
A gyerekek elsöprő többsége főként telefonról internetezik
Fotó: 123RF
A gyermekek 78 százaléka naponta legalább négy órát lóg az interneten, ugyanakkor több mint egyharmadukat zaklatták már vagy szégyenítették meg online. Minden ötödik gyerek állítja, hogy meztelen képeket kértek tőle – a sokkoló adatok a Mentsük meg a gyermekeket! romániai szervezetének felméréséből derültek ki. A szakemberek számos projekt keretében hívják fel a figyelmet az internet veszélyeire, azonban sok múlhat a szülőkön is.
2022. február 10., 18:172022. február 10., 18:17
A biztonságos internet világnapja apropóján tették közzé a Mentsük meg a gyermekeket szervezet felmérését, amelyet múlt év nyarán végeztek 2740, 8–17 év közötti gyermek megkérdezésével. A reprezentatív mintán alapuló felmérés számos aggodalomra világít rá a gyermekek és tizenévesek online biztonságával kapcsolatban.
Azt láthatjuk nap mint nap, hogy a mai gyerekek intenzívebb online életet élnek, mint bármelyik korábbi generáció, ehhez pedig a járványhelyzet miatti távoktatás is alaposan hozzájárult. A neten való lógás nyilvánvalóan túlzott mértékét a felmérés számszerűsítette:
méghozzá az iskolai időn kívül. Mindössze 3 százalékuk használja az internetet napi egy óránál kevesebbet. Az online töltött idő nagy részében más felhasználók által közzétett tartalmakat néznek (84%), játszanak (70%) és a közösségi hálózatokon böngésznek (67%). A válaszadóknak csak 46 százaléka mondta, hogy informálódás, aktualitások követése miatt lép fel az internetre. Elsöprő többségük telefonon csatlakozik az internethez – 99 százalék mondta ezt –, 62 százalék laptopot, 42 százalékuk okostelevíziót és 24 százalékuk még táblagépet is használ.
A túlzott internethasználatból következik az is, hogy egyre több gyerek és tizenéves van kitéve az online veszélyeknek is.
Ugyanakkor 37 százalékuk élt már át megszégyenítést, zaklatást az interneten, 49 százalék pedig érezte már magát kényelmetlenül valamilyen megosztott tartalom miatt. Főként a 12 év alattiak és a lányok között gyakoribb ez az érzés. A válaszadók tíz százaléka azt is állítja, hogy fenyegették meg már az interneten. A legnagyobb baj pedig azt, hogy nagyon kevesen, csupán 23 százalékuk mondta, hogy beszéltek már valakivel az ilyen helyzetekről, legtöbben saját maguk próbálták meg megoldani a problémát. Sőt, hamarabb fordulnak a barátokhoz segítségért, mint a szülőkhöz vagy tanárokhoz.
Fogarasi Gyöngyvér iskolai tanácsadó is azt tapasztalja, hogy elsődleges szórakozásuk a gyerekeknek az internet, ahogy kicsengetnek az óráról, már veszi is kézbe a mobilját legtöbb diák, hogy megnézze, „miről maradt le”. „Mi időbeosztás és tanulásszervezés miatt gyakran mondjuk nekik, hogy ki kell kapcsolni az internetet a tanulás idejére, mert elvonja a figyelmüket. Az egyik diák éppen arra panaszkodott, hogy egy órára kikapcsolta, és ezalatt 35 üzenete jött. Ha pedig egy óra alatt ő harmincötször megnézni a telefonját, abból nem lesz hatékony tanulás” – mondja az iskolai tanácsadó, aki számos más dologban is látja a sok internetezés hatását a gyermekeken. Például
miközben már a neten sem hosszú filmeket néznek vagy cikkeket olvasnak el, hanem például egyperces, hatásvadász Tik-Tok videókat, nem csoda, ha utána nehéz lekötni a figyelmüket az iskolában.
Fontos tudatosítani a fiatalokban, hogy nem mindegy, kinek milyen képet küldenek magukról
Fotó: Barabás Ákos
Az online zaklatások témája és ezek megelőzése állandóan jelen van az iskolában – mondja Fogarasi Gyöngyvér, rámutatva, hogy több projekt során is igyekeznek információkat átadni a diákoknak, felhívni a figyelmüket arra, hogyan is használják az internetet.
