Zsófika mint nevelési apropó: drámapedagógia a gyerekszínházban
Diák, színész, rendező közös „munkája” ez
Fotó: Ariel színház
Magyarországon egy generáció felnőtt rajta, nálunk még elég ismeretlen terület a színházi nevelés. A Mondják meg Zsófikának című előadással ezzel próbálkozik az Ariel Ifjúsági és Gyermekszínház két fiatal teatrológus hallgató segítségével.
Szász Cs. Emese
2017. november 23., 15:002017. november 23., 15:00
Brassai Eszter és Markó Orsolya a Marosvásárhelyi Művészeti Egyetem hallgatói, tanulmányaik során ismerkedtek meg a drámapedagógiai módszerekkel, valamint konkrétan a Kerekasztal Színházi Nevelési központtal.
Az egyetemen egy pályázat keretében a magyarországi központtal közösen hoztak létre egy színházi nevelési előadást, Dragomán György Fehér király szövege alapján, akkor ismerkedtek meg a módszerekkel. A Kerekasztal küldetése olyan színházi előadások megvalósítása, amelyek interaktív módon, a drámapedagógia eszköztárát is használva vetnek fel olyan társadalmi és erkölcsi kérdéseket, melyek életkortól függetlenül mindenki számára érdekesek. Előadásaik során a fiatalok nem egyszerűen nézői, hanem alkotó résztvevői a színházi eseménynek. Ezt a tapasztalatot igyekeztek kamatoztatni az alkotók most az Ariel színházban is.
Milyen felelőssége van a gyereknek?
A két teatrológus hallgató egy 7–10. osztályosoknak szóló programot hozott létre. Kiválasztották Szabó Magda Mondják meg Zsófikának című regényét, átírták, majd a színpadi részek mellé drámapedagógiai játékokat, interaktív beszélgetéseket rendeltek.
„A történet a regényből ismert sztori: meghal Zsófika édesapja, így a kislány egyedül marad az édesanyjával. Az édesapjának az volt az utolsó mondata, hogy mondják meg Zsófikának. A lány pedig ezt a mondatot próbálja felkutatni, nyomozni kezd úgy, hogy megkeresi az utolsó páciensét az apukának, aki Pista bácsi lesz, egy öreg ember, az iskola kapusa. Elkezdi őt gondozni, főz rá, takarít nála. Először azért, hogy megtudja a mondatot, utána azért, mert úgy érzi, neki ez a felelőssége, nincs senki más. Az előadás témája, hogy
– magyarázza Brassai Eszter.
Hozzáteszi: ők nem kínálnak konkrét választ az előadásban, de sokszor felvetődik a gyerekek közt, hogy óriási felelőssége van a lánynak, s miért érzi úgy, hogy ez az ő gondja. A program alkotóinak célja elérni, hogy gondolkodjanak a gyerekek a témán, beszéljenek egymást közt a felelősségvállalásról. Éppen ezért elsősorban osztályközösségeket várnak a programjukra, ugyanis úgy gondolják, a közösséget kovácsolja, formálja az előadás és témája, ugyanakkor a pedagógusnak is hasznos végignézni, hogy a diákja milyen helyzetekben hogyan reagál.
Két történet, két nézőpont
Markó Orsolya rámutat, már Szabó Magda is úgy írta meg regényét, hogy több nézőpontból mutatja be a történetét, ezt használták ki az előadásban is.
Két diákcsoport, két történet
Fotó: Ariel színház
„Két nézőpontos előadás ez, két felnőtt szemszögéből látjuk, hogy mi történik Zsófikával. Gyakorlatilag két külön teremben párhuzamosan történik a történetmesélés két csoportnak, az egyikben a gyerekek Márta néni, a pedagógus, másikban Pista bácsi és Zsófika történetét követhetik. Vannak közös jelenetek is, amelyeket mindkét csoport lát, Zsófi és Dani barátságának a történetét, vannak közös játékok is, amikor együtt kell kibogozni, mi is a történet” – magyarázza az előadás pikantériáját a teatrológus hallgató. Orsolya hozzáteszi: már ez a módszer is további beszélgetésekre sarkallja a diákokat, ugyanis mindenki kíváncsi, hogy mi történt vajon a másik teremben, amelyben nem ő volt.
A két hallgató egyben csoportvezető is a saját termében, de ebben a formában az Ariel színészei is egyfajta drámapedagógus szerepét töltik be.
Azok szólalnak meg, akik órán nem szoktak
A tapasztalat azt mutatja, hogy az előadás működik, a diákok aktívak és interaktívak, bár az elején még nem nagyon tudják, mit kezdjenek egy ilyen ismeretlen helyzetben, hogy mikor szólhatnak, mikor nem.
