A múlt fűszerezte jelen: Észak-Komárom ízei és kincsei nyomában

A Csíkszereda – Észak-Komárom közötti távolság közel 800 kilométer, időben autóval 9-10 óra. A szlovákiai városba a Taste of Comorra elnevezésű tanulmányút kapcsán érkeztünk, melyet Kárpát-medencei magyar újságírók számára szerveztek.

Jókai Mór, Klapka György, Lehár Ferenc...

Ha azt halljuk, hogy Komárom, bizonyára sokunknak eszébe jut a város híres szülötte, Jókai Mór, a magyar romantikus próza legnagyobb alakja, akinek tavaly ünnepeltük születése kétszázadik évfordulóját – és akinek szülővárosa kiemelten ápolja az emlékét. Vagy éppen Klapka György honvédtábornok, aki az 1848/49-es forradalom és szabadságharc idején hősiesen védte a várost, és akinek emlékét tér, szobor, kiállítás, a Klapka-induló (Egressy Béni szerzeménye) és még sör, valamint bor is őrzi itt.

De az észak-komáromi városban született Lehár Ferenc 1870-ben, a világhírű zeneszerző és Selye János endokrinológus, a stresszelmélet atyja is, akinek a komáromi magyar egyetem a nevét viseli. Erős Sissi-kultusz is kialakult a városban, szobor, híd(név), portré, emléktábla és még sziget is őrzi Erzsébet királyné emlékét:

És talán azt is, hogy gyerekkora egy részét Komáromban töltötte Seress Rezső zeneszerző. Seress (eredetleg Spitzer) az 1920-as évek közepén a komáromi Tiszti pavilon egyik pincehelyiségében berendezett bár zongoristája lett, de játszott a moziban is – ő szolgáltatta a némafilmek alá a zenei aláfestéseket. Komáromban szerezte a Még egy éjszakát… című első slágerét, amelyet aztán számtalan sláger követett: Szeressük egymást, gyerekek; Gyere, Bodri kutyám; Egy kicsit fájni fog; Fizetek, főúr – hogy csak néhányat említsünk. Legnagyobb slágere viszont kétségkívül az 1933-ban született Szomorú vasárnap (a szövegét Jávor László írta), amely 140 országba jutott el, 28 nyelvre fordították le.

Seress Rezső a zsidótörvények életbe lépése után, 1944-ben munkaszolgálatosként vonult be – anyja és nevelőapja nem élte túl a holokausztot –, következő év áprilisában érkezett haza. Vendéglőben zongorázott, szerény anyagi körülmények között élt, a jogdíjaiból összegyűlt több százezer dollárért nem akart, később nem tudott kimenni Amerikába. 69 évesen önkezüleg vetett véget az életének Budapesten. Róla is szó esett az újságíróknak szervezett komáromi találkozón, mint ahogy Ivan Reitmanról, aki szintén Komáromban született. Szülei magyar zsidók voltak, édesanyja túlélte az auschwitzi koncentrációs tábort, 1950-ben Kanadába emigráltak.

Reitman több filmet is rendezett Hollywoodban, mint például az Ikreket, az Ovizsarut, és a híres Szellemirtók című filmet. 2022-ben hunyt el, fia, Jason, és egyik lánya, Catherine szintén filmrendező. Komárom sétálóutcáján található a Tatra mozi, amelyet egy vállalkozó vett bérbe, és korszerűen felújította.

Amint azt Keszegh Béla, Észak-Komárom polgármestere elmondta, Komáromban van kire büszkének lenni, és szerették volna, ha ilyen módon is megmutathatnák, benne lennének ezek a személyek a hétköznapokban.

Történelem a város szívében

Ha a mozitól a központi erőd felé sétálunk, a történelmi városközpont szívébe, a Klapka György térre érünk – itt található a városháza is, a tér közepén a tábornok 1896-ban állított egész alakos szobrával. Érdekesség, hogy a belváros a város csücskében van, hiszen a két folyó – a Vág és a Duna – torkolata adta meg a város kialakulását, innen terebélyesedett és épültek a rétegek kifelé. Tovább haladva

Korábban az Aranysas vendéglő állt itt, a Tiszti pavilonban katonák a második világháború végéig laktak. Az udvarán három eredeti kutat is megtaláltak, vizesárok is húzódik itt a Dunát jelképezve. Ezen az udvaron zajlott az elmúlt hétvégén a Jazz & Wine Fesztivál, ahol borászatok, koncertek biztosították a hangulatos nyáresti kikapcsolódást a szép számú közönségnek a terebélyes fák alatt.

A Tiszti pavilonban volt szerencsénk megismerni a Bott család tevékenységét – bisztrót, pékséget, borászatot működtetnek. Ifj. Bott Frigyes pékmester friss, helyi alapanyagokból készült ételkóstolóra várt, és Bott Frigyes borász neves komáromiakról elnevezett borait is megismerhettük: Jókai borát, Klapka és Lehár borát. Mint elhangzott, a közeljövőben Seress Rezső borát is megkóstolhatják a Komáromba látogatók.

