1924-ben Gyulafehérváron adták ki a lapot
Fotó: Forrás: Albertini Béla
A magyar, a román és a német ajkú olvasókhoz is kívánt szólni az 1922–1926 között Erdélyben megjelent fotográfiai szaklap, és ezzel világszerte unikumnak számított. Dr. Albertini Béla fotótörténész végzett kutatást a témában – olvasható a Székelyhon napilap pénteki Liget kiadványában.
2019. október 25., 11:182019. október 25., 11:18
2019. október 25., 12:132019. október 25., 12:13
A két világháború közötti időszak fotótörténetének vizsgálata során kiderült, hogy a Fotografia címet viselő lap fontos szerepet töltött be, mivel háromnyelvű volt – mutatott rá a Kaposvári Egyetem emeritus professzora, dr. Albertini Béla a csíkszeredai megyeházán tartott előadásában.
„Háromnyelvű fotográfiai szaklap ebben az időszakban nemcsak Európában, de világszerte is unikum, egy egyedülálló jelenség volt. Kétnyelvű fotográfiai szaklap jelent meg 1872-ben, akkor még Pesten, magyarul és németül, a monarchia létezése után, aztán a harmincas években Svájcban volt egy Camera című lap, amely szintén magyarbarát lap volt, illetve volt Bécsben egy Die Galerie című, amelynek a német alapnyelven kívül voltak más nyelvű mutációi. De arra, hogy egy lapban három nyelven jelenjen meg a szerkesztőség mondandója, nem volt példa széles e világban. A magyarázatot mi persze könnyen meg tudjuk adni, hiszen ebben az időszakban 1922-től érthető volt az, hogy első helyen román, második helyen magyar, harmadik helyen német nyelven, három hasábban jelentek meg ennek a lapnak a közleményei. Természetesen addig, ameddig bírták anyagi erővel, mert aztán előfordult később, hogy csak kétnyelvű volt egy-egy közlemény. De amennyire lehetett, igyekeztek három nyelven közölni, hogy valamennyi érdekelt fotográfus ennek a lapnak az olvasója lehessen” – magyarázta a fotótörténész.
Dr. Albertini Béla fotótörténész
Fotó: Ádám Gyula/Hargita Megyei Kulturális Központ
A Fotografia olyan értelemben is egyedülálló volt a lapkiadási gyakorlatban, hogy úgy jelent meg, hogy nem volt mögötte szervezet. Néhány gazdasági adatot is felsorolt az előadó: egy lapszám ára 12 lejbe került, ezért a pénzért akkoriban két kiló kenyeret vagy három liter tejet lehetett vásárolni. És bár a Fotografia Kolozsváron indult, nemzetközi kitekintésű lap volt. 1924-ben Gyulafehérváron jelent meg a lap, mivel voltak belső szakmai és anyagi viták is a szerkesztőségen belül, illetve a finanszírozás körül. 1925-ben átmenetileg Bukarestben adták ki, itt már 15 lejért lehetett megvásárolni. Idővel aztán „visszaköltözött” a lap Gyulafehérvárra, anyagilag is helyrebillent, és 1926-ban már színes borítóval jelent meg. Több alkalommal is közöltek női aktfotót a címlapon – nem mellékesen az előfizetők többsége férfi volt.
– magyarázta a professzor.
A témáról bővebben a nyomtatott Liget október 25-ei számában olvashatnak.
Márika néni, Fábián Mária 1934 szilveszterén született Kézdikőváron, amikor a harangok az ó- és újévet összekötötték. Azóta kilenc évtized telt el. De mindvégig őrizte a hitet, a szeretetet, és a múlt emlékeit ma is szívesen meséli tovább.
A vargabéles tökéletes választás, ha egy hagyományos, laktató és felejthetetlen desszertre vágysz!
Ha ősz, akkor befőzés. Szinte látom, ahogy ebben az időszakban hány nő logisztikázza a nemlétező szabadidejét a munka, háztartás, gyerekek mellett, hogy beleférjen egy kis zakuszkafőzés, vinetesütés, szilvalekvár, savanyú káposzta eltevése.
Siklódy Fruzsina gyerekkora óta a művészetek világában él, de csak később választotta hivatásának a grafikát. Fekete-fehér munkáiban az érzelmek intenzitása, a hiány lenyomata és a szakrális tér inspirálja. Új kiállítása ezt érzékenyen mutatja meg.
Egyszerűen elkészíthető, mégis ünnepi megjelenésű desszert, ami garantáltan a család kedvence lesz a hidegebb napokon.
A galagonya tavaszi és őszi felhasználását mutatjuk be, változatos módokon tudjuk vele támogatni az egészségünket. Terméséből ketchup-szerű szósz is készülhet, mutatjuk a receptet is.
A húsos raguk azért nagyon jók, mert bármilyen zöldséggel vagy akár gombával is gazdagíthatjuk a szaftos ételt.
A Pszichószereda idén is a lélek finom hangjaira hangol: előadások, workshopok és művészeti programok várják a közönséget, hogy közérthetően, mégis tudományos alapokon közelítsenek a mentális egészséghez – tabuk nélkül, nyitottan, emberközelből.
A sültkrumpli-leves krumplihéjcsipsszel nemcsak elképesztően finom, de egy olyan kreatív fogás, ami megmutatja, hogyan hasznosíthatjuk a konyhai maradékokat is.
szóljon hozzá!