Rovatok

Szolgáltatások

Médiatár

Bejelentkezés

Bejelentkezés Facebook-fiókkal

Bejelentkezés Google-fiókkal

vagy

E-mail-cím

Jelszó

Elfelejtette a jelszavát?

Regisztráció

Beállítások

Olvasási mód:

Betűméret:

a a

16:29

Különleges programokkal készül a Figura a Színház Világnapjára

16:26

Kovács István vb-pótselejtezőt vezet, kijelölték a bírót a románok meccsére is

16:19

Több száz pornográf felvételt gyűjtött és évekig zsarolta áldozatát

16:03

Március végi hajrá az adóhivatalban: naponta mintegy ezerötszázan fizetik be adójukat Marosvásárhelyen

» MÉG TÖBB FRISS HÍR

Halálos vonatbaleset Csíkszeredában: hat személyt szállító szekeret ütött el a vonat – frissítve

Elaludt a sofőr, baleset történt Máréfalván

Eltűnt egy 63 éves férfi Gyergyóalfaluból, segítséget kérnek a megtalálásához

Holtan találták meg a Gyergyóalfaluból eltűnt férfit

Végleges számok az önkormányzati leépítésekről Hargita megyében

Nicușor Dan: a Közel-keleti háború miatti válság mindenkit érint, de Európának Ukrajnára kell figyelnie

Ha a szomszéd kutyája túl hangosan ugat: jogok és kötelességek

Coliform baktériumokat találtak a csíksomlyói borvízben, egyelőre nem ajánlott inni belőle

Végleges számok az önkormányzati leépítésekről Hargita megyében

Több mint száz cölöpre építették a csíkszeredai Angyalkert napközit

Tanévkezdés: óvodából az iskolapadba

A tanévkezdés megviselhet gyermeket és felnőttet egyaránt

Fotó: Haáz Vince

Nagyon fontos vízválasztó egy gyerek, de még a szülő életében is az iskolakezdés, vagyis amikor az óvodából iskolapadba kerül a „kicsi”. Az új kezdethez új félelmek, az ismeretlentől való szorongás is társulhat. Vajon valóban érett az iskolára? Könnyen beilleszkedik majd? Elboldogul egyedül? Csak néhány a számtalan kérdésből, amely foglalkoztatja az iskolakezdő gyerek szüleit, de a gyereket magát is. Csizmadi Csilla tanítónő szerint a félelmeket lehet oldani, a gyereket pedig azért sem kell félteni, mert a legtöbb bizony „föl akar nőni a feladathoz”.

Szász Cs. Emese

2021. szeptember 10., 17:102021. szeptember 10., 17:10

A szeptemberi iskolakezdés még a rutinos iskolába járóknak is nehézséget okozhat: egy élményekkel teli, mozgalmas nyári vakáció után mindenkinek nehéz visszarázódni a tanév szoros rutinjába. A tanévkezdés megviselhet gyermeket és felnőttet egyaránt, legyen szó a korán kelés nehézségeiről vagy akár az iskolai szorongásról. Nem csoda, ha tartanak az iskolakezdéstől ott, ahol most kezdi az előkészítőt a gyerek, hiszen igazán nagy változást jelent ez az óvodáskor után.

A szorongás természetes, de…

Csizmadi Csilla tanítónő is hétfőtől újra hatéveseket tanít a marosvásárhelyi Művészeti Szakközépiskolában, és azt mondja, a szorongás, az ismeretlentől való félelem bizonyos szintig természetes. Ő maga is izgul kissé, hiszen öt év után új gyerekekkel, új közösséggel ismerkedik. Az óvodából az iskolapadba csöppenő gyerkőcök számára azonban a legfontosabb tájékozódási pont az, hogy a szülő hogyan érez, éppen ezért – nem túlzásokba esve –, de azt kell kommunikálni, hogy jó dolog az iskola, érdemes oda járni.

„Ha a szülő szorong is, ne mutassa inkább a gyerekének. Érdemes inkább pozitív dolgokat mesélni, saját élményeinket felidézni, de ne rossz jegyeket, rossz történeteket, hanem vidám dolgokat, amelyek meghozzák a gyerek kedvét is”

– mutat rá a tanítónő, aki szerint gyakran megtörténik, hogy akaratlanul is olyasmik hangzanak el, hogy az iskolában aztán megtanulja a rendet az a gyerek, vagy rossz jegyet kap, vagy meglátja, mit kap, ha rosszalkodik. De ha a szomszéd, a nagymama, a rokon ilyesmit mond is, a szülő pozitívan álljon az iskolához.

Legyen ünnep az iskolakezdés!

