Tavasz az ablak mögül: interaktív „karanténnapló” gyerekeknek

Tehát jobb lenne megelőzni, minthogy később kezelni őket. Tudtuk és hallottuk, hogy nagyon sokan a kezeléshez nyújtanak segítséget ilyen megoldások révén, mi azt gondoltuk, hogy egy másik csoportot célozunk meg, azokat, akik csak egyszerűen nem tudják, hogy otthon mit és hogyan csinálják. És gyűjtsünk össze egy ötlettárat, hogy lássák, ezeket is lehet csinálni, hátha segít” – fejtette ki Kósa Andrea.

Mint mondta, a csapat véletlenül állt össze, először hárman voltak benne, majd csatlakozott hozzájuk az igazgatónőjük is. Mindannyian a Szilágy Megyei Nevelési Tanácsadó és Erőforrás Központ alkalmazottai, az igazgatónő vetette fel, hogy korcsoportok szerint segítsék valamivel a gyerekeket a szakemberek.

„Véletlenül kerültünk össze mi hárman, akik szerettünk volna ennek a korosztálynak valamit készíteni. Nem is nagyon ismertük egymást, a könyv hozott egy kalap alá minket, nagy szerencsére. Mert ez egy nagyon jó kedélyű alkotás volt, és reméljük, hogy látszik is a végterméken” – mondta a logopédus.

A szerzők szeretnék, ha a gyerekeket arra is ösztönözné, hogy átvegyék azokat a viselkedésformákat, amelyeket a főszereplők bemutatnak. „Van a napi program kialakítása, hozunk egy pár olyan ötletet, hogy a napi programon belül miket lehetne csinálni. Ott van az iskolai kötelező rész, az online oktatás vagy a házi feladat megoldása. De ezen kívül elég sok idő van, és a gyerek vagy a család közösen kellene döntsön arról, hogy mit csináljanak abban az időben. És erre hozunk ötleteket. A napló második része inkább az érzelmekről szól. Próbáljuk megelőzni azt, hogy a gyerek unatkozzon vagy szomorú legyen, és szeretnénk, ha tudná valamilyen szinten kezelni ezt a helyzetet, és lássa azt, hogy ebből a lehetetlen helyzetből a pozitív dolgokat is ki lehet hozni” – magyarázta Kósa Andrea.