
Ötven év után újra Párizsban. Derzsi Ede (balról) egykori csapattársa, Jean-Marie Taillade társaságában
Fotó: Libre Midi
Számos kiváló sportolót adott az elmúlt évszázadban Székelyföld, a fiatalabb generációk számára azonban Derzsi Ede neve alig ismert. A baróti születésű sportember világbajnoki érmekkel, Európa-bajnoki címmel, olimpiai részvétellel írta be nevét a sporttörténelembe. Rá emlékeznek a Székelyhon napilap Erdélyi Sport kiadványában.
2020. május 05., 11:092020. május 05., 11:09
Erdővidék központját, Barótot eddig hárman képviselték az olimpiai játékokon. Bodosi Mihály magasugró az 1936-os berlini olimpián vett részt magyar színekben, a Kratochfillként született Baróti Lajos volt az 1960-as években több olimpián érmes magyar futballválogatott szövetségi kapitánya, míg Derzsi Ede röplabdázó pedig negyedik helyen végzett Románia válogatottjával az 1964-es tokiói ötkarikás játékokon.
A román újságok által Eduard Derzei-ként emlegetett Derzsi Ede 1934. október 28-án született Baróton, 2015. május 21-én hunyt el Sepsiszentgyörgyön. Már kilencévesen elveszítette édesapját, ezt követően került Székelyudvarhelyre a római katolikus plébánia ösztöndíjasaként, egyházi pályát szánták neki, de az 1948-as tanügyi reform keresztbe húzta a számításokat, a felekezeti iskolák megszűntek.
Székelyudvarhelyi diákoskodása alatt a sok sportág közül a kézilabda vonzotta. Akkoriban a nagypályás változat volt a divat, a magas termetű Ede pedig az iskola csapatának volt a kapusa. Gimnáziumba Brassóba felvételizett, a Fémipari Szakközépiskolában elektrotechnikát végzett, innen helyzeték Bákóba, ahol egy egész tartomány energiaellátásáért felelt. Brassóban újabb sportágakba lett szerelmes: az atlétikába és a röplabdába.
A forralt bor magában hordozza a hideg télhez illő melegséget. Most egy nagyon egyszerű, de annál finomabb elkészítési módot hoztunk, amit annak is érdemes kipróbálni, aki eddig nem ivott még ilyen fűszeres italt.
Verebes György Munkácsy-díjas festőművész Az idő teste című kiállítását 2026. február 5-én nyitják meg a csíkszeredai Mikó-várban. A tárlat az idő, a test és az észlelés festészeti összefüggéseit vizsgálja.
„Ehető dolgok” után kutatva a helyi művészet történetében is a legkülönfélébb megközelítésekkel találkozunk. Aktuális műtárgyunk, a székelyudvarhelyi Berze Imre szobrászművész Az alma már foglalt című alkotása, egy mészkőből megformált kisplasztika.
A farsangi időszak egyik klasszikus édessége a puha, illatos fánk, amelyet most a hagyományos lekvár mellett a mákos töltelék tesz igazán különlegessé. Sütőben készül, így könnyedebb, mégis gazdag ízvilágú finomság.
Martin McDonagh Oscar- és kétszeres Golden Globe-díjas ír-angol drámaíró, filmrendező, forgatókönyvíró Leenane-trilógiájának második darabját próbálják a Tomcsa Sándor Színházban. A koponya című drámát Barabás Árpád rendezi, vele beszélgettünk.
Ahogy tavasztól őszig a természet törvényei szigorú keretek közé szorították a földdel való mindennapi munkát, úgy a téli, farsangi időszakban az emberek levedlették ezeket a korlátokat, szabályokat, teret engedve mindenféle bolondozásnak.
Olajban úszó csipsz helyett ropogós alternatíva: házi zöldségcsipsz könyv mellé. Egyszerű alapanyagokból, kevés olajjal, sütőben vagy fritőzben – nassolás bűntudat nélkül.
A Digitális családi jóllét sorozat második része azt járja körül, mennyi a „normális” képernyőidő. Nem tilt, hanem gondolkodásra hív: hogyan lehet tudatosabban jelen lenni a digitális térben, családként is.
Miközben az erdő ősszel színesbe borul és a levelek lassan lehullanak a lombhullató fák ágairól, a fenyők és más örökzöldek csendben megtartják zöld ruhájukat a tél folyamán is.
Az Erdélyi Magyar Írók Ligája Irodalom és közösség programsorozata részeként Székelyudvarhelyen mutatják be január 30-án Cseke Péter Illyés Gyula-díjas szerző Pegazus a háztetőn című könyvét. A szerzővel Dávid Gyula és Zsidó Ferenc beszélget.
szóljon hozzá!