Hirdetés
Hirdetés

Az igazgató, akiről utcát neveztek el

A gimnázium épülete a harmincas években: Biró Lajos az alsó épületbe járt diákként, tanárként és igazgatóként már az új főépületbe. A kép forrása: a Face to Face Egyesület archívuma

A gimnázium épülete a harmincas években: Biró Lajos az alsó épületbe járt diákként, tanárként és igazgatóként már az új főépületbe. A kép forrása: a Face to Face Egyesület archívuma

A székelyföldi nagy gimnáziumok élén a legnehezebb időkben is olyan tanár-igazgatók álltak, akiknek sem a neve, sem pedig a tevékenysége nem merült feledésbe. Közülük az egyik a Zetelakán született Biró Lajos, aki húsz évet tanított a székelyudvarhelyi gimnáziumban, amelynek öt évig igazgatója is volt. Ma utca őrzi a nevét a városban, 145 éve született.

Katona Zoltán

2022. február 15., 18:082022. február 15., 18:08

A magyar-latin szakos tanár 1931 és 36 között volt az igazgatója a római katolikus főgimnáziumnak, de a harmincas-negyvenes években igen jelentős közírónak, tanulmányírónak és lapszerkesztőnek is számított. Ezt szerencsére nem feledte az utókor, és valamilyen formában néhány évtizeddel később meg is hálálta. Az ezredforduló után, a 2000-es évek elején Székelyudvarhelyen volt egy olyan kezdeményezés, hogy a kommunizmus időszakában el- és átnevezett utcák egy részének neveit változtassák meg olyan személyiségek nevére, akik jelentősek voltak a város történetében. Így került egy javaslat arra, hogy a Nagy-Küküllő jobb partján, a Nicolae Bălcescu utca közelében levő kisebb, kertes házak közötti utcát nevezzék el néhai Biró Lajosról, a gimnázium egykori igazgatójáról, tanáráról. A terv meg is valósult, így

már több mint húsz éve utca őrzi a nevét az egykori tanárnak, akire nemcsak az udvarhelyiek és a zetelakiak, hanem a kézdivásárhelyiek is büszkék lehetnek.

Hirdetés

Elment, de visszaérkezett

Biró Lajos 1877. február 8-án született Zetelakán, iskolába Udvarhelyen járt, mégpedig a római katolikus főgimnáziumba, amelynek akkor a mai épülete még nem állt – a mai bentlakás épülete volt az iskola, a mostani főépület 1910-12-ben épült fel. Már hetedikes korában az iskola Ébredés nevű lapjába írt, illetve később, felsősként már a város egyik akkori újságába, a Székelyudvarhely című napilapba is. Kolozsváron szerzett magyar-latin szakos tanári oklevelet, de az ottani diákévei alatt is rendszeresen írt „haza”, az Udvarhelyi Híradóba, illetve a kincses városban az Ellenzék lapban is voltak cikkei.

Biró Lajos portréja •  Fotó: Kép forrása: Neves jezsuita plébánosok és írók a székely anyavár Galéria

Biró Lajos portréja

Fotó: Kép forrása: Neves jezsuita plébánosok és írók a székely anyavár

Tanulmányai befejezése után nem Udvarhelyre tért haza, hanem Kézdivásárhelyre került, ahol a tanítás mellett szintén újságíró volt, a Székely Hírlap nevű, hetente kétszer megjelenő lapot 1906 és 1913 között szerkesztette, de tizenkét évig az ottani városi tanács tagja volt. Ekkoriban már nagyon érdekelte a Petőfi-kultusz, annyira, hogy egy hosszabb tanulmányt is megjelentetett Kézdivásárhelyen, ez volt az Adatok a Petőfi kultuszhoz című tanulmánya. Az első világháborúban a fiatal tanár is a frontra került, ahol  főhadnagyi rangig vitte – 1917-ben tért haza a háborúból, és ekkor került a székelyudvarhelyi gimnáziumba, innentől kezdve haláláig a székely anyavárosban élt.

Tanárként, újságíróként gyorsan „visszakapcsolódott” az udvarhelyi életbe,

ahol nemcsak cikkeket írt, de 1923-tól már egyik szerkesztője is lett a Székely Közéletnek.   

