Hirdetés
Hirdetés

Szünetben is rabja lenni: a mobilfüggőség veszélyeiről

Szüneten is a telefon kell legyen a fő szórakozás? •  Fotó: Pixabay.com

Szüneten is a telefon kell legyen a fő szórakozás?

Fotó: Pixabay.com

Míg régen fogócskáztunk, beszélgettünk, nevetgéltünk az iskolai szünetekben, s alig vártuk, hogy óra végén kimehessünk az udvarra, addig manapság nagyon sok diák a telefonját nyomkodva tölti az órák közti szünetet az iskolában is. Pedig a virtuális játékok, a közösségi oldalak világa kicsit olyan, mint a drog: függőséget okozhat.

Szász Cs. Emese

2018. február 22., 15:272018. február 22., 15:27

2018. február 25., 17:432018. február 25., 17:43

Noha az új iskolai rendszabályzat szerint januártól már nem tarthatják maguknál mobiltelefonjukat a diákok tanidő alatt, a valóság sokszor másként fest. Sok iskolában el sem veszik a készüléket a diákoktól, ha ők megígérik, hogy nem veszik elő az órák alatt, máshol csak a tanóra idején van elzárva a telefon, szünetben előkerülhet, de persze a gyermeki leleményesség is kicselezi sokszor a szabályokat: megesik, hogy csak a telefon tokját adja le a tanuló vagy egy régi telefont hoz otthonról leadás céljából, míg a tényleges telefonja nála marad. Így nem csoda, hogy bizony a szünetekben is egyre több telefonját nyomkodó tanulót látunk.

Fogócska helyett virtuális valóság                                           

A 11 éves Bence egyik fő foglalatossága szünetben a telefon, ő játszani szokott az osztály többi fiújával együtt.

Hirdetés
Idézet
„Nem megyünk le az udvarra szünetben, mert nincs saját osztályunk, így minden szünetben vándorlunk egyik teremből a másikba, a fennmaradó időben pedig – főleg a fiúk – játszani szoktak a telefonon. A Clash Royalt játsszuk leginkább. Bár, ha felmérőre, feleltetésre készülünk, akkor ismételni is szoktunk vagy beszélgetni egymással. A lányok kevesebbet mobiloznak, többet beszélgetnek”

– mondja az ötödik osztályos tanuló, aki csak az idei tanévtől lett büszke okostelefon-tulajdonos, de nincs is olyan osztálytársa, akinek már ne lenne saját készüléke. Bence elismeri, az elemiben mással töltötték a szüneteket: mindig kimentek az udvarra játszani, gyakran fogócskáztak, többet beszélgettek egymással, de akkor még kevés volt a mobiltulajdonos.

Időnként még tanórán is előkerül a telefon •  Fotó: Pixabay.com Galéria

Időnként még tanórán is előkerül a telefon

Fotó: Pixabay.com

Aggódva figyeli ezt a jelenséget a kisfiú édesanyja is, aki szerint gyereke nem eszik, nem iszik az órák közti szünetekben, ideje nagy részét a mobilon való játék köti le. „Nem azt várom, hogy minden szünetben ismételjen, az órára készüljön a gyerekem, de másfajta kikapcsolódási lehetőséget képzelnék el erre az időszakra. Bár nagyon bosszant, még nem tettem ellene semmit, egyrészt mert ingázik az ötödikes fiam, így úgy érzem, szüksége lehet telefonjára bizonyos helyzetekben, amikor ő kell elérjen minket, vagy mi őt. Másrészt azt sem szeretném, hogy ő legyen az egyedüli különc az osztályban, aki nem tarthat magánál telefont” – mondja az aggódó édesanya, aki egyelőre nem látja a megoldást a kialakult helyzetre.

Csoportos telefonozás

Szakács-Mátyási Tímea magyartanárnőként és osztályfőnökként is figyeli, hogy mit „művelnek” a gyerekek a szünetekben. Úgy véli,

a telefonozás az órák között elkerülhetetlen, bár főleg télen szokták, amikor a hideg és a szürkeség miatt nincs kedvük kimozdulni a tanteremből.

„Öröm az ürömben, hogy a telefonozást sokszor csoportosan űzik. Együtt játszanak, vagy figyelik egymás játékát. Esetleg valami számukra humoros videót néznek meg. Viszont nem mindenki, és nem mindig. Szoktak egymás padja köré gyűlve nevetgélni, sőt újabban ország-várost játszanak, két lány gyakran rajzol. Néha azt is látom, ismételnek, ha épp következő órán felmérőt írnak” – fogalmaz az osztályfőnök, aki szerint ha jó az idő, sokan lemennek az udvarra, a fiúk olyankor fociznak, a lányok beszélgetnek. A pedagógus szerint inkább otthon ülnek hosszabb ideig a telefon előtt: csetelnek, facebookoznak a diákok, ő ebben látja a nagyobb veszélyt. Amúgy osztályfőnöki órán is feldolgozták már a témát, Szakács-Mátyási Tímea úgy irányította a beszélgetést, hogy a gyerekek mondják ki, hogy mennyire furcsa, amikor egy asztal körül többen ülnek, néhányan meg elbújnak a telefonjukba.

