
Fotó: László Ildikó
Az 1956-os forradalom és szabadságharc nemcsak Magyarországon hagyott mély nyomot, hanem a határokon túl is. Erdély, a soknemzetiségű, történelmileg gazdag régió csendben, de annál intenzívebben rezonált a magyarországi eseményekre. Az itteni magyar közösség, bár nem lángolt fel úgy, mint Budapest utcái, mégis magában hordozta a forradalom vágyát: egy olyan jövőét, ahol a szabadság nem csupán álom, hanem valóság lehet.
2024. október 23., 12:592024. október 23., 12:59
2024. október 23., 13:012024. október 23., 13:01
Az 1956-os magyar forradalom hatása nemcsak Magyarországon, hanem a szomszédos területeken, különösen Erdélyben jelentkezett. Igaz ugyan, hogy a forradalom Erdélyben és Romániában nem öltött olyan formát, mint Magyarországon, ennek nyomán pedig nem beszélhetünk tömeges, szervezett ellenállásokról sem, vagy olyan politikai mozgalmakról, amelyek széles társadalmi rétegeket mozgattak volna meg. Bár voltak kisebb megmozdulások, például Temesváron, az országban intenzív forradalmi hangulat nem alakult ki, még a magyar közösségek körében sem. A lakosság többsége passzívan követte az eseményeket – a Szabad Európa Rádió, az Amerika Hangja, illetve a Kossuth Rádió adásain keresztül értesülhettek a Magyarországon történő revolúcióról.
Fotó: Pinti Attila
„Hogyha sírunk: kiröhögnek, / Hogyha kérünk: fel is kötnek, / Hogyha küzdünk: odalöknek / Történelmi kárörömnek / És mégis élünk…” Habár Bartis Ferenc És mégis élünk! című versét nem az október 23-án kitört magyarországi forradalom ihlette, valamelyest kapcsolódik és összefonódik azzal a szabadságvággyal és a valahová tartozás utáni görcsös sóvárgásával, amit az 1956 éve lehetőségként lebegtetett a magyarok számára.
Fotó: László Ildikó
Ma, közel hetven évvel az 1956-os események után, talán érdemes újra feltenni a kérdést: mit jelentett a forradalom Erdély és az ott élő magyarok számára? Jelentett-e annyit, amennyit később követelt tőlük?
Fotó: László Ildikó
A román hatalom mégis rendkívül kemény megtorlást alkalmazott a forradalom leverését követően, éveken át tartó állambiztonsági és politikai elnyomással. Stefano Bottoni számításai szerint
Ennek magyarázata nem csupán a forradalmi veszély elhárításában rejlik, hanem abban, hogy a román rezsim egyfajta kommunista nemzetépítési folyamatot folytatott. A hatalom szisztematikusan épített ki egy szofisztikált, mindent ellenőrző rendszert, amely Ceaușescu uralma alatt teljesedett ki.
A következmények pedig két fordulópontot is előidéztek:
– olvashatjuk Kovács Szabolcs történész összefoglalójában. A forradalom hatása a kisebbségek társadalmi, szakmai és kulturális szétzilálását eredményezte, miközben az állam fokozatosan behálózta és kontroll alatt tartotta őket. A kisebbségi elitnek gyakran kompromisszumokat kellett kötnie, ami hosszú távon erkölcsi bizonytalanságot és társadalmi gyengülést is hozott.
Fotó: Veres Nándor
A kökény csókra húzza a szádat, megtudhatod, hogy pontosan miért is! Kevesebb kökényterméssel számolunk idén, de annál jobban becsüljük. Az alábbiakból kiderül, hogy gyümölcse mellett még milyen fontos szerepeket tölt be környezetünkben a jelenléte.
A Szárhegy 2025 kiállítás nem csupán alkotások gyűjteménye, inkább egy közös gondolkodás lenyomata a formáról, a fegyelemről és a szabadságról. Ahol a vonalak nemcsak húzások, hanem határátlépések is.
Dédnagyapánk, utolsó éveiben, ott lakott velünk egy udvaron. Furcsa, szigorú, magának való ember volt.
Libasült, újbor, és egy szent, akit a libák árultak el – Szent Márton legendája a jószívűségről, a bőségről és arról szól, hogy egy fél köpeny is elég lehet ahhoz, hogy melegséget vigyünk a világba.
A fiatalok és a hagyományok találkozására épít a 24. Csángó Napok Csíkszeredában. November 14–16. között kézműves-foglalkozások, előadások és táncház idézi meg a moldvai és gyimesi csángók élő kultúráját és közösségét.
A hordós savanyú káposzta vagy a muratura a vidékünkön mindenki számára ismert téli étel, ám a fermentálás módszere ennél sokkal tágabb, színesebb, ízesebb lehetőségeket rejt. Kurkó Stefániával beszélgettünk a fermentálás csodálatos világáról.
Márika néni története nem mese, mégis olyan, mintha az volna. Egy tengerész katona, egy fonóban szövődő szerelem és egy hetvenéves gyűrű, amely ma is őrzi két ember egyetértését – mert ahogy ő mondja: „Ha nincs egyetértés, semmi sincs.”
230 éve halt meg Zöld Péter, a madéfalvi veszedelem (1764) egyik kiemelkedő, vezető alakja. A Csíki Székely Múzeumban a novemberi hónap kiemelt tárgya a madéfalvi Zöld család családfáját ábrázoló dokumentum (Csíkpálfalva, 1842. november 28.).
Egyszerű, hétköznapi ebéd, de a köret újdonság lehet. Az édesburgonya édeskés ízét nem mindenki szereti, de aki igen, annak nagy kedvencévé válhat ez a fogás.
A tinóruk világa sokszor feledésbe merül, hiszen a legtöbb gombász szemében csak a vargányák számítanak értékes zsákmánynak. A vargányák is a tinóruk közé tartoznak, de vannak olyan tinóru gombáink is, amelyek nem vargányák.
szóljon hozzá!