Fiai a sportban is jeleskedtek, ő nemcsak az írásban

Két fia volt, Biró Lajos és Biró András, akik a húszas évek végén Kolozsváron tanultak, és sportban is kiváló sikereket értek el: a Székely Közélet 1928-ban számolt be arról, hogy a két fiú kiváló eredményeket ért el a Kolozsvári Atlétikai Club (KAC) színeiben, magas- és távolugrásban, svédstafétában, gerelydobásban és rúdugrásban:

Idézet
„…két udvarhelyi székely diáknak a neve, a Biró Lajos főgimnáziumi tanár, érdemes főmunkatársunk fiaié, akik közül az egyik ma már mint diplomás gépész-mérnök működik Kolozsváron, a másik pedig ugyanott a jogi egyetemet hallgatja. A kisebbik, Lajos, a Románia rudugró bajnoka címet is viseli, melyet az ezelőtt két évvel tartott bukaresti országos versenyen szerzett meg 3'30 méteres óriási teljesítménnyel.”

Ebből is kitűnik, hogy Biró akkoriban ebben a lapban is rendszeresen írt, de ezek mellett az Ellenzék, a Hírnök, az Erdélyi Tudósító, az Erdélyi Szemle vagy a Pásztortűz voltak azok a lapok, amelyekben egyház- és irodalomtörténeti, illetve iskola- és helytörténeti cikkeket közölt, de rendszeresen írt publicisztikát is, amelyekből valamilyen irodalmi apropó vagy jelzés kitapintható. Egy példa egy 1923-as Székely Közéletből:

„Petőfi és Madách, mily bűvösen hangzó nevek! A ti életetekben benne van a magyar fajnak minden megpróbáltatása: küzdelem, elbukás, remény és felemelkedés, kevés öröm és sok fájdalom s a tövis koszorú után a megdicsőülés glóriája.

Biró Lajos köteteinek borítója •  Fotó: Forrás: Tamási Áron Gimnázium Galéria

Biró Lajos köteteinek borítója

Fotó: Forrás: Tamási Áron Gimnázium

Az isteni Gondviselés bizonyára azért volt annyira kegyes száz évvel ezelőtt fajunk iránt, hogy ti legyetek a mi útmutatóink a sötétségben, vigasztalóink bánatunkban, reménycsillagaink a reménytelen éjszakában.” A harmincas-negyvenes években a cikkek mellett kötetei is megjelennek: Neves jezsuita plébánosok és írók a székely anyavárosban (1937), Udvarhely megye elhunyt jelesei az irodalomban (1943), Visszapillantás a székelyudvarhelyi Baróti Szabó Dávid Róm. Katolikus gimnázium három és félszázados múltjára 1593–1943 (1943).

Kétszer is volt igazgatója iskolájának

Az írás mellett több irodalmi témájú előadást és felolvasóestet is tartott, kiváló szónokként tartották számon, rendszeresen mondott beszédeket ünnepségeken. 1931-ben nevezték ki a gimnázium igazgatójának, öt évig, nyugdíjba vonulásáig vezette a patinás intézményt. Nyugdíjba vonulásakor, 1936-ban barátja, Tompa László költő így búcsúztatta a Székely Közéletben:

Idézet
„... állandóan annyi téren vállalt munkát, felelősséget, s lelkiismeretesen állott helyt akkor, amikor annyi a felelősséget kerülő, lelkiismeretlen .(...) Így vállalkozott minden tiszta és becsületes munkára, ahol szükség volt rá, úgy Kézdivásárhelyen, mint a világháború után Székelyudvarhelyen, de ugyanígy félre is állott, ha ez valamely ügy érdekében a legtávolabbról is szükségesnek látszott.

(...) mi hisszük, hogy el fog jönni az ideje annak, – egy olyan tisztultabb kor – amikor életminta, nevelési példa lesz az emberek, különösen az ifjúság számára a Biró Lajosokból! (...) Férfiut énekeltem!”

1944–45-ben a gimnázium tanári gárdája nagyon megfogyatkozott a lezajlott háború és a menekülés után. Az idős tanárt visszahívták tanítani, sőt a zűrzavaros 1945-ös esztendőben néhány hónapig újra igazgatója lett az iskolának. Biró Lajos 1967. július 16-án hunyt el Székelyudvarhelyen, és a gimnázium több nagynevű tanárához és igazgatójához hasonlóan a Szent-Miklós hegyi római katolikus temetőben nyugszik.

Egyik tanítványa, Horváth József, aki szintén a gimnáziumi tanára lett később, így emlékezett vissza Biró Lajosra: „Az idő már eljárt felettünk, nem vagyunk már gyermekek, legfeljebb nagytaták. De azért mély tisztelet Biró Lajos igazgatónk emlékének, aki az egykori Rez-tetői kirándulásról úgy hozott vissza – s erre emlékezni kötelesség –, hogy zöld ággal a kezében, ez élen menetelve velünk együtt énekelte: »Ha diák vagy, ne tanulj... « stb. Na, erre mi nem is kezdtünk tanulni, aminek aztán komoly következményei lettek, bár az igazgató énekelte velünk. De aki erre nem emlékszik, az – bocsánat a kifejezésért – vénember lett.”

