Hirdetés
Hirdetés

Bod Péter, a tudós pap emlékezete

Bod Péter szobra a róla elnevezett iskola udvarán Kézdivásárhelyen. Archív felvétel •  Fotó: Bartos Lóránt

Bod Péter szobra a róla elnevezett iskola udvarán Kézdivásárhelyen. Archív felvétel

Fotó: Bartos Lóránt

A 18. századi Erdély egyik legfontosabb és legnagyobb tudósaként tartjuk számon: egyszerre volt pap, író és történész, illetve bölcs ember. A Hollandiában tanuló, majd hazatérő és népét szolgáló Bod Péterben a felvilágosodás egyik előfutárát tisztelhetjük. Magyarigenben, élete utolsó szakaszának színhelyén, a temetőkertben nyugszik, könyvtár és tanítóképző is viseli a nevét. Ma 310 éve, 1712. február 22-én született a háromszéki Csernátonban.

Katona Zoltán

2022. február 22., 17:332022. február 22., 17:33

Bod Péter élete, munkássága és emlékezete kicsit hasonlatos az Apáczai Csere Jánoséhoz, illetve azokhoz az erdélyi értelmiségiekéhez, akiknek jelentőségét talán csak később ismerte fel az utókor. A 17-18. századi erdélyi magyar protestáns fiatalok egy nagyon kis részének megadatott a nyugat-európai, főleg hollandiai és németországi egyetemeken való tanulás lehetősége, néhányan éltek is ezzel, majd hazatérve próbálták az ott megszerzett tudásukkal kicsit előbbre lendíteni Erdélyt, az itteni oktatást, tudományos és egyházi életet.

Hirdetés

Ezt a jelenséget hívjuk peregrinációnak, a hazatérő diákokat pedig peregrinusoknak. Azt, hogy ez kinek hogy és mennyire sikerült, nem tisztünk eldönteni, az viszont tény, hogy

ezek az emberek rajta hagyták kezük nyomát társadalmunkon még akkor is, ha ma, több évszázad távlatából ennek gyakorlati oldala talán már nem látható.

Ez még a felvilágosodás, illetve a reformkor előtti történelmi korszak volt, intenzív Habsburg-uralommal, amely bizony nem feltétlenül kedvezett az osztrák birodalmon túllátó, annak megcsontosodott szellemiségén túlmutató eszmék „behordóinak”. Sajnos Bod Péternek is volt része ebben, illetve más pályatársainak is.

Bod Péter portréja •  Fotó: illusztráció Galéria

Bod Péter portréja

Fotó: illusztráció

Az Orbán Balázs által „Erdély nagyérdemű Kazinczyjának” nevezett Bod Péter 1712. február 22-én református földművescsaládban született, igen szerény körülmények között. Édesapja a Rákóczi-féle szabadságharcban részt vett, ám 1718-ban a vidéken pusztító pestisjárvány áldozata lett Péter két testvérével együtt. Anyja újból férjhez ment, nevelőapja dolgoztatta a gyereket, aki inkább tanulni vágyott – 12 évesen került a nagyenyedi kollégiumba, ahol szolgaként kereste meg a napi betevőt, majd tanulmányai előrehaladtával már tanítani kezdhetett.

Tanítóként dolgozott, de 1736-tól már a kollégium könyvtárosa is lehetett, az enyedi évek alatt folyamatosan képezte magát, külföldön szeretett volna tovább tanulni.

Ezt sikerült is megvalósítania, támogatók segítségével és viszontagságok árán kijutott Hollandiába, a leideni egyetemen 1739 őszén elkezdhette tanulmányait. Elsősorban teológiát, történelmet, keleti nyelveket, bölcseletet tanult, de jogi és természettudományi, csillagászati előadásokon is részt vett. Négy év után jött haza, a háromszéki Olthévízen (Árva) Bethlen Kata grófnő udvari papja és könyvtárosa lett, aki a tanulmányai alatt és utána is folyamatosan támogatta anyagilag, illetve elsőszámú pártfogója maradt 1759-ben bekövetkezett haláláig. Lelkészként az ottani közösséget szolgálta, itt kezdte írni első könyveit, amelyek pártfogója jóvoltából jelenhettek meg, ugyanakkor az erdélyi magyar főúri családokból sok ismerőst szerzett, itt is nősült meg először.

