1956 erdélyi öröksége: szabadságvágy és kemény megtorlás
Fotó: László Ildikó
Az 1956-os forradalom és szabadságharc nemcsak Magyarországon hagyott mély nyomot, hanem a határokon túl is. Erdély, a soknemzetiségű, történelmileg gazdag régió csendben, de annál intenzívebben rezonált a magyarországi eseményekre. Az itteni magyar közösség, bár nem lángolt fel úgy, mint Budapest utcái, mégis magában hordozta a forradalom vágyát: egy olyan jövőét, ahol a szabadság nem csupán álom, hanem valóság lehet.
Ilyés Krisztinka
2024. október 23., 12:592024. október 23., 12:59
2024. október 23., 13:012024. október 23., 13:01
Az 1956-os magyar forradalom hatása nemcsak Magyarországon, hanem a szomszédos területeken, különösen Erdélyben jelentkezett. Igaz ugyan, hogy a forradalom Erdélyben és Romániában nem öltött olyan formát, mint Magyarországon, ennek nyomán pedig nem beszélhetünk tömeges, szervezett ellenállásokról sem, vagy olyan politikai mozgalmakról, amelyek széles társadalmi rétegeket mozgattak volna meg. Bár voltak kisebb megmozdulások, például Temesváron, az országban intenzív forradalmi hangulat nem alakult ki, még a magyar közösségek körében sem. A lakosság többsége passzívan követte az eseményeket – a Szabad Európa Rádió, az Amerika Hangja, illetve a Kossuth Rádió adásain keresztül értesülhettek a Magyarországon történő revolúcióról.
Fotó: Pinti Attila
A megmozdulások zöme békés módon zajlott – Kolozsváron a Bolyai Egyetem magyar diákjai november 1-jén kivonultak a házsongárdi temetőbe, ahol a halottak napi megemlékezés mellett kinyilvánították szolidaritásukat a magyar forradalommal.
„Hogyha sírunk: kiröhögnek, / Hogyha kérünk: fel is kötnek, / Hogyha küzdünk: odalöknek / Történelmi kárörömnek / És mégis élünk…” Habár Bartis Ferenc És mégis élünk! című versét nem az október 23-án kitört magyarországi forradalom ihlette, valamelyest kapcsolódik és összefonódik azzal a szabadságvággyal és a valahová tartozás utáni görcsös sóvárgásával, amit az 1956 éve lehetőségként lebegtetett a magyarok számára.
Fotó: László Ildikó
Más volt a helyzet viszont Temesváron, ahol az események különösen kiemelkedő szerepet játszottak az akkori romániai megmozdulások között. Itt 1956. október 30-án, a Műszaki Egyetem magyar, román és német diákjai – figyelmen kívül hagyva a nemzetiségi kérdéseket – szolidaritási gyűlést szerveztek. Ez az esemény talán az egyetlen, amelyik párhuzamba állítható az anyaország fővárosában zajló történéseivel, mert a temesvári iskola diákjai a magyarországi eseményekhez hasonló követeléseket fogalmaztak meg, követve annak mintáját.
Ma, közel hetven évvel az 1956-os események után, talán érdemes újra feltenni a kérdést: mit jelentett a forradalom Erdély és az ott élő magyarok számára? Jelentett-e annyit, amennyit később követelt tőlük?
Fotó: László Ildikó
Stefano Bottoni történész kutatásaiból tudjuk, hogy a romániai események feltárása máig hadilábon áll, és sok részlet továbbra is homályban marad. Az elmúlt évtizedekben alig történt előrelépés a teljes történeti kép rekonstruálásában. Az viszont bizonyos, hogy a feszültséget és a kisebb megmozdulásokat eltekintve, nem beszélhetünk romániai vagy erdélyi ’56-ról.
A román hatalom mégis rendkívül kemény megtorlást alkalmazott a forradalom leverését követően, éveken át tartó állambiztonsági és politikai elnyomással. Stefano Bottoni számításai szerint
Ennek magyarázata nem csupán a forradalmi veszély elhárításában rejlik, hanem abban, hogy a román rezsim egyfajta kommunista nemzetépítési folyamatot folytatott. A hatalom szisztematikusan épített ki egy szofisztikált, mindent ellenőrző rendszert, amely Ceaușescu uralma alatt teljesedett ki.
A következmények pedig két fordulópontot is előidéztek:
– olvashatjuk Kovács Szabolcs történész összefoglalójában. A forradalom hatása a kisebbségek társadalmi, szakmai és kulturális szétzilálását eredményezte, miközben az állam fokozatosan behálózta és kontroll alatt tartotta őket. A kisebbségi elitnek gyakran kompromisszumokat kellett kötnie, ami hosszú távon erkölcsi bizonytalanságot és társadalmi gyengülést is hozott.
