Hirdetés
Hirdetés

Bod Péter, a tudós pap emlékezete

Bod Péter szobra a róla elnevezett iskola udvarán Kézdivásárhelyen. Archív felvétel •  Fotó: Bartos Lóránt

Bod Péter szobra a róla elnevezett iskola udvarán Kézdivásárhelyen. Archív felvétel

Fotó: Bartos Lóránt

A 18. századi Erdély egyik legfontosabb és legnagyobb tudósaként tartjuk számon: egyszerre volt pap, író és történész, illetve bölcs ember. A Hollandiában tanuló, majd hazatérő és népét szolgáló Bod Péterben a felvilágosodás egyik előfutárát tisztelhetjük. Magyarigenben, élete utolsó szakaszának színhelyén, a temetőkertben nyugszik, könyvtár és tanítóképző is viseli a nevét. Ma 310 éve, 1712. február 22-én született a háromszéki Csernátonban.

Katona Zoltán

2022. február 22., 17:332022. február 22., 17:33

Bod Péter élete, munkássága és emlékezete kicsit hasonlatos az Apáczai Csere Jánoséhoz, illetve azokhoz az erdélyi értelmiségiekéhez, akiknek jelentőségét talán csak később ismerte fel az utókor. A 17-18. századi erdélyi magyar protestáns fiatalok egy nagyon kis részének megadatott a nyugat-európai, főleg hollandiai és németországi egyetemeken való tanulás lehetősége, néhányan éltek is ezzel, majd hazatérve próbálták az ott megszerzett tudásukkal kicsit előbbre lendíteni Erdélyt, az itteni oktatást, tudományos és egyházi életet.

Hirdetés

Ezt a jelenséget hívjuk peregrinációnak, a hazatérő diákokat pedig peregrinusoknak. Azt, hogy ez kinek hogy és mennyire sikerült, nem tisztünk eldönteni, az viszont tény, hogy

ezek az emberek rajta hagyták kezük nyomát társadalmunkon még akkor is, ha ma, több évszázad távlatából ennek gyakorlati oldala talán már nem látható.

Ez még a felvilágosodás, illetve a reformkor előtti történelmi korszak volt, intenzív Habsburg-uralommal, amely bizony nem feltétlenül kedvezett az osztrák birodalmon túllátó, annak megcsontosodott szellemiségén túlmutató eszmék „behordóinak”. Sajnos Bod Péternek is volt része ebben, illetve más pályatársainak is.

Bod Péter portréja •  Fotó: illusztráció Galéria

Bod Péter portréja

Fotó: illusztráció

Az Orbán Balázs által „Erdély nagyérdemű Kazinczyjának” nevezett Bod Péter 1712. február 22-én református földművescsaládban született, igen szerény körülmények között. Édesapja a Rákóczi-féle szabadságharcban részt vett, ám 1718-ban a vidéken pusztító pestisjárvány áldozata lett Péter két testvérével együtt. Anyja újból férjhez ment, nevelőapja dolgoztatta a gyereket, aki inkább tanulni vágyott – 12 évesen került a nagyenyedi kollégiumba, ahol szolgaként kereste meg a napi betevőt, majd tanulmányai előrehaladtával már tanítani kezdhetett.

Tanítóként dolgozott, de 1736-tól már a kollégium könyvtárosa is lehetett, az enyedi évek alatt folyamatosan képezte magát, külföldön szeretett volna tovább tanulni.

Ezt sikerült is megvalósítania, támogatók segítségével és viszontagságok árán kijutott Hollandiába, a leideni egyetemen 1739 őszén elkezdhette tanulmányait. Elsősorban teológiát, történelmet, keleti nyelveket, bölcseletet tanult, de jogi és természettudományi, csillagászati előadásokon is részt vett. Négy év után jött haza, a háromszéki Olthévízen (Árva) Bethlen Kata grófnő udvari papja és könyvtárosa lett, aki a tanulmányai alatt és utána is folyamatosan támogatta anyagilag, illetve elsőszámú pártfogója maradt 1759-ben bekövetkezett haláláig. Lelkészként az ottani közösséget szolgálta, itt kezdte írni első könyveit, amelyek pártfogója jóvoltából jelenhettek meg, ugyanakkor az erdélyi magyar főúri családokból sok ismerőst szerzett, itt is nősült meg először.

