
Ötven év után újra Párizsban. Derzsi Ede (balról) egykori csapattársa, Jean-Marie Taillade társaságában
Fotó: Libre Midi
Számos kiváló sportolót adott az elmúlt évszázadban Székelyföld, a fiatalabb generációk számára azonban Derzsi Ede neve alig ismert. A baróti születésű sportember világbajnoki érmekkel, Európa-bajnoki címmel, olimpiai részvétellel írta be nevét a sporttörténelembe. Rá emlékeznek a Székelyhon napilap Erdélyi Sport kiadványában.
2020. május 05., 11:092020. május 05., 11:09
Erdővidék központját, Barótot eddig hárman képviselték az olimpiai játékokon. Bodosi Mihály magasugró az 1936-os berlini olimpián vett részt magyar színekben, a Kratochfillként született Baróti Lajos volt az 1960-as években több olimpián érmes magyar futballválogatott szövetségi kapitánya, míg Derzsi Ede röplabdázó pedig negyedik helyen végzett Románia válogatottjával az 1964-es tokiói ötkarikás játékokon.
A román újságok által Eduard Derzei-ként emlegetett Derzsi Ede 1934. október 28-án született Baróton, 2015. május 21-én hunyt el Sepsiszentgyörgyön. Már kilencévesen elveszítette édesapját, ezt követően került Székelyudvarhelyre a római katolikus plébánia ösztöndíjasaként, egyházi pályát szánták neki, de az 1948-as tanügyi reform keresztbe húzta a számításokat, a felekezeti iskolák megszűntek.
Székelyudvarhelyi diákoskodása alatt a sok sportág közül a kézilabda vonzotta. Akkoriban a nagypályás változat volt a divat, a magas termetű Ede pedig az iskola csapatának volt a kapusa. Gimnáziumba Brassóba felvételizett, a Fémipari Szakközépiskolában elektrotechnikát végzett, innen helyzeték Bákóba, ahol egy egész tartomány energiaellátásáért felelt. Brassóban újabb sportágakba lett szerelmes: az atlétikába és a röplabdába.
kezdetben csak kő vala
s volt egy pici ablaka
s pókháló se volt azon
a parányi ablakon
A magyar konyha egyik erőssége, hogy egyszerű alapanyagokból is képes tartalmas, ünnepi fogásokat varázsolni. A kolbásszal töltött karaj pontosan ilyen.
Elnyűtt cipők, szürke közöny, majd néma gondoskodás. Az Ad Hoc Csoport bohócjátéka fájdalmas és gyengéd látlelet az egymásrautaltságról. Kevés szóval, de annál erősebb mondanivalóval szól kacagva és sírva a mély érzésekről.
A májusi időszak főszereplője a vadon termő nárcisz és a növényt ünneplő nárciszfesztiválok. Ismerkedjünk meg a csillagos nárcisszal és a védelme miértjeivel. Kosarunkba ne kerüljön, de élményként semmiképp se hagyjuk ki!
Az étel, mint képtárgy, sokféle funkciót tölthet be egy képen, erre különböző példákat hoztunk sorozatunk korábbi részeiben. Ezúttal Zsögödi Nagy Imre Önarckép almával című alkotását mutatjuk be.
Noha készültek rá, és szerepelt is a Csíki Játékszín közzétett májusi programjában, elmarad az UNSCENE – Művészeti Egyetemek Fesztiválja, amely az országban egyedülállónak számított. „Le vagyunk sújtva” – fogalmazott Veress Albert színházigazgató.
A kapor és a zsenge zöld fokhagyma tavasszal nemcsak a levesek és főzelékek kedvelt alapanyaga, hanem húsételekhez, halakhoz és könnyű köretekhez is friss, karakteres ízt ad.
Milyen szerepe van ma az irodalomnak az emberek életében? A megszólaló írók és irodalmárok szerint az olvasás nemcsak kulturális élmény, hanem önismereti eszköz, nyelvi otthon, érzelmi kapaszkodó és közösségi tapasztalat is.
Kirajzolódott a 11. Csíkszeredai Könyvvásáron, hogy a gyerekeket nem leegyszerűsített tartalmakkal, hanem őszinteséggel, bevonódással, ritmussal, képekkel és valódi figyelemmel lehet megszólítani.
Vásárlásért, beszélgetésekért, friss kötetekért, vagy egyszerűen a rendezvény hangulatáért – ki miért látogat el egy könyvvásárra?
szóljon hozzá!