Zsófika mint nevelési apropó: drámapedagógia a gyerekszínházban
Diák, színész, rendező közös „munkája” ez
Fotó: Ariel színház
Magyarországon egy generáció felnőtt rajta, nálunk még elég ismeretlen terület a színházi nevelés. A Mondják meg Zsófikának című előadással ezzel próbálkozik az Ariel Ifjúsági és Gyermekszínház két fiatal teatrológus hallgató segítségével.
Szász Cs. Emese
2017. november 23., 15:002017. november 23., 15:00
Brassai Eszter és Markó Orsolya a Marosvásárhelyi Művészeti Egyetem hallgatói, tanulmányaik során ismerkedtek meg a drámapedagógiai módszerekkel, valamint konkrétan a Kerekasztal Színházi Nevelési központtal.
Az egyetemen egy pályázat keretében a magyarországi központtal közösen hoztak létre egy színházi nevelési előadást, Dragomán György Fehér király szövege alapján, akkor ismerkedtek meg a módszerekkel. A Kerekasztal küldetése olyan színházi előadások megvalósítása, amelyek interaktív módon, a drámapedagógia eszköztárát is használva vetnek fel olyan társadalmi és erkölcsi kérdéseket, melyek életkortól függetlenül mindenki számára érdekesek. Előadásaik során a fiatalok nem egyszerűen nézői, hanem alkotó résztvevői a színházi eseménynek. Ezt a tapasztalatot igyekeztek kamatoztatni az alkotók most az Ariel színházban is.
Milyen felelőssége van a gyereknek?
A két teatrológus hallgató egy 7–10. osztályosoknak szóló programot hozott létre. Kiválasztották Szabó Magda Mondják meg Zsófikának című regényét, átírták, majd a színpadi részek mellé drámapedagógiai játékokat, interaktív beszélgetéseket rendeltek.
„A történet a regényből ismert sztori: meghal Zsófika édesapja, így a kislány egyedül marad az édesanyjával. Az édesapjának az volt az utolsó mondata, hogy mondják meg Zsófikának. A lány pedig ezt a mondatot próbálja felkutatni, nyomozni kezd úgy, hogy megkeresi az utolsó páciensét az apukának, aki Pista bácsi lesz, egy öreg ember, az iskola kapusa. Elkezdi őt gondozni, főz rá, takarít nála. Először azért, hogy megtudja a mondatot, utána azért, mert úgy érzi, neki ez a felelőssége, nincs senki más. Az előadás témája, hogy
– magyarázza Brassai Eszter.
Hozzáteszi: ők nem kínálnak konkrét választ az előadásban, de sokszor felvetődik a gyerekek közt, hogy óriási felelőssége van a lánynak, s miért érzi úgy, hogy ez az ő gondja. A program alkotóinak célja elérni, hogy gondolkodjanak a gyerekek a témán, beszéljenek egymást közt a felelősségvállalásról. Éppen ezért elsősorban osztályközösségeket várnak a programjukra, ugyanis úgy gondolják, a közösséget kovácsolja, formálja az előadás és témája, ugyanakkor a pedagógusnak is hasznos végignézni, hogy a diákja milyen helyzetekben hogyan reagál.
Két történet, két nézőpont
Markó Orsolya rámutat, már Szabó Magda is úgy írta meg regényét, hogy több nézőpontból mutatja be a történetét, ezt használták ki az előadásban is.
Két diákcsoport, két történet
Fotó: Ariel színház
„Két nézőpontos előadás ez, két felnőtt szemszögéből látjuk, hogy mi történik Zsófikával. Gyakorlatilag két külön teremben párhuzamosan történik a történetmesélés két csoportnak, az egyikben a gyerekek Márta néni, a pedagógus, másikban Pista bácsi és Zsófika történetét követhetik. Vannak közös jelenetek is, amelyeket mindkét csoport lát, Zsófi és Dani barátságának a történetét, vannak közös játékok is, amikor együtt kell kibogozni, mi is a történet” – magyarázza az előadás pikantériáját a teatrológus hallgató. Orsolya hozzáteszi: már ez a módszer is további beszélgetésekre sarkallja a diákokat, ugyanis mindenki kíváncsi, hogy mi történt vajon a másik teremben, amelyben nem ő volt.
A két hallgató egyben csoportvezető is a saját termében, de ebben a formában az Ariel színészei is egyfajta drámapedagógus szerepét töltik be.
Azok szólalnak meg, akik órán nem szoktak
A tapasztalat azt mutatja, hogy az előadás működik, a diákok aktívak és interaktívak, bár az elején még nem nagyon tudják, mit kezdjenek egy ilyen ismeretlen helyzetben, hogy mikor szólhatnak, mikor nem.