Fotó: Veres Nándor
Az 1956 történéseinek lenyomatát pedig természetesen a művészetekben, az irodalomban is keressük. Szőcs Géza viszont, főként a fentieket is figyelembe véve, a Liberté 1956 című művének az elején írja: „sokáig kell még arra a műre várnunk, amelyben mindenki felismeri nemcsak 1956 ősze eseményeinek történelmi igazságát, de a saját egyéni igazságát is. Nem kétséges azonban, hogy ilyen művek születni fognak: 1956 októbere-novembere az emberi sorsok és jellemek keresztút-helyzetének, összecsapásának vagy egybefonódásának változatokban oly gazdag kínálatát nyújtja, hogy ez még sokáig jelent majd kihívást a művészek számára.”
CsíkszékEzek is érdekelhetik
A rovat további cikkei
Székely Menyasszony: negyven év után beteljesült álom
Nem hiszel a csodákban? Akkor ismerd meg Zsuzsi és Levente történetét, akik életük romjain újra egymásra találtak, és végül valóra váltották tinédzserkori álmukat.
Székely Menyasszony: negyven év után beteljesült álom
Békességben megöregedni – hetven év együtt, szeretetben
Egy újévi bál, egy félresikerült isler, egy bezárt ajtó, és rengeteg közös ima – ezekből az apró pillanatokból áll össze Urszuly Árpád és Magdolna közös élete. 1956. november 25-én mondták ki az igent, és azóta is egymás mellett maradtak, békességben.
Békességben megöregedni – hetven év együtt, szeretetben
Mi a jó kolbász titka? – videó
Az élő állat minősége, súlya, de a hús szerkezete is számít, a fűszereket apróra darálják vagy darabolják, aztán gyúrják, töltik, sütik és füstölik a kolbászt, majd jóízűen elfogyasztják. De mi alapján értékel a zsűri egy megmérettetésen?
Mi a jó kolbász titka? – videó
Székely Menyasszony: egyéni történetekből közös élmény
A székely közösség múltjának és jelenének sokszínű, élő lenyomatát mutatná meg a Magyar Nemzeti Múzeum és a sepsiszentgyörgyi Liszt Intézet Székely Menyasszony című tárlata. A kiállítás kurátorával, Simonovics Ildikóval beszélgettünk.
Székely Menyasszony: egyéni történetekből közös élmény
A tavasz első hírnökei
A korai felmelegedés idén gyorsan felébresztette a természetet, az utóbbi évekhez képest szokatlanul hamar. A tavasz érkezése számtalan apró jelből kiolvasható, ilyenkor még finom, szinte észrevétlen változások árulkodnak róla.
A tavasz első hírnökei
Múzeumi sztorik: szánkózás régi időkben
Önfeledt szánkózásra, netán kivágott tüzifa vagy az elejtett vad hazaszállítására használhatták? A Csíki Székely Múzeumban a februári hónap tárgya egy lócsontból készült szántalp a 17. századból.
Múzeumi sztorik: szánkózás régi időkben
Digitális lábnyom: amit ma posztolunk, holnap is velük marad
A gyerekek digitális lábnyoma sokszor már azelőtt formálódik, hogy ők maguk beleszólhatnának. Mit jelent a tudatos megosztás, hol húzódnak a határok, és hogyan védhetjük jobban gyermekeinket az online térben?
Digitális lábnyom: amit ma posztolunk, holnap is velük marad
Egy pohár frissesség a könyv mellé
A reggeli olvasás ritkán kér többet pár nyugodt percnél. Egy joghurtos smoothie ilyenkor nemcsak ital, hanem kísérő: krémes, friss és pont elég könnyű ahhoz, hogy ne vonja el a figyelmet a történetről.
Egy pohár frissesség a könyv mellé
Láthatóság és együttműködés: létrehoznák a kisebbségi színházak európai hálózatát
Közös miniévadot szervezett a temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház és a Temesvári Állami Német Színház: február 5-8. között a két intézmény előadásait tűzték műsorra, és megtartották a Nemzeti Kisebbségi Színházak Csúcstalálkozóját is.
Láthatóság és együttműködés: létrehoznák a kisebbségi színházak európai hálózatát
Komfort és könnyedség: jól ismert fogások újragondolva
Reggelire egy igazi desszert, ebédre egy bűntudatmentes lasagne, végül pedig egy könnyed, friss saláta vacsorára. A jól ismert fogások újragondolva jelennek meg, úgy, hogy közben ízben és élményben sem kell kompromisszumot kötnünk.
Komfort és könnyedség: jól ismert fogások újragondolva
Látogatottsági adatokMédiatér
Médiatér alkalmazás
Rádió GaGa alkalmazás
Minden jog fenntartva!
szóljon hozzá!