Rovatok

Szolgáltatások

Médiatár

Bejelentkezés

Bejelentkezés Facebook-fiókkal

Bejelentkezés Google-fiókkal

vagy

E-mail-cím

Jelszó

Elfelejtette a jelszavát?

Regisztráció

Beállítások

Olvasási mód:

Betűméret:

a a

19:27

Elektromos buszokkal járhatnak iskolába a háromszéki diákok

18:43

Lézersugarakkal vakították meg a mentőhelikopter pilótáit

18:42

Ovidiu Burcă: még nincs kész a Sepsi OSK, minden poszton szeretnénk erősíteni

18:27

Jogosítvány nélkül, ittasan a traktoron

» MÉG TÖBB FRISS HÍR

Szétzúzta a vihar a Tatár-dombi kápolnát

Előrejelzés júliusra: jöjjön, aminek jönnie kell, de jobb, ha tudjuk előre

Látványosan meghasadt az erdélyi autópálya

Megtalálta, megtartotta, költeni is kezdte a pénzt

Gyermekcsoporttal túrázott a pedagógus, amikor villámcsapás érte

Vérnyomok vezettek a több mint négyszázkilós medve teteméhez

Tánczos Barna drágállja a gázolajat

Válság a tejiparban: sokszor a moslékban végzi a többletmennyiség

Ezrek buliztak pénteken is a Vibe Fesztiválon

Látványosan meghasadt az erdélyi autópálya

Proteinláz: tényleg több fehérjére van szükségünk, vagy csak jól eladott trendről van szó?

Fotó: Székelyhon

Proteines puding, fehérjés csoki, extra proteinnel dúsított tej. Ma már szinte mindenből létezik fitnesz-változat, de valóban hiányt szenvedünk fehérjéből, vagy a marketing diktálja az étlapot? Pirlea Alessandra dietetikussal jártuk körül a kérdést.

Nagy Lilla

2026. július 06., 17:422026. július 06., 17:42

2026. július 06., 17:472026. július 06., 17:47

Itt állíthatja be, hogy a Google-találatokban elöl legyen a Székelyhon!

A közösségi médiától a szupermarketek polcaiig ugyanaz az üzenet köszön vissza: fogyassz több fehérjét.

A protein az elmúlt évek egyik legfelkapottabb tápanyagává vált, és ma már alig találni olyan élelmiszerkategóriát, amelyben ne jelentek volna meg a „magas fehérjetartalmú” termékek.

Pirlea Alessandra dietetikus szerint a jelenség mögött részben valós tudományos eredmények állnak.

Egyre több kutatás igazolja, hogy a megfelelő fehérjebevitel

hozzájárul az izomtömeg megőrzéséhez,
fokozza a jóllakottság-érzetet,
és az időskori egészségmegőrzésben is fontos szerepet játszik.

Fotó: Székelyhon

A probléma ott kezdődik, amikor a fehérje körüli lelkesedés elszakad a valós szükségletektől. Sok ember kizárólag a fehérjebevitelre koncentrál, miközben a szervezet ugyanúgy igényli a minőségi szénhidrátokat, az egészséges zsírokat és a rostokat is.

Mennyi fehérjére van valójában szükségünk?

Az általános ajánlás egészséges felnőttek számára

napi 0,8 gramm fehérje testtömeg-kilogrammonként.

Ez egy 70 kilogrammos ember esetében nagyjából 56 grammot jelent naponta. Ez az érték azonban az alapvető élettani működések fenntartására vonatkozik. Vannak élethelyzetek, amikor a szervezet többet igényel. Ilyenek a rendszeres sportolók, az idősebb felnőttek, a várandós és szoptató nők, a műtétekből vagy sérülésekből felépülők, valamint a növekedésben lévő gyermekek és serdülők. Ezekben az esetekben a szükséglet akár 1,2–2 grammra is emelkedhet testtömeg-kilogrammonként, mindig az egyéni állapot és célok függvényében.

Az állati eredetű fehérjék közül a tojás, a natúr görög joghurt, a túró, az úgynevezett cottage cheese, a halak és a sovány húsok számítanak kiváló választásnak

Fotó: Orbán Orsolya

A proteines puding egészségesebb, mint a hagyományos?

A rövid válasz: attól függ. A dietetikus szerint a magas fehérjetartalmú termékeknek megvan a helyük a modern táplálkozásban. Egy hosszú munkanapon, utazás közben vagy edzés után kényelmes megoldást jelenthetnek.

A „high protein” felirat azonban önmagában semmit sem árul el egy termék valódi értékéről.

Ugyanannyi fehérjét sok esetben egyszerű alapanyagokból is bevihetünk, például túróból, görög joghurtból, tojásból vagy hüvelyesekből.

Fotó: László Ildikó

Vásárláskor érdemes a teljes összetevőlistát átnézni.

A hozzáadott cukor mennyisége, a zsírtartalom, a rostok jelenléte és az alapanyagok minősége legalább olyan fontos, mint a fehérjetartalom.