Bod Péter könyvei a székelyudvarhelyi Tudományos Könyvtárban •  Fotó: Katona Zoltán Galéria

Bod Péter könyvei a székelyudvarhelyi Tudományos Könyvtárban

Fotó: Katona Zoltán

Bod Péter a mai Fehér megyében levő Magyarigenbe került lelkésznek 1749-ben – habár a református egyházi főméltóságokkal nem volt felhőtlen a viszonya, az állást úgy fogadta el, hogy maga Bethlen Kata beszélte rá. Első felesége legyengült a szülésben, néhány hónap múlva meghalt (Kata lányát Bethlen Kata vette magához), egy év után újranősült. Habár a marosvásárhelyi református kollégiumba is hívták tanárnak, inkább Magyarigenben maradt lelkészként. Az első tíz éve után kezdett újra írni és publikálni, főleg egyháztörténeti műveket – közben az egyházi ranglétrán is feljebb lépett, egyházi főjegyző lett.

Több művében a református vallást védi, és annak történetét taglalja, de olyan feladata is volt, hogy egyházának a Habsburg-uralom alatti sérelmeit is fel kellett leltároznia, ilyen idők (is) jártak akkor.

A Smyrnai Szent Polikárpus és a Magyar Athenas című könyveiben ír ezekről, ám ezeket a munkákat 1768-ban be is tiltották a Habsburgok. A már betegeskedő Bod Pétert nagyon rosszul értintették ezek a dolgok, bizonyos kutatások szerint közvetlenül is hozzájárult egészségi állapotának romlásához a tiltás. 1768. november 24-én érkezett a királyi leirat, amely a két mű lefoglalását és használatának megtiltását rendelte el, Bod Péter nem sokkal később, 1769. március 2-án elhunyt, még mielőtt kitették volna a meghurcolásnak.

Bod Péter munkássága kivételes volt a 18. századi magyar kultúrában, hiszen irodalomtörténeti, hittudományi, történelmi és szépirodalmi munkákat egyaránt alkotott,

könyvei a maguk idejében népszerűek is voltak, igen ismert és elismert tudósa volt korának. Nagyon sok munkája kéziratban maradt fenn, az évszázadok folyamán sok kutató foglalkozott munkáival, hagyatékával.

•  Fotó: Katona Zoltán Galéria

Fotó: Katona Zoltán

Születésének 200. évfordulóján, 1912-ben még élő leszármazottai segítségével sikerült beazonosítani sírját a magyarigeni temetőben – az exhumálás után maradványait újratemették (négy gyerekének maradványait is sikerült megtalálni, őket is apjuk mellé temették újra), és felállították a ma is álló síremléket a templom mellett. Halálának 200. évfordulóján, 1969-ben tudományos értekezletet tartottak, négy évvel később, a csernátoni Haszmann Pál Múzeum megnyitásakor annak kertjében avatták fel Bod Péter ma is álló mellszobrát. Szülőfalujának iskolája 1994-ben vette fel a nevét, de az évtizedek folyamán még több intézmény és iskola is felvette az egykori tudós nevét, így a sepsiszentgyörgyi megyei könyvtár és a kolozsvári Babeș-Bolyai egyetem tanítóképzőjének kézdivásárhelyi kihelyezett tagozata is. Budapesten Bod Péter Társaság és emléktábla is van a XI. kerületben, 2001-ben pedig a csernátoni templomkertben avatták fel a Bocskay Vince szobrászművész által készített szobrot, ez a második csernátoni szobra, de Magyarigenben is emeltek szobrot neki 2012-ben.  

A majd háromszáz éve kiadott köteteiből több található például a székelyudvarhelyi tudományos könyvtárban is, ahogy más könyvtárakban, múzeumokban és magángyűjteményekben is. Tíz évvel ezelőtt, születésének 300. évfordulóján Bod Péter Emlékévet tartottak, amely a tudományos konferenciáktól a vetélkedőkig, kiállításig és emlékülésig sok mindent magába foglalt, igen méltóan emlékezve meg az egykori tudós-papról.

Hirdetés
szóljon hozzá! Hozzászólások
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. augusztus 15., szombat

Ne dobd ki, javítsd meg: így menthetjük meg a ruháinkat

Javítható vagy átalakítható lenne sok olyan ruhadarab, amely ma egy kisebb szakadás vagy megunt fazon miatt a szemetesben végzi. Kelemen Réka csíkszeredai divattervező szerint a fast fashion is hozzájárul ahhoz, hogy egyre ritkábban választjuk a javítást.