Elbújni a készülék mögött •  Fotó: Pixabay.com Galéria

Elbújni a készülék mögött

Fotó: Pixabay.com

Városi Emőke iskolapszichológus úgy látja, hogy iskola-, környezet- és személyiségfüggő, hogy mennyit mobiloznak a gyerekek az iskolai szünetben. A tanácsadó már sok iskolában megfordult, így van tapasztalata a változó szünetekről. „Vannak esetek, amikor elbújva cigizésre használják a szünetet, máskor szocializálódnak, beszélgetnek, de olyan tanórán kívüli tevékenységekre is fordítják, mint a sulirádió vagy valamilyen versenyre való készülés. Természetesen a mobil is szünet velejárója. Az 1–4. osztályban még nem, mert ott a tanítónők eléggé szabályozzák ezt, de ahogy nőnek a gyerekek, egyre kevésbé szabályozható, 5–8. osztályban még közelharcot lehet vívni a gyerekkel, hogy mennyit telefonozik, de 9–12-ben már ő maga dönti el, mikor és mennyit használja a készüléket” – véli a szakember. Hozzáteszi: a gyerek elviekben 50 percet figyel a tanórán, lehet, hogy vizsgája volt, feleltették, stresszes órán van túl, így ideális esetben a szünetnek arról kéne szólnia, hogy friss levegőt szív a szabadban, mozog picit, relaxál és nem utolsó sorban szocializálódik, vagyis társalog, barátkozik az osztálytársaival, iskolatársaival, nem arról, hogy az online világ nyújtotta virtuális valóságban él.

A probléma és a megoldás is odahaza van

Az iskolapszichológus elismeri, a mobiltelefonnak természetesen vannak előnyei is a gyerekekre nézve is,

a kapcsolattartás lehetősége a telefon, emellett biztonságot nyújt, hiszen bárkit fel lehet hívni rajta, ha valami gond adódik, másrészt információgyűjtési lehetőség is,

hiszen sok diák utánanéz bizonyos dolgoknak a neten, de úgy véli, az előnyei mellett a hátrányokkal is foglalkozni kell. Számos kutatás is bizonyítja, hogy a masinák túlzott használata károsítja a gyermekek kreativitását, gyengíti összpontosításukat, és akadályozza őket a társas érintkezésben is. „Nem ritkán tapasztalom, hogy egy gyereknek van egy virtuális személyisége, amelyik teljesen más, mint amivel élőben találkozunk. Például interneten barátságos, frappáns beszólásai vannak, hozzászól témákhoz, míg ha élőben találkozol vele, akkor visszahúzódó, csendes, alig szólal meg. Ez azért van, mert az fejlődik, amibe fektetünk, ha az a gyerek csak a netes személyiségét fejleszti, s az élő kommunikációját nem, akkor ez lehet az eredmény” – magyarázza a szakember.

Sokszor nehezen tesznek különbséget az offline és online valóság között •  Fotó: Pixabay.com Galéria

Sokszor nehezen tesznek különbséget az offline és online valóság között

Fotó: Pixabay.com

Hozzáteszi: minél korábban találkozik a gyerek a tabletek, mobilok nyújtotta online világgal, annál inkább függeni fog tőle.

Idézet
„Kutatások bizonyították már, hogy kétéves kor előtt nem szabadna a gyerek tablet, mobiltelefon és képernyő elé kerüljön. A mai világban megoldani ezt szinte lehetetlen, kényelmes letenni a gyereket a készülék elé, mert akkor egy darabig nincs baj vele”

– fogalmaz a pszichológus, aki szerint az a baj, hogy a mai gyerekeknek pont az az offline valósága hiányzik, amelyben megtanulhatnák, hogy milyen gyerekeknek lenni, beszélgetni, játszani, megtanulni kapcsolatokat kialakítani, a világot lassan megismerni. Ez az 1980 után született Y-generáció mai harmincasaira még igaz, nem internetes világba születtek, de abba nőttek bele, közben pedig megtanulták kezelni a valóságos kapcsolatokat is. A 2005 után született alfa-generáció viszont már tényleg ki-be jár az online és az offline világ között, és sokszor nem is tud különbséget tenni a kettő között.

Míg a szülői generációk csak használják a közösségi médiát, ők ebben a világban élnek.

Az iskolapszichológus szerint sem a probléma, sem a megoldás nem a szünetekben rejtőzik, inkább otthon. Hiába korlátozza a szülő a gyerek telefonhasználatát, ha ő maga is állandóan a sajátját bámulja. Akkor a gyerek teljes joggal kérdőjelezi meg a szabályokat. „A legjobb az lenne, ha otthon figyelnének a szülők arra, hogy a gyerek minél több időt töltsön egyéb tevékenységekkel, beszélgessenek vele, játsszanak, kiránduljanak, olvassanak neki, vagy olvasson mindenkit együtt” – fogalmazza meg a szakember.

