Rovatok

Szolgáltatások

Médiatár

Bejelentkezés

Bejelentkezés Facebook-fiókkal

Bejelentkezés Google-fiókkal

vagy

E-mail-cím

Jelszó

Elfelejtette a jelszavát?

Regisztráció

Beállítások

Olvasási mód:

Betűméret:

a a

21:05

Csak vállalt névvel lehet panaszt emelni a helyi rendőrségre Székelyudvarhelyen

21:00

Az új edzővel a kispadon nyert szoros csatát Déván a Marosvásárhelyi VSK

20:27

Közösségben az időskor is ünneplésre adhat okot

20:10

Visszakapaszkodott a Sepsi-SIC, pontot mentett a címvédő ellen

» MÉG TÖBB FRISS HÍR

Nyilvánosságra került egy térfigyelő kamerás felvétel a halálos frontális ütközésről

Tizenhét éves lányt találtak felakasztva

Legyen otthon készpénz legalább három napra – konkrét összeget is javasolnak

Székelyföldről származó, magyar nemzetiségű román állampolgárokat fogtak el egy nemzetközi akció révén – videóval

Hiába volt magyar a nagymamája, attól még belerúgott egyet a magyarokba az AUR tanácsosa

Parkolási bírságok és közbiztonsági gondok: gyűlést tartottak a csíkszeredai Fürdő utcaiak

Legyen otthon készpénz legalább három napra – konkrét összeget is javasolnak

Hiába volt magyar a nagymamája, attól még belerúgott egyet a magyarokba az AUR tanácsosa

AUR-os tanácsos zuhant le egy kisrepülővel egy katonai egység közelében – videóval

Kelemen Hunor szerint ki kell mondani: nehéz tél vár ránk

Pszichológussal a Mikulás-hitről: traumát okoz-e a nyers valóság?

A Mikulást és társait ugyanyúgy kell kezelni, mint a tündérmesék szereplőit: Csipkerózsikát olvasva sem toldjuk hozzá, hogy különben ez hazugság

Fotó: Haáz Vince

Kevés néphagyomány tartja magát olyan szilárdan, mint a téli ünnepek köré épült hiedelemvilág és annak generációról generációra öröklődő szokásai. Materializmus ide-oda, a kéményen leereszkedő Mikulás, a virgácsosztó manók, a csengető Angyal népszerűsége nem kopik. Annak ellenére sem, hogy a felvilágosult szülők évről évre azon dilemmáznak: mi ez, ha nem félrevezetés, a „soha ne hazudj a gyereknek” elvet kövessék-e, meddig tartsák fenn a látszatot, mikor és hogyan adagolják be a lehangoló verziót, traumát okoz vagy sem a nyers valóság?

Kosztolányi Kata

2017. december 06., 12:012017. december 06., 12:01

A témát Szalay Zsuzsanna gyerekpszichológussal jártuk körül, aki nem mulasztotta el megemlíteni, hogy ő maga is hisz a csodában.

A szocializáció része

Ez a mágikus gondolkodás születéstől bennük levő, tehát természetes lelki szükséglet, amely végigkíséri az egész kisgyermekkort, és nem külső hatásra jön létre, nem a felnőttek táplálják beléjük. Mi, a környezet csak reagálunk erre az erőteljes elemi igényre. Ezért nem kell lelkiismereti kérdést csinálni abból, hogy félrevezetjük őket, sőt erősíteni kell ezt a hitet, mert csak szebbé, gazdagabbá teszi lelkivilágukat.

A Mikulást és társait ugyanúgy kell kezelni, mint a tündérmesék szereplőit: Csipkerózsikát olvasva sem toldjuk hozzá, hogy különben ez hazugság

– magyarázza Szalay Zsuzsanna. Három-öt éves koruk között a gyerekek szemében mindennek lelke van, ami mozog, de a szekrénynek, plüssmacinak is, tehát ez a sajátos világlátás nem csak az ünnepekre korlátozódik. Számukra ugyanúgy léteznek, ugyanannyira valóságosak a mesebeli lények, mint a postás bácsi, és ezek a párhuzamos világok bennük kitűnően megférnek egymással, könnyen átjárható a képzelet és valóság határa. A szakember kísérletekre hivatkozik, amelyek alátámasztják, hogy az emberi test ugyanúgy reagál egy vizualizációra, mintha megfogható lenne, élőben találkozna vele.

Ha egyszer kipukkad a lufi

A hitrendszer iskoláskorra fokozatosan hanyatlani kezd, amikor is a realizmus, kriticizmus éledezni kezd. Mivel ez is egy természetes folyamat, egy újabb fejlődési szakasz, a pszichológus állítja,

a korai felvilágosítás nagyobb traumát okoz annál, mint ha maguktól kezdenék kapiskálni.

Majd hozzáteszi, hogy ahány gyerek, annyiféle reakció létezik. „Van, aki magában helyre teszi a dolgot, a másik meg kérdéseket kezd feltenni. Láttam mély szomorúságot is olyan gyerek arcán, akinek kegyetlenül szemébe mondták az igazat. Általában a kortársak intézik el ezt a hálátlan feladatot” – mondja a pszichológus.

Három-öt éves koruk között a gyerekek szemében ugyanannyira valóságosak a mesebeli lények, mint az igaziak

Fotó: Thomas Campean

A kényelmetlen kérdésekre szerinte ötletes és érthető magyarázatokkal érdemes szolgálni, ezért arra bátorítja a szülőket, hogy találjanak átvezető megoldásokat, amelyek ahelyett, hogy teljes öntagadáshoz vezetnének, ne zárják ki a meseszerű lehetőségeket. Majd saját példáját hozza fel. „Nem mondhattam a gyerekeimnek, hogy nincs, mikor én magam sem állíthatom ezt biztosan, hiszen annyi minden van körülöttünk, amit nem látunk, mégis létezik. Mint a szeretet vagy a levegő. És miért ne lehetne másik verzió? Úgyhogy arra éleztem ki az egészet, hogy vannak helyzetek, amikor az Igazi nem tud ott lenni, ezért segítői vannak, akik ugyanúgy örömet, meglepetést akarnak szerezni másoknak. Vagy ilyenkor el lehet mesélni az eredeti történetet, a hagyományok hátterét, és hogy ezek a szokások azért maradhattak fenn, mert mindig is lesznek emberek, akik ugyanolyan szép lélekkel rendelkeznek, mint a legendás jótevők."

Játékrontó-e a reklám?

Kitérünk arra is, hogy lehet-e kognitív disszonanciáról beszélni, avagy zavart kelt-e a gyerekben, ha a reklámokban kólát kortyolgató Mikulást lát idejekorán, vagy hogy ősz derekán már karácsonyfák díszelegnek a kirakatokban, ajándékcsomagokkal csalogatnak a boltok. Erre is van a megnyugtató válasz.

„Megértik a mintha-játékokat. Általában könnyen külön tudják választani a beöltözött embereket és az eszményképet.

Elintézik például azzal, hogy egyesek csak hasonlítani szeretnének a valódihoz, mint ahogy farsangkor is szokás a beöltözés, de attól még nem tigris az illető. Biztos, hogy nem használ, de szerencsére a marketingfogások nem rombolják le a csodát, a gyerekben ugyanis még mindig erősebb a hitvilág."