Libasült, újbor, és egy szent, akit a libák árultak el – Szent Márton legendája a jószívűségről, a bőségről és arról szól, hogy egy fél köpeny is elég lehet ahhoz, hogy melegséget vigyünk a világba.
A fiatalok és a hagyományok találkozására épít a 24. Csángó Napok Csíkszeredában. November 14–16. között kézműves-foglalkozások, előadások és táncház idézi meg a moldvai és gyimesi csángók élő kultúráját és közösségét.
A hordós savanyú káposzta vagy a muratura a vidékünkön mindenki számára ismert téli étel, ám a fermentálás módszere ennél sokkal tágabb, színesebb, ízesebb lehetőségeket rejt. Kurkó Stefániával beszélgettünk a fermentálás csodálatos világáról.
Márika néni története nem mese, mégis olyan, mintha az volna. Egy tengerész katona, egy fonóban szövődő szerelem és egy hetvenéves gyűrű, amely ma is őrzi két ember egyetértését – mert ahogy ő mondja: „Ha nincs egyetértés, semmi sincs.”
230 éve halt meg Zöld Péter, a madéfalvi veszedelem (1764) egyik kiemelkedő, vezető alakja. A Csíki Székely Múzeumban a novemberi hónap kiemelt tárgya a madéfalvi Zöld család családfáját ábrázoló dokumentum (Csíkpálfalva, 1842. november 28.).
Egyszerű, hétköznapi ebéd, de a köret újdonság lehet. Az édesburgonya édeskés ízét nem mindenki szereti, de aki igen, annak nagy kedvencévé válhat ez a fogás.
A tinóruk világa sokszor feledésbe merül, hiszen a legtöbb gombász szemében csak a vargányák számítanak értékes zsákmánynak. A vargányák is a tinóruk közé tartoznak, de vannak olyan tinóru gombáink is, amelyek nem vargányák.
szóljon hozzá!