Rovatok

Szolgáltatások

Médiatár

Bejelentkezés

Bejelentkezés Facebook-fiókkal

Bejelentkezés Google-fiókkal

vagy

E-mail-cím

Jelszó

Elfelejtette a jelszavát?

Regisztráció

Beállítások

Olvasási mód:

Betűméret:

a a

16:29

Különleges programokkal készül a Figura a Színház Világnapjára

16:26

Kovács István vb-pótselejtezőt vezet, kijelölték a bírót a románok meccsére is

16:19

Több száz pornográf felvételt gyűjtött és évekig zsarolta áldozatát

16:03

Március végi hajrá az adóhivatalban: naponta mintegy ezerötszázan fizetik be adójukat Marosvásárhelyen

» MÉG TÖBB FRISS HÍR

Halálos vonatbaleset Csíkszeredában: hat személyt szállító szekeret ütött el a vonat – frissítve

Elaludt a sofőr, baleset történt Máréfalván

Eltűnt egy 63 éves férfi Gyergyóalfaluból, segítséget kérnek a megtalálásához

Holtan találták meg a Gyergyóalfaluból eltűnt férfit

Végleges számok az önkormányzati leépítésekről Hargita megyében

Nicușor Dan: a Közel-keleti háború miatti válság mindenkit érint, de Európának Ukrajnára kell figyelnie

Ha a szomszéd kutyája túl hangosan ugat: jogok és kötelességek

Coliform baktériumokat találtak a csíksomlyói borvízben, egyelőre nem ajánlott inni belőle

Végleges számok az önkormányzati leépítésekről Hargita megyében

Több mint száz cölöpre építették a csíkszeredai Angyalkert napközit

Születni nem lehet vele: eszköztárt adó érzelmi intelligencia

Eszköztelenek, és ezáltal agresszívebbé válhatnak az érzelmi intelligencia deficitben szenvedő gyerekek

Fotó: 123RF

Ma már közismert tény, hogy nem elég pusztán intelligensnek lenni az életben való boldoguláshoz, érzelmi intelligenciával is kell rendelkezni. Na de olyat nem adnak az üzletben, ami azt illeti, az iskolában sem. De mi is az érzelmi intelligencia? Mit tehetünk mi gyerekünkért? Surányi Zoltán tréner mondja el.

R. Kiss Edit

2018. július 23., 15:302018. július 23., 15:30

2018. július 23., 20:492018. július 23., 20:49

Az élménypedagógus szerint a megfelelő érzelmi intelligenciával nem rendelkező gyermekek később nehezebben boldogulnak az életben, és a problémáikat is nehezebben oldják meg, agresszívabbak lesznek, mert nincsenek megoldási stratégiáik, eszközeik. Amit segítségképpen mindenki megtehet, az az, hogy időt tölt a gyermekével, mutatott rá Surányi Zoltán.

A magyarországi szakember a Grafirka Egyesület Röptető elnevezésű csíksomlyói táborában segített, ahol a bábozás, élménypedagógia, zene és mozgás révén a gyermekek érzelmi intelligenciájának a fejlesztése volt a cél. Fontosnak tartják ezt, hasonló jellegű tábort pedig nem láttak a különböző szervezetek kínálatában, ezért szervezték meg – mondta el Máthé Tünde szervező, mentálhigiénés szakember és óvópedagógus. A tábor alkalmával Surányi Zoltán trénerrel beszélgettünk arról, hogy mi is az érzelmi intelligencia. Kifejtette, ez

a képességek összetett halmaza, beletartozik az önértékelés, az, hogy hogyan találja fel magát az ember a társas kapcsolataiban,

hogyan tud kapcsolatot teremteni, kommunikálni, beazonosítani az érzelmeket, azokra hogyan reagál, hogyan képviseli magát egy csoportban, hogyan tud vezetni, meghallgatni – ez mind az érzelmi intelligencia egy-egy komponense.

Hiányzó tanulási terek

A tréner szerint a felsoroltak terén a gyermekek nem állnak túl jól, de ez nem az ő hibájuk, hisz sok esetben nincs ahol elsajátítsák ezeket a készségeket. „Nincs hol megtanulják. Meg lehetne ezt tanulni a családban, a közösségben, az utcai játszótársak közösségében, ahol konfliktusaik vannak és megoldják szülők vagy más nélkül, mint ahogy régen megoldották, vagy a nagycsaládokban, több generációval találkozva megtanulták, hogy mit jelent az idősebbekhez, fiatalokhoz kapcsolódni. Ezek a terek, ahol mindez megtörténhetne, már nem nagyon állnak rendelkezésre” – mutatott rá.

Eszköztelenség, agresszió

Az érzelmi intelligencia hiányának következménye, hogy az érintett gyermekek sokkal nehezebben oldják meg a felmerülő problémáikat, ugyanakkor agresszívebbek lesznek, mert nincsenek megoldási stratégiáik, és eszköztelennek érzik magukat bizonyos helyzetekben.

„Bizonyos helyzetekben ez az eszköztelenség egyértelműen eltol bennünket az agresszió felé, az utolsó mentsvárunk, hogy ütünk, kiabálunk vagy fellökjük a másikat,

ha nincs más eszközünk arra, hogy érvényesítsük magunkat” – fejtette ki a szakember.

Az együtt töltött idő fontossága

A táborban szakemberek segítettek a gyermekeknek megtanulni többek között azt, hogy ismerhetik meg jobban önmagukat, érzelmeiket, hogyan juttathatják érvényre azt, ha valami nem jó nekik, hogyan mondhatják el, milyen magatartást várnak el mástól. Mi az, amit otthon a családokban tehet meg mindenki a gyermekek érzelmi intelligenciájának fejlesztéséért? Surányi Zoltán szerint az elsődleges, hogy időt töltsenek a szülők együtt a gyermekkel.

Testvérek egymás közt. A családban eltöltött értékes idő a legnagyobb segítség

Fotó: 123RF

„Együtt lenni vele, felismerni a magunk működési mintáit, hogy mi hogyan kezeljük a konfliktusokat, megtanítani őket konfliktusokat kezelni, felismertetni, hogy vannak konfliktusok és azok nem feltétlenül rosszak, megtanítani arra, hogyan fejezze ki magát, hogyan kapcsolódjon a másik emberhez, megtanítani azt, hogy értékes.

Legyen kellő önbizalma a gyermeknek, legyen reális önképe, tudja, hogy vannak értékei és vannak hiányosságai, ebből kell dolgozzon. Ez lenne ez ideális”

– tanácsolta a tréner.

A szakember úgy látja, az érzelmi intelligencia és szociális készségek terén nincs nagy eltérés az anyagországi és a székelyföldi gyermekek között, annyi a különbség, hogy azok a gyermekek, akikkel itt találkozott, szabálykövetőbbek magyarországi társaiknál.