Életet az erőd falai közé

„Az észak-komáromi Központi Erőd a város legnagyobb történelmi műemléke. Ez az egyedülálló erődítmény Közép-Európa legnagyobb erődrendszerének része, amely a Szlovák Köztársaság és Magyarország területére is kiterjed. Az erődrendszer legrégebbi része, az ún. Öregvár, a 16. században épült az egykori középkori vár helyén. A 17. században az ún. Újvárral bővült ki. A két erőteljes földrengés után, melyek a 18. században sújtották, az erőd elveszítette katonai jellegét. I. Napóleon francia császár katonai győzelmei hatására azonban a 19. század elején felújították és kibővítették, így az Osztrák-Magyar Monarchia legnagyobb erődrendszerévé vált, amely szükség esetén akár 200 000 főnyi hadsereg elszállásolását is biztosítani tudta. Az Erőd a Monarchia felbomlása után is megőrizte katonai jellegét, egészen 2003-ig, amikor Komárom Város tulajdonává vált. Azóta fokozatosan történik az erőd helyreállítása, és kapui egész évben nyitva állnak a nagyközönség előtt” – olvasható a város honlapján.

A városvezetés kiemelt célkitűzése, hogy életet vigyen az erődbe – az egykori lőporraktárból rendezvénytermet alakítottak ki, a Komáromi Szekeresgazda Hagyományőrző Egyesületnek, kézműveseknek adtak itt teret, és itt kapott helyet a kézműves sörmanufaktúra is, amelyet három sörimádó fiatal hozott létre az erőd falain belül.

– magyarázta Kiss Réka, az újságíró-találkozó szervezője.

Megtekinthettünk egy bőrdíszműves műhelyt is, amely második éve működik az erődben. Táborokat, workshopokat tartanak itt, és terveik között szerepel a felvidéki hagyományos bőrműves mesterség felidézése, múzeumi tárgyak restaurálása.

Város, amely egykoron sörnagyhatalom volt

Komárom a 17-18. században sörnagyhatalom volt a Kárpát-medencében – földrajzi fekvése miatt jelentős vízi kereskedelmi központ is volt – 1696-ban itt alakult meg az első sörfőző cég a történelmi Magyarországon.

1995-ben megnyílt ugyan egy kisebb kézműves sörüzem, de ez 2008-ban csődbe ment. 2019-ben aztán Kuzma György és Gyuricsek Attila megalapította a Kamarum – Komárom Városi Sörfőzde társaságot, majd az Öreg erőd szervezet közreműködésével bérbe vették a kaszárnyaépület három helyiségét, hogy sörfőzdét alakítsanak ki – a komáromi önkormányzat jóváhagyásával.

A Kamarum Városi Sörfőzdében többféle kézműves sör készül, ezek közül a 12-es világos, lager típusú sör Klapka tábornok nevét viseli. Sörkóstolóra is ellátogathatunk ide, és érdemes kipróbálni az itt készülő sörkorcsolyát is, ezt a cseh különlegességet, a cseh kocsmák elmaradhatatlan és kihagyhatatlan elemét:

Mindezt nyakon öntik némi fűszeres olajjal – bátran lehet sörözni ennek az elfogyasztása után. A sörkóstoló keretében pedig a sörkészítés történetéről, a komáromi sörmanufaktúráról is mesélnek – bennünket Gyuricsek Attila vezetett be ezek rejtelmeibe.

És ha már ott vagyunk, mindenképp tekintsük meg az erődöt is, ehhez idegenvezető segítségét igényelhetjük. A szovjet megszállás idején több ezer katona volt itt elszállásolva, noha pontos számuk nem ismert, hiszen még arra is vigyáztak, hogy a termelt hulladékot ne vigyék az erőd falain kívül, így inkább a kazamatarendszer folyosóiba befalazták ezeket, hogy ne lehessen következtetni arra, hogy hányan vannak bent. De építettek itt medencét például – a városban az elsőt. És ha már medence: láthatóak itt másfajta medencék is, ezeket káposzta- és uborkasavanyításra használták.

Taste of Comorra

Hat országból vettek részt újságírók a Taste of Comorra rendezvényen – Szlovéniából, Szerbiából, Kárpátaljáról, Erdélyből, Magyarországról és Szlovákiából. A programot úgy állították össze, hogy a helyi étel- és italkultúra esszenciáját, kulturális törekvéseit megmutathassák nekik.

A lapot postán terjesztették. Péczeli maradandót alkotott, ugyanakkor ennek hatására sok helyen elindultak hasonló kezdeményezések. A Mindenes Gyűjteményben csillagászatról, földrajzról, borászatról, különböző találmányokról, a mindennapi élet hasznos tudnivalóiról írtak. „Egy lap megszűnhet, de ha egyszer a tudás anyanyelven szólal meg, annak a hangját már nem lehet elnémítani” – vélte Péczeli. Az emléktábla alatt egy QR-kód is található, amelyet beolvasva egy kisfilmet nézhetünk meg.

Gazdag történelmi múlt és kulturális örökség

Komárom története rendkívül különleges ívet ír le – hangsúlyozta Keszegh Béla, Észak-Komárom polgármestere. „Szó szerint a határon élünk, egy olyan ikervárosban, amelyhez hasonló kevés van Európában. Ha háromszáz évet visszamegyünk az időben, Komárom a Magyar Királyság ötödik legnagyobb városa volt.

Aztán a 20. század határváltozásai alapjaiban alakították át a várost. Ez egyszerre jelentett veszteséget és új lehetőségeket. Ezek a történelmi fordulatok ma is meghatározzák azt, ahogyan magunkra tekintünk. Voltak időszakok, amikor egyes történelmi rétegeket el akartak tüntetni, máskor pedig túlzott hangsúlyt kaptak bizonyos elemek.