Ne dobd ki, javítsd meg: így menthetjük meg a ruháinkat
Hirdetés
2026. augusztus 13., csütörtök

A félhold árnyékában: amit a török kor ránk hagyott

Ötszáz évvel Mohács után nem csak egy elvesztett csatára emlékezünk. A Csíki Székely Múzeum új kiállítása azt mutatja meg, hogyan vált az oszmánokkal való másfél évszázados együttélés Erdély kultúrájának részévé.

A félhold árnyékában: amit a török kor ránk hagyott
2026. augusztus 12., szerda

Érintésről, identitásról, az elnyomott énről – Kristály Kincső festőművésszel beszélgettünk

Kristály Kincső frissen diplomázott a Magyar Képzőművészeti Egyetemen, ahol rektori kitüntetést is kapott. Festészetében a bőrön, az érintésen és az identitáson keresztül vizsgálja azt, amit magunkból megmutatunk, és amit inkább elrejtenénk.

Érintésről, identitásról, az elnyomott énről – Kristály Kincső festőművésszel beszélgettünk
2026. augusztus 09., vasárnap

Ma van a könyvszeretők nemzetközi napja

Bár nem hivatalos ünnep, a könyvszeretők nemzetközi napjának célja, hogy az olvasás és az írott kultúra fontosságára emlékeztessen egy egyre inkább technológia uralta világban.

Ma van a könyvszeretők nemzetközi napja
Ma van a könyvszeretők nemzetközi napja
2026. augusztus 09., vasárnap

Ma van a könyvszeretők nemzetközi napja

Hirdetés
2026. augusztus 06., csütörtök

A látás tanítója − Gaál András műveiből nyílt emlékkiállítás a Csíki Székely Múzeumban

A székelyföldi képzőművészet egy meghatározó alakja, Gaál András előtt tiszteleg a Csíki Székely Múzeum új kiállítása. A tárlat a festő, pedagógus és közösségszervező sokrétű örökségét mutatja be születésének 90., halálának ötödik évfordulóján.

A látás tanítója − Gaál András műveiből nyílt emlékkiállítás a Csíki Székely Múzeumban
2026. augusztus 06., csütörtök

Jubileumi találkozó: Csíkszentkirály látja vendégül a Szent István nevét viselő településeket

Harmincadik alkalommal rendezik meg a Szent Király Szövetségi Találkozót, amelyre a Kárpát-medence több mint húsz, Szent István nevéhez kötődő településéről érkeznek vendégek. Az esemény hagyományőrző, kulturális és ünnepi programokat kínál.

Jubileumi találkozó: Csíkszentkirály látja vendégül a Szent István nevét viselő településeket
2026. augusztus 05., szerda

Zöldséges tekercs – videó

A zöldséges tavaszi tekercs a távol-keleti konyhák egyik legismertebb és legkedveltebb fogása. Az idők során a különböző országokban saját változatok alakultak ki, így ma már egy igazi nemzetközi street food klasszikusnak számít.

Zöldséges tekercs – videó
Zöldséges tekercs – videó
2026. augusztus 05., szerda

Zöldséges tekercs – videó

Hirdetés
2026. augusztus 04., kedd

Jazzre hangolódik Csíkszereda: világsztárokkal, helyi tehetségekkel és új reményekkel érkezik a 16. Csíki Jazz

A költségvetési nehézségek ellenére idén is megrendezik a Csíki Jazz Nemzetközi Jazzfesztivált. A fesztivál világszínvonalú fellépőkkel, sokszínű programmal és a közösség összefogásával bizonyítja: a jazznek Csíkszeredában is otthona van.

Jazzre hangolódik Csíkszereda: világsztárokkal, helyi tehetségekkel és új reményekkel érkezik a 16. Csíki Jazz
2026. augusztus 03., hétfő

Újabb miniévaddal érkezik a Kolozsvári Magyar Opera Csíkszeredába

Újra az operáé lesz a főszerep Szeptember 30. és október 4-e között Csíkszeredában. A Kolozsvári Magyar Opera olyan klasszikusokkal érkezik Székelyföldre, mint a Nabucco, a Mária főhadnagy, valamint a Valahol Európában.

Újabb miniévaddal érkezik a Kolozsvári Magyar Opera Csíkszeredába
2026. július 29., szerda

Kovászosuborka-leves – videó

Ez a hűsítő kovászosuborka-leves a nyári napok legfrissítőbb meglepetése, amit mindössze pár perc alatt, főzés nélkül dobhatsz össze.

Kovászosuborka-leves – videó
Kovászosuborka-leves – videó
2026. július 29., szerda

Kovászosuborka-leves – videó

Hirdetés