
Folyton globalizálódó világ, megrendült nevelési elvek: csak néhány a kihívások közül
Fotó: Pixabay.com
Derűs anya, bátor, de ugyanakkor engedékeny apa – Szebeni Viola szakpszichológus szerint ilyennek kell lennie a szülőnek ahhoz, hogy szembe tudjon nézni a globalizálódó világ kihívásaival, ugyanakkor ellenőrzés alatt tarthassa a nevelési stratégiát.
2017. július 10., 14:502017. július 10., 14:50
A követendő mintát kolozsvári előadásán vázolta fel nemrég az erdélyi származású, Magyarországon élő tanácsadó szakpszichológus, amelyet az Életfa Családsegítő Egyesület szervezett meg nemrég.
A szakember a posztmodern kor sajátosságaira utalva kifejtette, a generációk közötti különbségek hatalmas távolságokat képesek létrehozni a szűk és tágabb családi körökben, ugyanakkor nevelési elveink melletti kitartásunk megrendülhet egy elágazó életutakkal teleszőtt, folyton globalizálódó világban.
„A posztmodern kor eszményébe általában nem fér bele az önfeláldozás és önfeladás, holott a szülőnek fokozottan jelen kell lennie, aktívan részt kell vennie a gyermek szocializációs folyamatában. A kisgyerekes szülők egyik legnagyobb feladata a szocializáció megteremtése, melyet leginkább derűs anyákkal és bátor, merész apákkal lehet elérni a 21. században, ugyanis az anya derűs hozzáállása beivódik gyermekébe, aki ennek köszönhetően a nehézségek idején ebből merít erőt, könnyebben rágja át magát a problémákon” – hívta fel a figyelmet a szakember.
Mint mondta, az apának a bátor, ugyanakkor engedékeny „hős” mintáját kell továbbadnia, ugyanis ha engedi és bevezeti veszélyesebb terepre, a gyermek megtapasztalja a szabadságot, de korlátait is, így kiforrottabb, magabiztosabb jellemmé válik.
A kiskorban megtapasztalt bátorság és magabiztosság segítségével ugyanakkor megelőzhető az agresszió és viselkedészavar kialakulása. Ha egy óvó anya és gyakran bátorságot mutató apa mellett nő fel, a gyermek tudni fogja, hogy mi a jó számára és mit tarthat veszélyesnek, valamint azt is képes lesz megkülönböztetni, hogy mit kaphat az anyjától és mi az, amit csak az apja adhat meg neki” – fejtette ki a pszichológus.
Szárnyaló magabiztosság. Javára válik a gyereknek, ha édesapja következetesen bátorságra neveli
Fotó: Pixabay.com
Egy sokak által jól ismert pszichológiai kísérlettel példázta mondandóját: az az egér, amely csak bizonyos helyeken kap áramütést a labirintusban, képes megtalálni a helyes kiutat; az viszont, amely rendszertelenül, meglepetésszerűen jut fájdalmas ingerhez, belevész a labirintusba a kiút megtalálása helyett. Ezért kell mindig szabályokat állítani fel a gyermek számára, és azokhoz hűen igazodva nevelni őket.
A szakember szerint a mai társadalom egyik hibája az, hogy összemossa a nemi szerepeket a nevelésben, így pedig összezavarja a gyereket. Szebeni Viola ugyanakkor rávilágított: a gyermeknek joga van ordítani, ugyanis elsődlegesen csak ezzel a kifejezési formával rendelkezik; joga van a személyközi kapcsolatok kialakítására, megtapasztalására.
Ha a szülő engedi, hogy megnyilvánuljanak a saját kifejezési eszközeikkel, megelőzhetőek lehetnek a részképesség zavarok (iskolai teljesítményzavarok: olvasás-, írás-, számolászavarok, nyelvi és emlékezeti zavarok: megkésett beszédfejlődés, a pöszeség és dadogás egyes formái, szociális viselkedési zavarok: hiperaktivitás, figyelemzavar, stb.).