Erdélyben is vevők a programra a fiatalok
Fotó: Ariel színház
„Magyarországon rengeteg hasonló működik, a Kerekasztal programjai csak egy a sok közül. Ott egy generáció felnőtt ezen az óvodától az egyetemig, éppen ezért nincs feszengés, nincs természetellenes érzés. De itt is működik a program, vevők rá a diákok. Érdekes, hogy a pedagógusoktól is azt a visszajelzést kaptuk, hogy pont azok a gyerekek szólalnak meg, akik amúgy órán nem, olyanok működnek együtt, akik általában nem tudnak egymással egyezni” – mutat rá Brassai Eszter.
Alkotótársa hozzáteszi: végül is az a céljuk, hogy abban a két órában, amíg ott vannak, tudjanak valami mást nyújtani a gyerekeknek, mint a tanárok, az iskola a hétköznapokban. „Nem akarunk gyógyítani, megváltoztatni.
– összegez Markó Orsolya.
CsíkszékEzek is érdekelhetik
A rovat további cikkei
Meghatározó alapanyagunk: a szerény sárgarépa
Nem egzotikus és nem is divatos, mégis az egyik legsokoldalúbb alapanyagunk: a sárgarépa évszázadok óta meghatározza az európai konyhát, miközben édeskés ízével a levesektől a desszertekig számtalan fogásban bizonyít.
Meghatározó alapanyagunk: a szerény sárgarépa
Formában tartó menü – könnyű, gyors receptekkel
Ez a menü egyszerű, mégis változatos fogásokkal kíséri végig a napot – a reggelitől a vacsoráig. Olyan ételeket tartalmaz, amelyek gyorsan elkészíthetőek, mégis jól ötvözik a megszokott alapanyagokat egy kis frissességgel.
Formában tartó menü – könnyű, gyors receptekkel
Bográcsos, lángos és defektek – így étkezik turnén a Csíkszentsimoni Ifjúsági Koncert Fúvószenekar
Korai reggelik, bográcsban rotyogó ebédek és strandos junk food: Kanabé Dávid mesélt a Csíkszentsimoni Ifjúsági Zenekar turnés étkezéseiről, ahol a túlélés, a csapatmunka és a Balaton ízei találkoznak.
Bográcsos, lángos és defektek – így étkezik turnén a Csíkszentsimoni Ifjúsági Koncert Fúvószenekar
Az emberi test tájképei: Verebes György világa
Sokoldalú művész, művészetszervező, akinek az évek során a figyelme egyre inkább a lényegi kérdések felé fordult. A Jelenlét házigazdája, Túros Eszter művészettörténész vendége ezúttal Verebes György Munkácsy Mihály-díjas, Érdemes Művész.
Az emberi test tájképei: Verebes György világa
Gyermekszemmel a felnőttek világa
Azok a jó mesék, amelyek megőriztek valamit aktualitásukból, tehát örökérvényű tanulságokkal bírnak – véli Dávid Péter rendező, akivel a bábszínház világnapja és Janikovszky Éva születésének centenáriuma apropóján beszélgettünk.
Gyermekszemmel a felnőttek világa
Aranytej – videó
Az aranytej az utóbbi években kedvenccé vált az egészségtudatos konyhákban, hiszen ez a meleg, fűszeres ital számos jótékony hatással bír a szervezetre. Nevét élénksárga színéről kapta, amelyet a kurkuma ad neki.
Aranytej – videó
Túrógombócos paradicsomleves
Egy egyszerű, gyorsan elkészíthető paradicsomleves, melyet a levesbetét tesz különlegessé.
Túrógombócos paradicsomleves
A kör bezárult – egy este Halász Péter emlékére
Nem így kezdődik egy kiállításmegnyitó. Egy mondattal azonban minden megváltozott: Halász Péter aznap reggel meghalt. Csíkszeredában az életmű bemutatása egy időben vált búcsúvá és végleges lezárássá. A kör bezárult.
A kör bezárult – egy este Halász Péter emlékére
Az ibolyák és hangyák titkos kapcsolata
A medvehagymaszezon érkezéséig érdemes megismerkednünk a kígyóhagymával. Ez az aromás fűszernövény sokféle étel különleges kiegészítője lehet. Az ibolyák sem csupán illatukkal hódítanak, virágaikból meglepően számtalan finomság készíthető.
Az ibolyák és hangyák titkos kapcsolata
Ha tizenkét embert összezárnak
Képesek vagyunk-e valóban meghallani egymást, mielőtt ítéletet mondunk? Ezt a kérdést állítja a középpontba a Csíki Játékszín legújabb előadása, a 12 dühös ember. A tizenkettők közül két szereplővel, Veress Alberttel és Kitay Leventtel beszélgettünk.
Ha tizenkét embert összezárnak
Látogatottsági adatokMédiatér
Médiatér alkalmazás
Rádió GaGa alkalmazás
Minden jog fenntartva!
szóljon hozzá!