Videojátékok: megtalálni az arany középutat

Peter Gray, a Boston College pszichológiaprofesszora pedig nemrég egy igencsak provokatív felvetéssel állt elő: szerinte a szülőknek meg kellene engedniük, hogy a gyermekük annyit játsszon a videojátékokkal, amennyit csak akar. A szakember úgy véli, a fiatalok ösztönösen felismerik, hogy a számítógépes játékok olyan készségeket fejlesztenek, amelyeknek hasznát veszik a mindennapi életben. A kutatás főképp arra világít rá, hogy a játékok játszása közben az agy észrevétlenül dolgoz ki különböző taktikákat vagy vesz észre ok-okozati összefüggéseket.

A jövő iskolája?

A témáról Ferencz-Salamon Alpár csíkszeredai oktatási szakértőtől is érdeklődtünk. „A gyermekek elsősorban abból a közegből tanulnak, amely a legjobban fel tudja kelteni az érdeklődésüket. Éppen ezért szorgalmazzák manapság a pedagógiában is, hogy olyan eszközöket is kell alkalmazni, amelyek mostanáig nem voltak használatosak az oktatásban, mivel a modern technológiai újítások révén kerültek a köztudatba. Ide tartoznak a különböző gamifikációs – vagy más néven játékosítási – módszerek is, ugyanis immáron léteznek oktatási programok, amelyeket bizonyos videojátékokból fejlesztettek ki. A mostani generáció fogékonyabb a digitális újításokra, a számítógépes játékok oktatásra adaptált változatai pedig bizonyítottan hatásosak” – fejtette ki a szakember. Hozzátette, a hatásosság azért természet- és érdeklődésfüggő is. Azt is megjegyezte, tőlünk nyugatabbra „már előrehaladottabb állapotok uralkodnak” a videojátékok oktatásra adaptált módszerei terén.  

Arany középút

Arról is érdeklődtünk, hogyan látja, a virtuális valóság inkább negatív vagy pozitív hatásokkal járhat a gyerekek fejlődésére nézve. „Is-is. Attól függ, hogy a családjukban milyen szabályokat szoktak meg a gyerekek. Ahol el van eresztve a gyeplő, tehát nincs kontroll a szülők részéről, ott komoly függőséget okozhatnak a játékok“ – fogalmazott a pedagógus.

Szerinte tulajdonképpen három helyzetet különböztetünk meg. Első, amikor korlátlanul használhatják a videojátékokat a gyerekek, ez pedig nyilván káros hatásokkal jár. Második, amikor a szülők tiltják, ez szintén nem jó. Ilyenkor a gyerek a tiltás ellenére is érdeklődik a téma iránt, sőt be is pótolja az érdeklődése és a szocializációs igényei miatt. Harmadik pedig, amikor a szülők abban a mértékben engedik gyereküket videojátékozni, amennyiben úgy gondolják, hogy az jót tesz a gyerek életkori sajátosságainak.

Rámutatott, számos tanulmány van, amelyek azt bizonyítják, hogy a gyerekek egy idő után a számítógépes játékokba megtanult viselkedési mintákat kiviszik a valóságba, a mindennapi kapcsolataikba. Itt legfőképp az erőszakos tartalmú játékokat kedvelő fiatalok viselkedése szenvedhet csorbát. A pszichológus megjegyezte,