Esettanulmányokban mutatjuk be, hogy ez vagy az egy helyileg közeli történet, mert a gyerekeknek az az érzésük, hogy a bajok egy másik bolygón esnek meg vagy Amerikában, és azt hiszik, hogy velük nem történhet meg ilyesmi” – mutat rá a szakember, aki a visszajelzésekből úgy látja, hogy ez inkább a felsős korosztály problémája, mert középiskolások már jobban megtanulják kezelni ezeket a helyzeteket, s a zaklatók is a naiv, hiszékeny áldozatokat keresik. „Először mondjuk képet kérnek, majd alsóneműs képet, s ha nem megy tovább a gyerek, akkor zsarolják, hogy közzéteszik a róla készült képet. Ez egy jól bevált séma, amely sajnos sokszor beválik” – jelenti ki a szakember.
Az iskola, a hatóságok számos információval igyekeznek ellátni a gyermekeket, nagyon sok projekt, tevékenység szól erről, az iskolai tanácsadó szerint azonban óriási szerepük van a szülőknek, akik sok esetben nem csak, hogy nem ellenőrzik a gyerek online tevékénységét, de nem is beszélnek erről velük sokat.
– mutat rá a szakember. Hozzáteszi, egy középiskolás gyerek a privát teréhez ragaszkodik, nem fogja odaadni a telefonját a szülőnek, hogy leellenőrizze, viszont egy 12 évesnek nem a privát szférája a fontosabb, rajtuk kell tartani a szemünket, és le kéne ülni beszélgetni velük. „Ki kell alakuljon egy olyan bizalmi kapcsolat, hogy a te érdekedben nézem meg ezeket, s később te megtanulsz magadra vigyázni” – hívja fel a figyelmet a szakember a szülői hozzáállás fontosságára.
Verebes György Munkácsy-díjas festőművész Az idő teste című kiállítását 2026. február 5-én nyitják meg a csíkszeredai Mikó-várban. A tárlat az idő, a test és az észlelés festészeti összefüggéseit vizsgálja.
„Ehető dolgok” után kutatva a helyi művészet történetében is a legkülönfélébb megközelítésekkel találkozunk. Aktuális műtárgyunk, a székelyudvarhelyi Berze Imre szobrászművész Az alma már foglalt című alkotása, egy mészkőből megformált kisplasztika.
A farsangi időszak egyik klasszikus édessége a puha, illatos fánk, amelyet most a hagyományos lekvár mellett a mákos töltelék tesz igazán különlegessé. Sütőben készül, így könnyedebb, mégis gazdag ízvilágú finomság.
Martin McDonagh Oscar- és kétszeres Golden Globe-díjas ír-angol drámaíró, filmrendező, forgatókönyvíró Leenane-trilógiájának második darabját próbálják a Tomcsa Sándor Színházban. A koponya című drámát Barabás Árpád rendezi, vele beszélgettünk.
Ahogy tavasztól őszig a természet törvényei szigorú keretek közé szorították a földdel való mindennapi munkát, úgy a téli, farsangi időszakban az emberek levedlették ezeket a korlátokat, szabályokat, teret engedve mindenféle bolondozásnak.
Olajban úszó csipsz helyett ropogós alternatíva: házi zöldségcsipsz könyv mellé. Egyszerű alapanyagokból, kevés olajjal, sütőben vagy fritőzben – nassolás bűntudat nélkül.
A Digitális családi jóllét sorozat második része azt járja körül, mennyi a „normális” képernyőidő. Nem tilt, hanem gondolkodásra hív: hogyan lehet tudatosabban jelen lenni a digitális térben, családként is.
Miközben az erdő ősszel színesbe borul és a levelek lassan lehullanak a lombhullató fák ágairól, a fenyők és más örökzöldek csendben megtartják zöld ruhájukat a tél folyamán is.
Az Erdélyi Magyar Írók Ligája Irodalom és közösség programsorozata részeként Székelyudvarhelyen mutatják be január 30-án Cseke Péter Illyés Gyula-díjas szerző Pegazus a háztetőn című könyvét. A szerzővel Dávid Gyula és Zsidó Ferenc beszélget.
Egy magyar Úr New Yorkból – Kövi Pál és az Erdélyi lakoma címmel nyílt kiállítás a székelyudvarhelyi Haáz Rezső Múzeumban, amelyen jeles személyiség életébe engednek betekintést, aki könyvével a 20. század receptjeit mentette át az utókornak.
szóljon hozzá!