Bod Péter könyvei a székelyudvarhelyi Tudományos Könyvtárban •  Fotó: Katona Zoltán Galéria

Bod Péter könyvei a székelyudvarhelyi Tudományos Könyvtárban

Fotó: Katona Zoltán

Bod Péter a mai Fehér megyében levő Magyarigenbe került lelkésznek 1749-ben – habár a református egyházi főméltóságokkal nem volt felhőtlen a viszonya, az állást úgy fogadta el, hogy maga Bethlen Kata beszélte rá. Első felesége legyengült a szülésben, néhány hónap múlva meghalt (Kata lányát Bethlen Kata vette magához), egy év után újranősült. Habár a marosvásárhelyi református kollégiumba is hívták tanárnak, inkább Magyarigenben maradt lelkészként. Az első tíz éve után kezdett újra írni és publikálni, főleg egyháztörténeti műveket – közben az egyházi ranglétrán is feljebb lépett, egyházi főjegyző lett.

Több művében a református vallást védi, és annak történetét taglalja, de olyan feladata is volt, hogy egyházának a Habsburg-uralom alatti sérelmeit is fel kellett leltároznia, ilyen idők (is) jártak akkor.

A Smyrnai Szent Polikárpus és a Magyar Athenas című könyveiben ír ezekről, ám ezeket a munkákat 1768-ban be is tiltották a Habsburgok. A már betegeskedő Bod Pétert nagyon rosszul értintették ezek a dolgok, bizonyos kutatások szerint közvetlenül is hozzájárult egészségi állapotának romlásához a tiltás. 1768. november 24-én érkezett a királyi leirat, amely a két mű lefoglalását és használatának megtiltását rendelte el, Bod Péter nem sokkal később, 1769. március 2-án elhunyt, még mielőtt kitették volna a meghurcolásnak.

Bod Péter munkássága kivételes volt a 18. századi magyar kultúrában, hiszen irodalomtörténeti, hittudományi, történelmi és szépirodalmi munkákat egyaránt alkotott,

könyvei a maguk idejében népszerűek is voltak, igen ismert és elismert tudósa volt korának. Nagyon sok munkája kéziratban maradt fenn, az évszázadok folyamán sok kutató foglalkozott munkáival, hagyatékával.

•  Fotó: Katona Zoltán Galéria

Fotó: Katona Zoltán

Születésének 200. évfordulóján, 1912-ben még élő leszármazottai segítségével sikerült beazonosítani sírját a magyarigeni temetőben – az exhumálás után maradványait újratemették (négy gyerekének maradványait is sikerült megtalálni, őket is apjuk mellé temették újra), és felállították a ma is álló síremléket a templom mellett. Halálának 200. évfordulóján, 1969-ben tudományos értekezletet tartottak, négy évvel később, a csernátoni Haszmann Pál Múzeum megnyitásakor annak kertjében avatták fel Bod Péter ma is álló mellszobrát. Szülőfalujának iskolája 1994-ben vette fel a nevét, de az évtizedek folyamán még több intézmény és iskola is felvette az egykori tudós nevét, így a sepsiszentgyörgyi megyei könyvtár és a kolozsvári Babeș-Bolyai egyetem tanítóképzőjének kézdivásárhelyi kihelyezett tagozata is. Budapesten Bod Péter Társaság és emléktábla is van a XI. kerületben, 2001-ben pedig a csernátoni templomkertben avatták fel a Bocskay Vince szobrászművész által készített szobrot, ez a második csernátoni szobra, de Magyarigenben is emeltek szobrot neki 2012-ben.  

A majd háromszáz éve kiadott köteteiből több található például a székelyudvarhelyi tudományos könyvtárban is, ahogy más könyvtárakban, múzeumokban és magángyűjteményekben is. Tíz évvel ezelőtt, születésének 300. évfordulóján Bod Péter Emlékévet tartottak, amely a tudományos konferenciáktól a vetélkedőkig, kiállításig és emlékülésig sok mindent magába foglalt, igen méltóan emlékezve meg az egykori tudós-papról.

Hirdetés
szóljon hozzá! Hozzászólások
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. március 23., hétfő

Formában tartó menü – könnyű, gyors receptekkel

Ez a menü egyszerű, mégis változatos fogásokkal kíséri végig a napot – a reggelitől a vacsoráig. Olyan ételeket tartalmaz, amelyek gyorsan elkészíthetőek, mégis jól ötvözik a megszokott alapanyagokat egy kis frissességgel.

