Bálint Ferenc és Széll Károly. Ahogy a pályán évekig együtt játszottak, úgy nyugdíjas korukban is együtt maradtak: tőszomszédok a lakótelepen.
Fotó: Katona Zoltán
A több mint százéves udvarhelyi focitörténetből a hatvanas-hetvenes évek két nagyon jelentős futballistájának, Bálint Ferencnek és Széll Károlynak a karrierjét eleveníti fel a Székelyhon napilap Erdélyi Sport melléklete.
2021. október 19., 09:092021. október 19., 09:09
Az 1944. augusztus 4-én született Bálint Ferencnek első edzője Papp-Zakor Endre volt, a fiatal Ferenc 17 évesen került az UMTE felnőtt csapatába, ahol rövid időn belül alapemberré vált. Alig 18 évesen a másodosztályos Marosvásárhelyi Mureşul csapatának játékosa lett, ahol egy évet futballozott, együtt játszott a szintén udvarhelyi születésű Bálint Andorral, illetve a székelykeresztúri Györfi Csabával.
A katonaságnál (1965 őszén) a Cimentul Fieni, majd a Gloria Bârlad játékosa volt, de a leszerelés után nem ment vissza a Gloriához, inkább hazatért, és dolgozni kezdett a Tehnoutilajban, illetve a helyi Fások csapatában focizott tovább. A másodosztályú Ceahlăul Piatra Neamţ is szerette volna leigazolni, de nem tágított, maradt Udvarhelyen. Brassóba kerüléséhez köze volt az egykori (közben Vásárhelyről a Cenk alá igazolt) székelykeresztúri származású csapattársnak, Györfi Csabának is: a Steagul Roşu balösszekötője, Năftănăilă Fogarason autóbalesetben meghalt 1967 nyarán, Bálint akkor tökéletesen megfelelt a posztra, így Csabáék 1968 őszén utánajöttek és elvitték Brassóba.
Bálint és Széll a Fások csapatában, 1963-ban
Fotó: Bálint Ferenc és Széll Károly magánarchívuma
Csapattársa és jó szomszédja, Széll Károly 1942. január 27-én született Székelyudvarhelyen, 12 éves korában kezdett edzésekre járni, az ifjúsági csapatokban eleinte Papp István és Mósa István voltak az edzői. A felnőtt csapatba az 1960–61-es bajnokság második felében került be többedmagával. 1961 és 1965 között Széll a Fásokban játszott, katonai szolgálata idején (1965–67) pedig az aradi katonacsapatba, majd a Szászrégeni Lendület együttesébe került. A teljes cikket megtalálják a Székelyhon napilap Erdélyi Sport mellékletében.
Márika néni, Fábián Mária 1934 szilveszterén született Kézdikőváron, amikor a harangok az ó- és újévet összekötötték. Azóta kilenc évtized telt el. De mindvégig őrizte a hitet, a szeretetet, és a múlt emlékeit ma is szívesen meséli tovább.
A vargabéles tökéletes választás, ha egy hagyományos, laktató és felejthetetlen desszertre vágysz!
Ha ősz, akkor befőzés. Szinte látom, ahogy ebben az időszakban hány nő logisztikázza a nemlétező szabadidejét a munka, háztartás, gyerekek mellett, hogy beleférjen egy kis zakuszkafőzés, vinetesütés, szilvalekvár, savanyú káposzta eltevése.
Siklódy Fruzsina gyerekkora óta a művészetek világában él, de csak később választotta hivatásának a grafikát. Fekete-fehér munkáiban az érzelmek intenzitása, a hiány lenyomata és a szakrális tér inspirálja. Új kiállítása ezt érzékenyen mutatja meg.
Egyszerűen elkészíthető, mégis ünnepi megjelenésű desszert, ami garantáltan a család kedvence lesz a hidegebb napokon.
A galagonya tavaszi és őszi felhasználását mutatjuk be, változatos módokon tudjuk vele támogatni az egészségünket. Terméséből ketchup-szerű szósz is készülhet, mutatjuk a receptet is.
A húsos raguk azért nagyon jók, mert bármilyen zöldséggel vagy akár gombával is gazdagíthatjuk a szaftos ételt.
A Pszichószereda idén is a lélek finom hangjaira hangol: előadások, workshopok és művészeti programok várják a közönséget, hogy közérthetően, mégis tudományos alapokon közelítsenek a mentális egészséghez – tabuk nélkül, nyitottan, emberközelből.
A sültkrumpli-leves krumplihéjcsipsszel nemcsak elképesztően finom, de egy olyan kreatív fogás, ami megmutatja, hogyan hasznosíthatjuk a konyhai maradékokat is.
szóljon hozzá!