Írásunkhoz, felhasználtuk Péter Attila ny. tanár, Kápolnási Zsolt történész, valamint a szerző korábbi cikkeit, adatait.

szóljon hozzá! Hozzászólások
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés

Ezek is érdekelhetik

Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. május 16., szombat

Lövétei Lázár László: Világtörténet Vica lányomnak

kezdetben csak kő vala
s volt egy pici ablaka
s pókháló se volt azon
a parányi ablakon

Lövétei Lázár László: Világtörténet Vica lányomnak
Hirdetés
2026. május 16., szombat

Töltött karaj – videó

A magyar konyha egyik erőssége, hogy egyszerű alapanyagokból is képes tartalmas, ünnepi fogásokat varázsolni. A kolbásszal töltött karaj pontosan ilyen.

Töltött karaj – videó
Töltött karaj – videó
2026. május 16., szombat

Töltött karaj – videó

2026. május 15., péntek

Nevetés a hiány peremén, avagy a bohócjáték létjogosultsága

Elnyűtt cipők, szürke közöny, majd néma gondoskodás. Az Ad Hoc Csoport bohócjátéka fájdalmas és gyengéd látlelet az egymásrautaltságról. Kevés szóval, de annál erősebb mondanivalóval szól kacagva és sírva a mély érzésekről.

Nevetés a hiány peremén, avagy a bohócjáték létjogosultsága
2026. május 14., csütörtök

Ne gyűjtsük, csak csodáljuk: a csillagos nárcisz

A májusi időszak főszereplője a vadon termő nárcisz és a növényt ünneplő nárciszfesztiválok. Ismerkedjünk meg a csillagos nárcisszal és a védelme miértjeivel. Kosarunkba ne kerüljön, de élményként semmiképp se hagyjuk ki!

Ne gyűjtsük, csak csodáljuk: a csillagos nárcisz
Hirdetés
2026. május 12., kedd

Egy alma mint kellék

Az étel, mint képtárgy, sokféle funkciót tölthet be egy képen, erre különböző példákat hoztunk sorozatunk korábbi részeiben. Ezúttal Zsögödi Nagy Imre Önarckép almával című alkotását mutatjuk be.

Egy alma mint kellék
Egy alma mint kellék
2026. május 12., kedd

Egy alma mint kellék

2026. május 11., hétfő

„Szép lassan összeomlott az egész” – az UNSCENE elmaradásáról

Noha készültek rá, és szerepelt is a Csíki Játékszín közzétett májusi programjában, elmarad az UNSCENE – Művészeti Egyetemek Fesztiválja, amely az országban egyedülállónak számított. „Le vagyunk sújtva” – fogalmazott Veress Albert színházigazgató.

„Szép lassan összeomlott az egész” – az UNSCENE elmaradásáról
2026. május 11., hétfő

Tavaszi ízpáros: a kapor és a zöld fokhagyma

A kapor és a zsenge zöld fokhagyma tavasszal nemcsak a levesek és főzelékek kedvelt alapanyaga, hanem húsételekhez, halakhoz és könnyű köretekhez is friss, karakteres ízt ad.

Tavaszi ízpáros: a kapor és a zöld fokhagyma
Hirdetés
2026. május 10., vasárnap

Otthont, nyelvet és kapaszkodót adhat az olvasás

Milyen szerepe van ma az irodalomnak az emberek életében? A megszólaló írók és irodalmárok szerint az olvasás nemcsak kulturális élmény, hanem önismereti eszköz, nyelvi otthon, érzelmi kapaszkodó és közösségi tapasztalat is.

Otthont, nyelvet és kapaszkodót adhat az olvasás
2026. május 09., szombat

A gyerekeket nem trükkökkel, hanem valódi figyelemmel lehet elérni

Kirajzolódott a 11. Csíkszeredai Könyvvásáron, hogy a gyerekeket nem leegyszerűsített tartalmakkal, hanem őszinteséggel, bevonódással, ritmussal, képekkel és valódi figyelemmel lehet megszólítani.

A gyerekeket nem trükkökkel, hanem valódi figyelemmel lehet elérni
2026. május 08., péntek

A könyvek szeretete vonzásában

Vásárlásért, beszélgetésekért, friss kötetekért, vagy egyszerűen a rendezvény hangulatáért – ki miért látogat el egy könyvvásárra?

A könyvek szeretete vonzásában
A könyvek szeretete vonzásában
2026. május 08., péntek

A könyvek szeretete vonzásában

Hirdetés