Formában tartó menü – könnyű, gyors receptekkel
Hirdetés
2026. március 22., vasárnap

Bográcsos, lángos és defektek – így étkezik turnén a Csíkszentsimoni Ifjúsági Koncert Fúvószenekar

Korai reggelik, bográcsban rotyogó ebédek és strandos junk food: Kanabé Dávid mesélt a Csíkszentsimoni Ifjúsági Zenekar turnés étkezéseiről, ahol a túlélés, a csapatmunka és a Balaton ízei találkoznak.

Bográcsos, lángos és defektek – így étkezik turnén a Csíkszentsimoni Ifjúsági Koncert Fúvószenekar
2026. március 22., vasárnap

Az emberi test tájképei: Verebes György világa

Sokoldalú művész, művészetszervező, akinek az évek során a figyelme egyre inkább a lényegi kérdések felé fordult. A Jelenlét házigazdája, Túros Eszter művészettörténész vendége ezúttal Verebes György Munkácsy Mihály-díjas, Érdemes Művész.

Az emberi test tájképei: Verebes György világa
2026. március 21., szombat

Gyermekszemmel a felnőttek világa

Azok a jó mesék, amelyek megőriztek valamit aktualitásukból, tehát örökérvényű tanulságokkal bírnak – véli Dávid Péter rendező, akivel a bábszínház világnapja és Janikovszky Éva születésének centenáriuma apropóján beszélgettünk.

Gyermekszemmel a felnőttek világa
Gyermekszemmel a felnőttek világa
2026. március 21., szombat

Gyermekszemmel a felnőttek világa

Hirdetés
2026. március 21., szombat

Aranytej – videó

Az aranytej az utóbbi években kedvenccé vált az egészségtudatos konyhákban, hiszen ez a meleg, fűszeres ital számos jótékony hatással bír a szervezetre. Nevét élénksárga színéről kapta, amelyet a kurkuma ad neki.

Aranytej – videó
Aranytej – videó
2026. március 21., szombat

Aranytej – videó

2026. március 20., péntek

Túrógombócos paradicsomleves

Egy egyszerű, gyorsan elkészíthető paradicsomleves, melyet a levesbetét tesz különlegessé.

Túrógombócos paradicsomleves
Túrógombócos paradicsomleves
2026. március 20., péntek

Túrógombócos paradicsomleves

2026. március 20., péntek

A kör bezárult – egy este Halász Péter emlékére

Nem így kezdődik egy kiállításmegnyitó. Egy mondattal azonban minden megváltozott: Halász Péter aznap reggel meghalt. Csíkszeredában az életmű bemutatása egy időben vált búcsúvá és végleges lezárássá. A kör bezárult.

A kör bezárult – egy este Halász Péter emlékére
Hirdetés
2026. március 19., csütörtök

Az ibolyák és hangyák titkos kapcsolata

A medvehagymaszezon érkezéséig érdemes megismerkednünk a kígyóhagymával. Ez az aromás fűszernövény sokféle étel különleges kiegészítője lehet. Az ibolyák sem csupán illatukkal hódítanak, virágaikból meglepően számtalan finomság készíthető.

Az ibolyák és hangyák titkos kapcsolata
Az ibolyák és hangyák titkos kapcsolata
2026. március 19., csütörtök

Az ibolyák és hangyák titkos kapcsolata

2026. március 18., szerda

Ha tizenkét embert összezárnak

Képesek vagyunk-e valóban meghallani egymást, mielőtt ítéletet mondunk? Ezt a kérdést állítja a középpontba a Csíki Játékszín legújabb előadása, a 12 dühös ember. A tizenkettők közül két szereplővel, Veress Alberttel és Kitay Leventtel beszélgettünk.

Ha tizenkét embert összezárnak
Ha tizenkét embert összezárnak
2026. március 18., szerda

Ha tizenkét embert összezárnak

2026. március 18., szerda

Patatas bravas – videó

Egy klasszikus tapas receptjét mutatjuk, amely garantáltan feldobja a közösen töltött családi, baráti esték hangulatát.

Patatas bravas – videó
Patatas bravas – videó
2026. március 18., szerda

Patatas bravas – videó

Hirdetés