Hirdetés
szóljon hozzá! Hozzászólások
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés

Ezek is érdekelhetik

Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. november 15., vasárnap

Nem csak a fogmosáson múlik: így őrizhetjük meg fogaink egészségét

A vérző fogíny, a kellemetlen szájszag vagy a fogérzékenység nem olyan apróság, amit érdemes figyelmen kívül hagyni. A megfelelő fogápolás nemcsak a szép mosolyról, hanem az egészségünk megőrzéséről is szól.

Nem csak a fogmosáson múlik: így őrizhetjük meg fogaink egészségét
Hirdetés
2026. november 14., szombat

Hogyan lett a Grand Theft Auto VI a világ legjobban várt szórakoztatóipari terméke?

Felsorolni is nehéz lenne, hogy mi mindent kínál a november 19-én, több mint 12 évnyi fejlesztés után megjelenő videójáték, a Rockstar Gamesnél készült GTA VI.

Hogyan lett a Grand Theft Auto VI a világ legjobban várt szórakoztatóipari terméke?
2026. november 12., csütörtök

Négy évtizede vadássza a pillanatot a Prisma Fotóklub

Negyven éve keresik a különleges pillanatokat és a jó fényeket: a csíkszeredai Prisma Fotóklub jubileumi kiállítással ünnepli négy évtizedes múltját, közösségét és a fotózás iránti töretlen szenvedélyét.

Négy évtizede vadássza a pillanatot a Prisma Fotóklub
2026. november 08., vasárnap

Csak tésztát enne, a zöldséget pedig messziről kerüli? Így kezelhetjük a gyermekkori válogatósságot

Sok szülő küzd azzal, hogy gyermeke elutasítja a zöldségeket, és csak néhány megszokott ételt hajlandó elfogadni. Pirlea Alessandra-Sabina dietetikussal beszélgettünk a válogatósság okairól és kezeléséről.

Csak tésztát enne, a zöldséget pedig messziről kerüli? Így kezelhetjük a gyermekkori válogatósságot
Hirdetés
2026. november 07., szombat

Ezeket a sorozatokat nézhetjük novemberben

Harmadik évadával folytatódik az Amazonnál készült Hatalom Gyűrűi bővül a Blade Runner-univerzum, a Netflix egyik új minisorozatában láthatjuk, hogy miként lehet a kriptobiznisszel magasra törni, és hatalmasat zuhanni. Ajánló.

Ezeket a sorozatokat nézhetjük novemberben
Ezeket a sorozatokat nézhetjük novemberben
2026. november 07., szombat

Ezeket a sorozatokat nézhetjük novemberben

2026. november 04., szerda

Nem halhatok meg hiába, avagy az 56-os forradalom üzente ma is a szabadságról szól

Ma arra a napra emlékezünk, amikor a szovjet csapatok vérbe fojtották az 1956-os forradalmat. Megannyi élet veszett oda, és ez nem csak a múltról szól. Erre hívja fel a figyelmet a Nem haltatok meg hiába című kezdeményezés is.

Nem halhatok meg hiába, avagy az 56-os forradalom üzente ma is a szabadságról szól
2026. október 31., szombat

Te mit tüntetnél el a világból? – a Még egy kívánság megnézése után valószínűleg már semmit

Kellemes meglepetés Dobó Kata új romkomja, a Hermányi Mariann főszereplésével készült Még egy kívánság, ami kellően szórakoztatóra sikeredett. Ajánló.

Te mit tüntetnél el a világból? – a Még egy kívánság megnézése után valószínűleg már semmit
Hirdetés
2026. október 30., péntek

Egy év munkája néhány nap alatt térül meg: így készülnek a krizantémtermesztők mindenszentekre

A csíkszeredai Szabadság téren már színes krizantémok, koszorúk és virágcsokrok közül válogathatnak azok, akik mindenszentekre készülnek. Árusokat kérdeztünk a virágok termesztéséről.

Egy év munkája néhány nap alatt térül meg: így készülnek a krizantémtermesztők mindenszentekre
2026. október 26., hétfő

Embernek maradni a megpróbáltatásokban – 1956 képekbe sűrítve

A forradalom lelkesedése, az utcai harcok félelme és a szabadság reménye elevenedik meg azokon a történelmi felvételeken, amelyeket október 23-án bocsátottak közszemlére a csíkszeredai Csíki Moziban.

Embernek maradni a megpróbáltatásokban – 1956 képekbe sűrítve
2026. október 24., szombat

„Tudom, hogy nem veszélyes, mégis rettegek” – Miért nem tudjuk legyőzni a fóbiáinkat puszta akaraterővel?

Pókok, liftek, repülés vagy akár a ruhánkon lévő gombok: a fóbiák tárgya sokféle lehet, a félelem azonban nagyon is valós. Miért nem segít az észérv, és hogyan szabadulhatunk ki a rettegés fogságából? Szakembereket kérdeztünk.

„Tudom, hogy nem veszélyes, mégis rettegek” – Miért nem tudjuk legyőzni a fóbiáinkat puszta akaraterővel?
Hirdetés