1956 erdélyi öröksége: szabadságvágy és kemény megtorlás
Fotó: László Ildikó
Az 1956-os forradalom és szabadságharc nemcsak Magyarországon hagyott mély nyomot, hanem a határokon túl is. Erdély, a soknemzetiségű, történelmileg gazdag régió csendben, de annál intenzívebben rezonált a magyarországi eseményekre. Az itteni magyar közösség, bár nem lángolt fel úgy, mint Budapest utcái, mégis magában hordozta a forradalom vágyát: egy olyan jövőét, ahol a szabadság nem csupán álom, hanem valóság lehet.
Ilyés Krisztinka
2024. október 23., 12:592024. október 23., 12:59
2024. október 23., 13:012024. október 23., 13:01
Az 1956-os magyar forradalom hatása nemcsak Magyarországon, hanem a szomszédos területeken, különösen Erdélyben jelentkezett. Igaz ugyan, hogy a forradalom Erdélyben és Romániában nem öltött olyan formát, mint Magyarországon, ennek nyomán pedig nem beszélhetünk tömeges, szervezett ellenállásokról sem, vagy olyan politikai mozgalmakról, amelyek széles társadalmi rétegeket mozgattak volna meg. Bár voltak kisebb megmozdulások, például Temesváron, az országban intenzív forradalmi hangulat nem alakult ki, még a magyar közösségek körében sem. A lakosság többsége passzívan követte az eseményeket – a Szabad Európa Rádió, az Amerika Hangja, illetve a Kossuth Rádió adásain keresztül értesülhettek a Magyarországon történő revolúcióról.
Fotó: Pinti Attila
A megmozdulások zöme békés módon zajlott – Kolozsváron a Bolyai Egyetem magyar diákjai november 1-jén kivonultak a házsongárdi temetőbe, ahol a halottak napi megemlékezés mellett kinyilvánították szolidaritásukat a magyar forradalommal.
„Hogyha sírunk: kiröhögnek, / Hogyha kérünk: fel is kötnek, / Hogyha küzdünk: odalöknek / Történelmi kárörömnek / És mégis élünk…” Habár Bartis Ferenc És mégis élünk! című versét nem az október 23-án kitört magyarországi forradalom ihlette, valamelyest kapcsolódik és összefonódik azzal a szabadságvággyal és a valahová tartozás utáni görcsös sóvárgásával, amit az 1956 éve lehetőségként lebegtetett a magyarok számára.
Fotó: László Ildikó
Más volt a helyzet viszont Temesváron, ahol az események különösen kiemelkedő szerepet játszottak az akkori romániai megmozdulások között. Itt 1956. október 30-án, a Műszaki Egyetem magyar, román és német diákjai – figyelmen kívül hagyva a nemzetiségi kérdéseket – szolidaritási gyűlést szerveztek. Ez az esemény talán az egyetlen, amelyik párhuzamba állítható az anyaország fővárosában zajló történéseivel, mert a temesvári iskola diákjai a magyarországi eseményekhez hasonló követeléseket fogalmaztak meg, követve annak mintáját.
Ma, közel hetven évvel az 1956-os események után, talán érdemes újra feltenni a kérdést: mit jelentett a forradalom Erdély és az ott élő magyarok számára? Jelentett-e annyit, amennyit később követelt tőlük?
Fotó: László Ildikó
Stefano Bottoni történész kutatásaiból tudjuk, hogy a romániai események feltárása máig hadilábon áll, és sok részlet továbbra is homályban marad. Az elmúlt évtizedekben alig történt előrelépés a teljes történeti kép rekonstruálásában. Az viszont bizonyos, hogy a feszültséget és a kisebb megmozdulásokat eltekintve, nem beszélhetünk romániai vagy erdélyi ’56-ról.
A román hatalom mégis rendkívül kemény megtorlást alkalmazott a forradalom leverését követően, éveken át tartó állambiztonsági és politikai elnyomással. Stefano Bottoni számításai szerint
Ennek magyarázata nem csupán a forradalmi veszély elhárításában rejlik, hanem abban, hogy a román rezsim egyfajta kommunista nemzetépítési folyamatot folytatott. A hatalom szisztematikusan épített ki egy szofisztikált, mindent ellenőrző rendszert, amely Ceaușescu uralma alatt teljesedett ki.
A következmények pedig két fordulópontot is előidéztek:
– olvashatjuk Kovács Szabolcs történész összefoglalójában. A forradalom hatása a kisebbségek társadalmi, szakmai és kulturális szétzilálását eredményezte, miközben az állam fokozatosan behálózta és kontroll alatt tartotta őket. A kisebbségi elitnek gyakran kompromisszumokat kellett kötnie, ami hosszú távon erkölcsi bizonytalanságot és társadalmi gyengülést is hozott.