A nem megfelelő személyközi kapcsolatok eredményeként önmagukba zárkózott, úgynevezett „hikikomori” fiatalok nőhetnek fel. A japán kifejezés jelentése, hogy „elzárva lenni” és egy alapvetően Japánban megfigyelhető, több évtizedes társadalmi jelenségre vonatkozik, amikor a fiatalok elbújnak a világ elől, és hónapokig, esetleg évekig szó szerint alig mozdulnak ki a lakásból. Ezt alapvetően az emberektől, emberi kontaktustól, az esetleges negatív reakcióktól való félelmük okozza, ezért a biztonságérzetet, a külvilág kizárását választják. A szakember hangsúlyozta azt is, hogy fontos lépést tartani a digitális világgal, ha nem akarjuk, hogy gyermekeink a közösségeikben „elmaradottabbak” legyenek társaiknál, azonban
A gyakori büntetés és jutalmazás kiirthatja a gyermek belső motivációját, ennek következtében elhalványulhat a tenni akarása. Szebeni Viola rámutatott, hasznos lehet az „önmagából fakadó”, nem a külső hatásokra összpontosító büntetés.
Megfelelő minták esetén a gyerek képes lesz megkülönböztetni, mit kaphat az anyától és mit az apától
Fotó: Pixabay.com
Például ha egy eltervezett családi program előtt a gyerek nem rak rendet a szobájában, holott ezt meg kell tennie, akkor tudja, hogy a késlekedés miatt lemaradhat a kellemes időtöltésről, ez pedig önmagában véve büntetés számára. A gyermeki zsarnokságról elhangzott, a szülők csupán zsigerből jövő szeretettel megakadályozhatják ennek kialakulását.
A forralt bor magában hordozza a hideg télhez illő melegséget. Most egy nagyon egyszerű, de annál finomabb elkészítési módot hoztunk, amit annak is érdemes kipróbálni, aki eddig nem ivott még ilyen fűszeres italt.
Verebes György Munkácsy-díjas festőművész Az idő teste című kiállítását 2026. február 5-én nyitják meg a csíkszeredai Mikó-várban. A tárlat az idő, a test és az észlelés festészeti összefüggéseit vizsgálja.
„Ehető dolgok” után kutatva a helyi művészet történetében is a legkülönfélébb megközelítésekkel találkozunk. Aktuális műtárgyunk, a székelyudvarhelyi Berze Imre szobrászművész Az alma már foglalt című alkotása, egy mészkőből megformált kisplasztika.
A farsangi időszak egyik klasszikus édessége a puha, illatos fánk, amelyet most a hagyományos lekvár mellett a mákos töltelék tesz igazán különlegessé. Sütőben készül, így könnyedebb, mégis gazdag ízvilágú finomság.
Martin McDonagh Oscar- és kétszeres Golden Globe-díjas ír-angol drámaíró, filmrendező, forgatókönyvíró Leenane-trilógiájának második darabját próbálják a Tomcsa Sándor Színházban. A koponya című drámát Barabás Árpád rendezi, vele beszélgettünk.
Ahogy tavasztól őszig a természet törvényei szigorú keretek közé szorították a földdel való mindennapi munkát, úgy a téli, farsangi időszakban az emberek levedlették ezeket a korlátokat, szabályokat, teret engedve mindenféle bolondozásnak.
Olajban úszó csipsz helyett ropogós alternatíva: házi zöldségcsipsz könyv mellé. Egyszerű alapanyagokból, kevés olajjal, sütőben vagy fritőzben – nassolás bűntudat nélkül.
A Digitális családi jóllét sorozat második része azt járja körül, mennyi a „normális” képernyőidő. Nem tilt, hanem gondolkodásra hív: hogyan lehet tudatosabban jelen lenni a digitális térben, családként is.
Miközben az erdő ősszel színesbe borul és a levelek lassan lehullanak a lombhullató fák ágairól, a fenyők és más örökzöldek csendben megtartják zöld ruhájukat a tél folyamán is.
Az Erdélyi Magyar Írók Ligája Irodalom és közösség programsorozata részeként Székelyudvarhelyen mutatják be január 30-án Cseke Péter Illyés Gyula-díjas szerző Pegazus a háztetőn című könyvét. A szerzővel Dávid Gyula és Zsidó Ferenc beszélget.
szóljon hozzá!