Van-e B tervünk egyáltalán, elbukott érettségi és/vagy felvételi esetére?

Már évek óta ismétlődő tendencia, főként az erdélyi magyar diákság körében, hogy a középiskolát elvégző tanulók közel fele az oktatási rendszer peremére szorul, és időszakosan, vagy akár végzetesen megreked a képességfelmérők megdönthetetlennek vélt kapui előtt.

Jelen cikkünkben nem a kétségbeejtő átmenési arány okait vagy a romániai oktatási rendszer hiányosságait próbáljuk megfejteni – számtalanszor olvashattunk már ezen témakörben született írásokról –, hanem valamelyest tudomásul véve a problémát,

A jelen gazdasági helyzetben számos olyan alternatív továbbtanulási lehetőség létezik, amely sok éven át, aránylag a megtűrt kategóriát képviselte. Az érettségi/felvételi eredmények közlését követően a végzős diákok előtt csupán két opciónak volt létjogosultsága:

1. Amennyiben a csillagok állása szerencsés, az illető diák jó tanuló volt és/vagy adott a megfelelő anyagi és szociális háttér, ami biztosíthatja egy felsőoktatási intézményben történő továbbtanulás lehetőségét, annak a következő lépcsőfok az egyetem;

   VAGY

2. A sokkoló bukás, ami automatikusan a munkaerőpiacra kényszerítette az illető fiatal felnőttet, megfelelő szakképesítés és mindenfajta munkatapasztalat nélkül.

Lássuk be, hogy habár folyton arról hallunk, hogy az egész országban tomból a munkaerőhiány,

A kilátások jelen esetben igen elszomorítóak, még akkor is ha az illető személy amúgy fogékony és kellő érdeklődést mutatna a kiszemelt munkára, valamint kellő segítséggel meg is lenne az affinitása annak művelésére. A nagy átlag, akik semmilyen képesítéssel nem rendelkeznek (hogyan is rendelkezhetnének?) a munkaerőpiac ranglétrájának legaljáról kell elinduljanak, sok esetben pedig olyan munkahelyre kényszerülnek, ami közel sincs az érdeklődésük középpontjában: építőipari segédmunkás, bolti eladó, pincér stb.

Sajnos ezen állítások akkor is igaznak bizonyulnak, ha az illető diák a jobb fizetés reményében, a külföldi álláskeresés és elhelyezkedés mellett dönt. Ez a forgatókönyv ráadásul mégtöbb kihívást jelent úgy az egyén, mint az erdélyi magyarság szempontjából.

Fontos kiemelnünk azt a tényt, hogy Romániában és Magyarországon is szinte állandó problémát jelent a megfelelő szakmai tudás hiánya.”

Hozzátette: „Lassan nagyobb várólisták alakulnak ki, egy egyszerű víz vagy villanyszerelési munkálat elvégzésnél, mint egy kisebb orvosi vagy netán műtéti beavatkozásnál. Emellett az sem elhanyagolható tény, hogy a hasonló munkakörben tevékenykedő szakemberek közel akkora – ha nem nagyobb – havi bevételhez jutnak, mint egy felsőfokú intézményben, egyetemen diplomázott, majd a saját szakterületén elhelyezkedett személy.”

Kiemelte: „Ha abszolút mérlegre kívánjuk emelni az említett két pólust, az is magáért beszélő tény, hogy míg a felsőoktatási képzések hatalmas anyagi és szociális terhet rónak a diák szüleire (kimagasló tandíj, bentlakás vagy albérlet, étkeztetés stb.) addig

Még egy fontos fegyvertény, ami mellett nem mehetünk el szó nélkül:

Mind hallottunk már róla, hogy sok esetben mennyire gyengén felépített rendszerben működnek a hazai szakképesítést adó intézmények. A nem megfelelő vagy csupán papíron létező gyakorlati képzések, a választható szakképesítések fajtáinak minimális száma, nem beszélve a területi korlátokról.

„A tanfolyamguru.hu strukturális felépítése során arra törekedtünk, hogy kihasználjuk a digitális világ nyújtotta lehetőségeket. Fontos kiemelni, hogy nem mi oktatunk, hanem a weboldalon keresztül összegyűjtöttük az összes olyan szakképzést, amely szinte a teljes szakmai palettát képes lefedni, és bőséges választási lehetőséget nyújt minden tanulni és fejlődni vágyó fiatalnak.”

A képzés végeztével amennyiben hitelesített diplomához kívánnak jutni a résztvevők, elegendő csupán egy alkalommal személyesen megjelenni az adott oktatási intézménynél, ahol a megszerzett tudásáról számot adva, kvázi leteszi a záróvizsgát. Az így megszerzett diploma a későbbiekben honosítható, ezáltal eleve két országban is – Magyarországon és Romániában egyaránt – elismert szakképesítéshez juthatunk.”

A nagy kérdés: számít-e egyáltalán a diploma?

„Nézőponttól függően, sajnos vagy szerencsére: igen!

A fiatal munkavállalók esetén, egy adott munkakőr betöltéséhez tehát (munkatapasztalat hiányában) ez lehet a leghathatósabb érv, amelyre támaszkodhatnak. Nem beszélve arról, hogy a bérigény meghatározásánál egy konkrét diploma, közel 50-60%-kal nagyobb induló fizetést is jelenthet számunkra.”

Aki tehát a jövőtervezés előtt áll, vagy akár a karrierváltást fontolgatja annak javasoljuk, hogy látogasson el a tanfolyamguru.hu weboldalára, hisz vesztenivaló nincs.

(X – fizetett hirdetés)