Fotó: Veres Nándor
Az 1956 történéseinek lenyomatát pedig természetesen a művészetekben, az irodalomban is keressük. Szőcs Géza viszont, főként a fentieket is figyelembe véve, a Liberté 1956 című művének az elején írja: „sokáig kell még arra a műre várnunk, amelyben mindenki felismeri nemcsak 1956 ősze eseményeinek történelmi igazságát, de a saját egyéni igazságát is. Nem kétséges azonban, hogy ilyen művek születni fognak: 1956 októbere-novembere az emberi sorsok és jellemek keresztút-helyzetének, összecsapásának vagy egybefonódásának változatokban oly gazdag kínálatát nyújtja, hogy ez még sokáig jelent majd kihívást a művészek számára.”
CsíkszékEzek is érdekelhetik
Székelyhon
A szezon első havazása a Madarasi Hargitán
Székelyhon
A szezon első havazása a Madarasi Hargitán
A rovat további cikkei
Ehető szemét?
Nem olyan régen, a nagy tavaszi takarítás során előkerült a pincéből a télire eltett almák maradéka, fonnyadtan, itt-ott a rothadás nyomaival. Pont annyi volt, hogy egy almaleves kijött belőle.
Ehető szemét?
Aki csigaházból figyelte a nagyvilágot, avagy Nagy Borbála emlékezete
Nem volt hangos élete, de volt benne tartás, méltóság és végtelenül sok munka. Talán így összegezhetnénk azt az emberi és szellemi utat, amelyet Nagy Borbála bejárt, s amelyről most, hosszú évtizedek hallgatása után könyv formájában is tanúskodhat.
Aki csigaházból figyelte a nagyvilágot, avagy Nagy Borbála emlékezete
Japán tésztaleves, ramen
A ramen igazi szuperétel, hisz tele van olyan egészséges alapanyagokkal, mint például gyömbér és fokhagyma, ezek a hozzávalók pedig immunerősítőnek is kiválóak.
Japán tésztaleves, ramen
Így lesz tökéletes a steak és BBQ - videó
Mitől lesz jó egy steak vagy egy BBQ hús és melyek azok a praktikák, amelyeket ti is felhasználhattok otthon a konyhában? Tippek, tanácsok szakértőktől.
Így lesz tökéletes a steak és BBQ - videó
Kapuk, hősök, asszonyok – Szabó János világa
Nem szépíti a világot, inkább visszavezeti a gyökeréhez. Szabó János festőművész képei ősi formákat idéznek, élénk színekkel, mégis csendesen. Magyarország Csíkszeredai Főkonzulátusán az új kiállítássorozatot az ő munkái nyitották meg.
Kapuk, hősök, asszonyok – Szabó János világa
Muszaka
Ha van étel, ami magában hordozza a mediterrán életérzést, a nap érlelte zöldségek és fűszerek gazdag ízvilágát, az a muszaka.
Muszaka
NÉKED zenekar: új dal, új klip, és készül az első nagylemez
Új vágy címmel jelent meg a NÉKED zenekar legfrissebb dala, amelyhez egy látványos, minőségi videóklip is készült. Az együttes egyébként elsőként szerepelt a múlt év végén rajtolt, tehetséges zenészeket bemutató Próbaterem-sorozatunkban.
NÉKED zenekar: új dal, új klip, és készül az első nagylemez
Vad csiperke és kora nyári virágok nyomában
Átmeneti időszakban vagyunk, a tavaszi fajok már búcsúzóban vannak, a nyáriak pedig érkezőben. A kosarunkba gyűjthetünk kövér porcsint, margaréta, mezei zsálya és harangvirág virágokat is.
Vad csiperke és kora nyári virágok nyomában
A fűzőtől a miniszoknyáig: a divat mint társadalmi tükörkép
Van, amikor egy ruha többet mond ezer szónál. A szabása, a színe, a díszítése – és az a mozdulat, ahogy viselik. A Divat és változás című kiállítás éppen erről mesél: hogyan ölt formát a történelem selyemben, csipkében, gomblyukban.
A fűzőtől a miniszoknyáig: a divat mint társadalmi tükörkép
Zöld lencsekenyér
A lencsekenyér gluténmentes, gyomorkímélő, tápláló, finom és még ha zöld is, akkor igazán izgalmas alternatíva.
Zöld lencsekenyér
Látogatottsági adatokMédiatér
Médiatér alkalmazás
Rádió GaGa alkalmazás
Minden jog fenntartva!
szóljon hozzá!