
Folyton globalizálódó világ, megrendült nevelési elvek: csak néhány a kihívások közül
Fotó: Pixabay.com
Derűs anya, bátor, de ugyanakkor engedékeny apa – Szebeni Viola szakpszichológus szerint ilyennek kell lennie a szülőnek ahhoz, hogy szembe tudjon nézni a globalizálódó világ kihívásaival, ugyanakkor ellenőrzés alatt tarthassa a nevelési stratégiát.
2017. július 10., 14:502017. július 10., 14:50
A követendő mintát kolozsvári előadásán vázolta fel nemrég az erdélyi származású, Magyarországon élő tanácsadó szakpszichológus, amelyet az Életfa Családsegítő Egyesület szervezett meg nemrég.
A szakember a posztmodern kor sajátosságaira utalva kifejtette, a generációk közötti különbségek hatalmas távolságokat képesek létrehozni a szűk és tágabb családi körökben, ugyanakkor nevelési elveink melletti kitartásunk megrendülhet egy elágazó életutakkal teleszőtt, folyton globalizálódó világban.
„A posztmodern kor eszményébe általában nem fér bele az önfeláldozás és önfeladás, holott a szülőnek fokozottan jelen kell lennie, aktívan részt kell vennie a gyermek szocializációs folyamatában. A kisgyerekes szülők egyik legnagyobb feladata a szocializáció megteremtése, melyet leginkább derűs anyákkal és bátor, merész apákkal lehet elérni a 21. században, ugyanis az anya derűs hozzáállása beivódik gyermekébe, aki ennek köszönhetően a nehézségek idején ebből merít erőt, könnyebben rágja át magát a problémákon” – hívta fel a figyelmet a szakember.
Mint mondta, az apának a bátor, ugyanakkor engedékeny „hős” mintáját kell továbbadnia, ugyanis ha engedi és bevezeti veszélyesebb terepre, a gyermek megtapasztalja a szabadságot, de korlátait is, így kiforrottabb, magabiztosabb jellemmé válik.
A kiskorban megtapasztalt bátorság és magabiztosság segítségével ugyanakkor megelőzhető az agresszió és viselkedészavar kialakulása. Ha egy óvó anya és gyakran bátorságot mutató apa mellett nő fel, a gyermek tudni fogja, hogy mi a jó számára és mit tarthat veszélyesnek, valamint azt is képes lesz megkülönböztetni, hogy mit kaphat az anyjától és mi az, amit csak az apja adhat meg neki” – fejtette ki a pszichológus.
Szárnyaló magabiztosság. Javára válik a gyereknek, ha édesapja következetesen bátorságra neveli
Fotó: Pixabay.com
Egy sokak által jól ismert pszichológiai kísérlettel példázta mondandóját: az az egér, amely csak bizonyos helyeken kap áramütést a labirintusban, képes megtalálni a helyes kiutat; az viszont, amely rendszertelenül, meglepetésszerűen jut fájdalmas ingerhez, belevész a labirintusba a kiút megtalálása helyett. Ezért kell mindig szabályokat állítani fel a gyermek számára, és azokhoz hűen igazodva nevelni őket.
A szakember szerint a mai társadalom egyik hibája az, hogy összemossa a nemi szerepeket a nevelésben, így pedig összezavarja a gyereket. Szebeni Viola ugyanakkor rávilágított: a gyermeknek joga van ordítani, ugyanis elsődlegesen csak ezzel a kifejezési formával rendelkezik; joga van a személyközi kapcsolatok kialakítására, megtapasztalására.
Ha a szülő engedi, hogy megnyilvánuljanak a saját kifejezési eszközeikkel, megelőzhetőek lehetnek a részképesség zavarok (iskolai teljesítményzavarok: olvasás-, írás-, számolászavarok, nyelvi és emlékezeti zavarok: megkésett beszédfejlődés, a pöszeség és dadogás egyes formái, szociális viselkedési zavarok: hiperaktivitás, figyelemzavar, stb.).