Erdélyben is vevők a programra a fiatalok
Fotó: Ariel színház
„Magyarországon rengeteg hasonló működik, a Kerekasztal programjai csak egy a sok közül. Ott egy generáció felnőtt ezen az óvodától az egyetemig, éppen ezért nincs feszengés, nincs természetellenes érzés. De itt is működik a program, vevők rá a diákok. Érdekes, hogy a pedagógusoktól is azt a visszajelzést kaptuk, hogy pont azok a gyerekek szólalnak meg, akik amúgy órán nem, olyanok működnek együtt, akik általában nem tudnak egymással egyezni” – mutat rá Brassai Eszter.
Alkotótársa hozzáteszi: végül is az a céljuk, hogy abban a két órában, amíg ott vannak, tudjanak valami mást nyújtani a gyerekeknek, mint a tanárok, az iskola a hétköznapokban. „Nem akarunk gyógyítani, megváltoztatni.
– összegez Markó Orsolya.
CsíkszékEzek is érdekelhetik
A rovat további cikkei
Forralt bor – videó
A forralt bor magában hordozza a hideg télhez illő melegséget. Most egy nagyon egyszerű, de annál finomabb elkészítési módot hoztunk, amit annak is érdemes kipróbálni, aki eddig nem ivott még ilyen fűszeres italt.
Forralt bor – videó
Az idő teste – Verebes György kiállítása a Csíki Székely Múzeumban
Verebes György Munkácsy-díjas festőművész Az idő teste című kiállítását 2026. február 5-én nyitják meg a csíkszeredai Mikó-várban. A tárlat az idő, a test és az észlelés festészeti összefüggéseit vizsgálja.
Az idő teste – Verebes György kiállítása a Csíki Székely Múzeumban
A hiány térben való felmutatása
„Ehető dolgok” után kutatva a helyi művészet történetében is a legkülönfélébb megközelítésekkel találkozunk. Aktuális műtárgyunk, a székelyudvarhelyi Berze Imre szobrászművész Az alma már foglalt című alkotása, egy mészkőből megformált kisplasztika.
A hiány térben való felmutatása
Farsangi fánk mákos töltelékkel
A farsangi időszak egyik klasszikus édessége a puha, illatos fánk, amelyet most a hagyományos lekvár mellett a mákos töltelék tesz igazán különlegessé. Sütőben készül, így könnyedebb, mégis gazdag ízvilágú finomság.
Farsangi fánk mákos töltelékkel
Egy kisközösség nagy problémái: a titoktól a megbélyegzésig
Martin McDonagh Oscar- és kétszeres Golden Globe-díjas ír-angol drámaíró, filmrendező, forgatókönyvíró Leenane-trilógiájának második darabját próbálják a Tomcsa Sándor Színházban. A koponya című drámát Barabás Árpád rendezi, vele beszélgettünk.
Egy kisközösség nagy problémái: a titoktól a megbélyegzésig
Fenntartható farsang
Ahogy tavasztól őszig a természet törvényei szigorú keretek közé szorították a földdel való mindennapi munkát, úgy a téli, farsangi időszakban az emberek levedlették ezeket a korlátokat, szabályokat, teret engedve mindenféle bolondozásnak.
Fenntartható farsang
Zacskón túl: zöldségcsipsz könyv mellé
Olajban úszó csipsz helyett ropogós alternatíva: házi zöldségcsipsz könyv mellé. Egyszerű alapanyagokból, kevés olajjal, sütőben vagy fritőzben – nassolás bűntudat nélkül.
Zacskón túl: zöldségcsipsz könyv mellé
Mennyi a normális képernyőidő?
A Digitális családi jóllét sorozat második része azt járja körül, mennyi a „normális” képernyőidő. Nem tilt, hanem gondolkodásra hív: hogyan lehet tudatosabban jelen lenni a digitális térben, családként is.
Mennyi a normális képernyőidő?
Lombhullatók és örökzöldek túlélési stratégiái
Miközben az erdő ősszel színesbe borul és a levelek lassan lehullanak a lombhullató fák ágairól, a fenyők és más örökzöldek csendben megtartják zöld ruhájukat a tél folyamán is.
Lombhullatók és örökzöldek túlélési stratégiái
Irodalom és közösség: Cseke Péter könyvét mutatják be
Az Erdélyi Magyar Írók Ligája Irodalom és közösség programsorozata részeként Székelyudvarhelyen mutatják be január 30-án Cseke Péter Illyés Gyula-díjas szerző Pegazus a háztetőn című könyvét. A szerzővel Dávid Gyula és Zsidó Ferenc beszélget.
Irodalom és közösség: Cseke Péter könyvét mutatják be
Látogatottsági adatokMédiatér
Médiatér alkalmazás
Rádió GaGa alkalmazás
Minden jog fenntartva!
szóljon hozzá!