A tanítónő szerint sokféleképp lehet oldani ezt az ismeretlentől való szorongást, érdemes például – még van egy kis idő – közösen készülni az iskolakezdésre. Ha együtt kiválasztottuk az iskolatáskát, tolltartót, akkor egyfajta szerepjátékkal eljátszhatjuk, hogy megyünk az iskolába: hagyjuk, hogy a gyerek becsomagoljon, betegye a tanszereit, az elemózsiás dobozát a táskájába, vegye vállára, sétáljon benne otthon. De érdemes beiktatni egy sétát az iskolához is, nézzük meg a leendő kisiskolással, hogy milyen úton megyünk majd reggelenként, milyen fákat, épületeket látunk útközben, milyen az iskola kapuja, kerítése. Miközben sétálunk arrafelé, tegyük ismerőssé: meséljünk arról, hogy a szomszéd Pistike odajár, hogy a tanítónéni várja őt, stb.

„Nem kell folyton erről beszélni, állandóan előhozni az iskolát, mert ettől is kialakulhat a félelem, de ha a gyerek kezd el beszélni, kérdezni, akkor válaszoljunk, meséljünk pozitív dolgokat”

– javasolja a tanítónő, aki úgy látja, az első nap az iskolában gyakorlatilag a ballagás ellenkezője, éppen ezért ezt is meg lehet ünnepelni: lehet egy iskolakezdő sütit sütni, közös ebédet szervezni a nagymamával, valami olyasmit, ahol az új nulladikosra irányul a figyelem, s ezáltal megnő az iskolába járás rangja, presztízse is.

Az előkészítő előnyei

A szülő félelmei kapcsán Csizmadi Csilla elmondta, már csak azért sem kell tartani az iskolától, mert jó dolog ez az előkészítő osztály, más országokban nagyobb a törés az óvoda után, amikor elsőbe mennek egyből. „Tényleg gyerekközpontú ez a nulladik, nincsenek minősítések, nincs napló, nincs házi, nem kell hazavinni a könyveket, kis ovis táskával is lehet iskolába járni, annyi, hogy hozzák a tolltartót” – magyarázza a pedagógus, aki szerint az elején elnézőbbek a gyerekekkel szemben, lassan szoktatják őket az új szabályokhoz. De egy hatéves gyerek – mutat rá a tanítónő – meg van érve rá, hogy csoportban, kortársaival együtt dolgozzon, hogy végig üljön akár 35 percen át egy tevékenységet szabályokat követve.

A pedagógus szerint az első két hétben ugrásszerű fejlődést fog látni a szülő a gyereken

Fotó: Haáz Vince

A pedagógus szerint az első két hétben ugrásszerű fejlődést is fog látni a szülő a gyereken, aki hihetetlenül önálló lesz: míg az óvodában a dadus néni még kikísérte a vécére, még segített a felöltözésben, bekötötte a cipőfűzőt, az iskolában gyorsan kiderül, hogy nincs dadus, s a tanítónéni segít, de nincs ideje mindenre. „A gyerek, ha azt látja, hogy az osztály háromnegyede fel tudja húzni a kabátja cipzárját egyedül, akkor ő is fel fogja húzni. Olyan megható mindig látni, hogy nem tudja, hogy nem is tudta soha a cipzárt húzni, s mégis húzza, húzza, s mondja, hogy de én tudom, én tudom. Nem az van, hogy jön, hogy nem tudja, segítsek, hanem a fordítottja, mert viszi a közösség előre” – teszi hozzá.

Nem könnyíti meg az iskolakezdést viszont a koronavírus-járvány miatti kötelező maszkviselés, ami nem csak az ismerkedést, a kommunikációt nehezíti, de sokszor még a tananyag leadását is. „Előkészítő osztályban az egyik legfontosabb feladat a beszédhangokat kielemezni, hallani, azokat összekapcsolni a betűképpel, fontos lenne, hogy a gyerekek is lássák az én számat, hogy hogyan formálom, artikulálom a hangokat, s én is lássam az övékét” – mutat rá a maszkhordás hátrányára a pedagógus.

A gyerek felnő a feladathoz

Az ismeretlentől való félelem természetes – szögezi le a tanítónő, aki szerint bizony legtöbbször még a szülőkben is van az az érzés, hogy olyan jó volt az óvodában, hogy az olyan biztos volt. Az előkészítő osztály azonban – főleg az első félévben – kicsit tényleg olyan, mint az óvoda, aztán szépen áthangolódnak a gyerekek, egyre többet írnak, egyre több időt töltenek könyv és füzet mellett. „Ez az előkészítő osztály igazán gyerekre szabott, emiatt sem kell félni, de ha elsőt kezdene a gyerek, akkor sem. A gyerek általában föl akar nőni ehhez az új helyzethez, s ennek megfelelően is viselkedik” – összegez a pedagógus.