
Pittner Olivér: Önarckép szivarral (1937)
Fotó: Erdélyi Művészeti Központ
Május 24-én, szerdán 18 órakor Sepsiszentgyörgyön, az Erdélyi Művészeti Központ harmadik emeleti kiállítóterében nyílik meg Pittner Olivér festőművész kiállítása. A Szücs György művészettörténész, a Magyar Nemzeti Galéria tudományos főigazgató-helyettesének válogatásában létrejött tárlatot Salat Csaba műgyűjtő és Oniga Erika művészettörténész, a kiállítás kurátorai méltatják az érdeklődő közönség előtt.
2023. május 23., 15:432023. május 23., 15:43
2023. május 23., 16:062023. május 23., 16:06
Pittner Olivér (Lupény, 1911 – Marosvásárhely, 1971) ahhoz a nagybányai nemzedékhez tartozott, amely a két világháború közötti időszakban megújította a művésztelep szellemiségét. 1930-ban iratkozott be a nagybányai festőiskolába. Szociális érzékenysége a baloldali eszméket terjesztő fiatalok csoportjához vonzotta, politizálásuk miatt 1931-ben kizártak őket a festőiskolából.
E lázadó fiatalok (Agricola Lídia, Katz Márton, Csizér Lilla, Kahán Sára, Pittner Olivér, Vida Géza, Kazár László stb.)
Mondanivalójukat és a művészeti stílus szintézisét eleinte az erőteljes színhasználatban, a racionális-konstruktív szerkesztésben és a kubista hagyományokban találták meg.
Pittner Olivér: Sövénykerítés (1968)
Fotó: Erdélyi Művészeti Központ
A csoport hamar szétszóródott, Pittner kontúros, kubisztikus stílusát pedig lassanként felváltották a puhább, festőibb pasztellképek.
Közben a marosvásárhelyi és a nagyváradi színház gazdasági vezetőjeként működött, majd eltávolítása és a pártból való kizárása miatt különböző vállalatoknál dekoratőrként dolgozott. Az 1945 utáni társadalmi-politikai rendből kiábrándult, a kötelező szocialista realizmust elutasító művészt az 1960-as években Marosvásárhelyen letelepedett fiatalok, elsősorban Balázs Imre és Nagy Pál barátsága és biztatása segítette az újrakezdésben.
Pittner Olivér: Erdő (1971)
Fotó: Erdélyi Művészeti Központ
Segesváron, Nagyszebenben készült, a kubizmushoz visszanyúló városképei szigorú, szinte geometrikus rendben sorakozó utcarészleteket ábrázolnak, a gyergyói vidékek redukált, hullámzó felületei viszont Barcsay Jenő tájképeivel mutatnak rokonságot. Az évtized közepén kezdte el kiszáradt fákat, összefonódó, kusza gyökereket ábrázoló, jelképszerű, máskor szürreális hatású sorozatát, amelyek az emberi létezés mély átéléséről tudósítanak.
Ezt az adósságot pótolta a Maros Megyei Múzeum Művészeti Osztálya által a marosvásárhelyi Kultúrpalotában megrendezett retrospektív tárlat – ennek nagy részét tekintheti meg július 8-ig az Erdélyi Művészeti Központban a sepsiszentgyörgyi közönség.
A kökény csókra húzza a szádat, megtudhatod, hogy pontosan miért is! Kevesebb kökényterméssel számolunk idén, de annál jobban becsüljük. Az alábbiakból kiderül, hogy gyümölcse mellett még milyen fontos szerepeket tölt be környezetünkben a jelenléte.
A Szárhegy 2025 kiállítás nem csupán alkotások gyűjteménye, inkább egy közös gondolkodás lenyomata a formáról, a fegyelemről és a szabadságról. Ahol a vonalak nemcsak húzások, hanem határátlépések is.
Dédnagyapánk, utolsó éveiben, ott lakott velünk egy udvaron. Furcsa, szigorú, magának való ember volt.
Libasült, újbor, és egy szent, akit a libák árultak el – Szent Márton legendája a jószívűségről, a bőségről és arról szól, hogy egy fél köpeny is elég lehet ahhoz, hogy melegséget vigyünk a világba.
A fiatalok és a hagyományok találkozására épít a 24. Csángó Napok Csíkszeredában. November 14–16. között kézműves-foglalkozások, előadások és táncház idézi meg a moldvai és gyimesi csángók élő kultúráját és közösségét.
A hordós savanyú káposzta vagy a muratura a vidékünkön mindenki számára ismert téli étel, ám a fermentálás módszere ennél sokkal tágabb, színesebb, ízesebb lehetőségeket rejt. Kurkó Stefániával beszélgettünk a fermentálás csodálatos világáról.
Márika néni története nem mese, mégis olyan, mintha az volna. Egy tengerész katona, egy fonóban szövődő szerelem és egy hetvenéves gyűrű, amely ma is őrzi két ember egyetértését – mert ahogy ő mondja: „Ha nincs egyetértés, semmi sincs.”
230 éve halt meg Zöld Péter, a madéfalvi veszedelem (1764) egyik kiemelkedő, vezető alakja. A Csíki Székely Múzeumban a novemberi hónap kiemelt tárgya a madéfalvi Zöld család családfáját ábrázoló dokumentum (Csíkpálfalva, 1842. november 28.).
Egyszerű, hétköznapi ebéd, de a köret újdonság lehet. Az édesburgonya édeskés ízét nem mindenki szereti, de aki igen, annak nagy kedvencévé válhat ez a fogás.
A tinóruk világa sokszor feledésbe merül, hiszen a legtöbb gombász szemében csak a vargányák számítanak értékes zsákmánynak. A vargányák is a tinóruk közé tartoznak, de vannak olyan tinóru gombáink is, amelyek nem vargányák.
szóljon hozzá!