A nem megfelelő személyközi kapcsolatok eredményeként önmagukba zárkózott, úgynevezett „hikikomori” fiatalok nőhetnek fel. A japán kifejezés jelentése, hogy „elzárva lenni” és egy alapvetően Japánban megfigyelhető, több évtizedes társadalmi jelenségre vonatkozik, amikor a fiatalok elbújnak a világ elől, és hónapokig, esetleg évekig szó szerint alig mozdulnak ki a lakásból. Ezt alapvetően az emberektől, emberi kontaktustól, az esetleges negatív reakcióktól való félelmük okozza, ezért a biztonságérzetet, a külvilág kizárását választják. A szakember hangsúlyozta azt is, hogy fontos lépést tartani a digitális világgal, ha nem akarjuk, hogy gyermekeink a közösségeikben „elmaradottabbak” legyenek társaiknál, azonban
A gyakori büntetés és jutalmazás kiirthatja a gyermek belső motivációját, ennek következtében elhalványulhat a tenni akarása. Szebeni Viola rámutatott, hasznos lehet az „önmagából fakadó”, nem a külső hatásokra összpontosító büntetés.
Megfelelő minták esetén a gyerek képes lesz megkülönböztetni, mit kaphat az anyától és mit az apától
Fotó: Pixabay.com
Például ha egy eltervezett családi program előtt a gyerek nem rak rendet a szobájában, holott ezt meg kell tennie, akkor tudja, hogy a késlekedés miatt lemaradhat a kellemes időtöltésről, ez pedig önmagában véve büntetés számára. A gyermeki zsarnokságról elhangzott, a szülők csupán zsigerből jövő szeretettel megakadályozhatják ennek kialakulását.
A granola az utóbbi években igazi sztár lett azok körében, akik gyors, mégis egészséges megoldásokat keresnek a táplálkozásban.
A csíkszeredai származású Kedves Csanád zeneszerző, előadóművész és zenei vezető az Artisjus Előadóművészi Díjában részesült. A szerzői egyesület azzal a céllal alapította a díjat, hogy köszönetet mondjon a kortárs zene elkötelezett terjesztőinek.
A pszichológus konyhájában a közösségi médiában fellelhető női trendekről is szó volt, s találón egy, a TikTok-on terjedő süti – az Apple Pie Cookies – receptjét készítette el Dimény-Varga Tünde házigazda a meghívottal, Gergely Orsolya szociológussal.
A téli madáretetés nem csupán a hó megérkezésével válik időszerűvé. Már november végétől jóval kevesebb táplálékot kínál a természet, a gondosan előkészített madáretetők nagy segítséget jelentenek a kis énekesmadaraknak.
A halálra nem gyászos sóhajjal, hanem harsány nevetéssel felel Dósa Zoltán, aki új kötetében, a Rögcédulákban a mulandóságot nem tragédiának, hanem szellemes játéktérnek mutatja: ahol a szorongásból derű, a félelemből humor lesz.
A mátrai borzaska belül szaftos és puha, míg a bunda fűszeres és ropogós. Az egészet a tetejére kerülő fokhagymás tejföl és pirult sajt koronázza meg.
Hány perc zörgött tova,
hány óra hasztalan,
nem tudom.
A cékla Erdélyben leginkább savanyúságként vagy ivóléként kerül az asztalra, pedig rostokban és vitaminokban gazdag, sokoldalú alapanyag, amelyből világszerte izgalmas levesek, saláták, főételek és desszertek készülnek.
Méliusz József életműve egyszerre személyes és történelmi tükör: az önismeret, a kisebbségi lét és a megújulás írói példája. Borcsa János irodalomtörténésszel a gondolkodó irodalom egyik legösszetettebb alakjáról beszélgettünk.
A tudatos étkezés nem feltétlenül igényel bonyolult alapanyagokat vagy hosszadalmas előkészületeket. A mai rohanó életvitelben egyre nagyobb értékük van azoknak az étrendi ajánlásoknak, amelyek gyorsan és könnyen elkészíthetők.
szóljon hozzá!