Sok proteines termék mesterséges édesítőszereket is tartalmaz, amelyek egyeseknél puffadást, hasi fájdalmat vagy hasmenést válthatnak ki. „A rohanó világban sokan könnyebben nyúlnak egy kész termékhez, mint hogy változtassanak a táplálkozási szokásaikon. Ebben a marketing szerepe is jelentős” – fogalmaz a szakember.

Fotó: Székelyhon

Kell-e fehérjepor az átlagembernek?

A fehérjepor alapvetően kényelmi termék. Hasznos lehet azoknak, akik valamilyen okból nehezen fedezik a megnövekedett fehérjeszükségletüket. Ide tartozhatnak

az intenzíven sportolók, az idősek csökkent étvággyal, vagy a betegségen átesett emberek, akiknek fokozott a szervezetük tápanyagigénye.

Az átlagosan aktív, egészséges felnőttek többsége viszont rendszerint különösebb erőfeszítés nélkül is eléri az ajánlott mennyiséget, ha étrendjében rendszeresen szerepel tojás, tejtermék, hal, sovány hús vagy növényi fehérjeforrás. Ez nem jelenti azt, hogy a fehérjepor kerülendő.

Zabkásába, palacsintába keverve vagy egyes ételek fehérjetartalmának növelésére praktikus eszköz lehet, különösen mozgalmas időszakokban.

Fotó: Orbán Orsolya

Mi történik, ha túlzásba visszük?

Egészséges veseműködés mellett a magasabb fehérjebevitel önmagában nem számít bizonyítottan károsnak. A túlzott fogyasztásnak ugyanakkor lehetnek árnyoldalai. Gyakori, hogy a fehérjében gazdag étrend kiszorítja a tányérról a zöldségeket, a teljes értékű gabonákat és a rostokat. Emellett

a többlet kalóriabevitel hosszabb távon súlygyarapodáshoz vezethet.

Pirlea Alessandra szerint érdemes heti egy-két húsmentes napot is beiktatni

Fotó: Orbán Orsolya

Vesebetegség esetén már jóval körültekintőbben kell kezelni a kérdést, ezért ilyenkor dietetikus és orvos bevonása is szükséges. A szakember szerint sokan abba a hibába esnek, hogy minden „egészségesnek” tartott terméket korlátlanul fogyasztanak, miközben éppen az egyensúly borul fel.

A legjobb fehérjeforrások ott vannak a konyhában

Az állati eredetű fehérjék közül a tojás, a natúr görög joghurt, a túró, az úgynevezett cottage cheese, a halak és a sovány húsok számítanak kiváló választásnak.
A növényi fehérjeforrások között a lencse, a bab, a csicseriborsó, a tofu, a tempeh, valamint az olajos magvak és a teljes értékű gabonák emelhetők ki.

Pirlea Alessandra szerint érdemes heti egy-két húsmentes napot is beiktatni. A növényi alapú fehérjeforrások alacsonyabb telítettzsír-tartalommal rendelkeznek, gazdagok rostokban, vitaminokban és ásványi anyagokban, miközben a környezetterhelésük is kedvezőbb.

Fotó: Orbán Orsolya

Fogyás és izomépítés: valóban a fehérjén múlik?

A fehérje kétségtelenül fontos szereplője mindkét folyamatnak. Hosszabb ideig biztosít teltségérzetet, segíti az izmok regenerációját, és fogyókúra alatt támogatja az izomtömeg megőrzését. A sikerhez azonban ennél több tényezőre van szükség.

A fogyás alapja továbbra is az energia-egyensúly, az izomépítéshez pedig megfelelő edzés, elegendő energiafelvétel, minőségi pihenés és következetes táplálkozás kell.

A szervezet elsődleges energiaforrása ráadásul továbbra is a szénhidrát, amelyet sokan indokolatlanul háttérbe szorítanak.

Fotó: László Ildikó

A legnagyobb tévhit: minél több, annál jobb

A dietetikus szerint a legelterjedtebb félreértés az, hogy a fehérjebevitel önmagában meghatározza az egészségünket. Az étrend minőségét nem egyetlen tápanyag dönti el.

A szervezet kiegyensúlyozott működéséhez fehérjére, szénhidrátokra, zsírokra, rostokra, vitaminokra és ásványi anyagokra egyaránt szükség van.

A másik gyakori tévhit szerint elegendő fehérjét csak fehérjeporokkal vagy proteines termékekkel lehet bevinni. A valóságban a legtöbb ember számára egy változatos, jól összeállított étrend bőven fedezi a szükségleteket.

Pirlea Alessandra a „food first” szemléletet képviseli: elsőként a teljes értékű élelmiszerekre érdemes építeni, az étrend-kiegészítők pedig akkor kerülhetnek képbe, ha arra valódi szükség mutatkozik. Mielőtt valaki rendszeresen ilyen készítményekhez nyúlna, célszerű szakemberrel konzultálni.

Magazin Életmód Táplálkozás