
Kisgyermekkorban kell megalapozni az olvasó felnőttet
Fotó: Boda L. Gergely
Évek óta beszélünk az olvasóvá nevelés fontosságáról. De vajon hogyan kell megvalósítani? Mikor kell elkezdeni? S mit csináljunk, ha az örökmozgó totyogót nem köti le a könyv? A témát Makkai Kinga gyermekirodalom-oktatóval járjuk körbe.
2017. április 13., 10:552017. április 13., 10:55
2017. április 19., 12:522017. április 19., 12:52
Gyermekirodalom-oktatóként és szülőként is létfontosságúnak tartja Makkai Kinga, hogy felneveljük a következő olvasógenerációt. Ebben pedig nélkülözhetetlen az olvasóvá nevelés kisgyermekkori megalapozása.
„Amerikai kutatók szerint 10 éves kor után már alig van esélye annak, hogy olvasóvá neveljünk egy gyereket, ha addig nem tapasztalta meg ennek szeretetét. Itt is igaz a mondás: minél korábban kezdjük el, annál jobb. Ahogy Kodály szerint a zenei nevelés már az anyaméhben elkezdődik, elmondhatjuk az olvasásról is. Ezt leginkább úgy kell érteni, hogy akkor tud az édesanya irodalmat, olvasást szerető gyermeket nevelni, ha ő maga is olvas” – hívja fel a figyelmet a pedagógus.
Másfél-két évesen már a történetéhséget is ki kell elégíteni
Fotó: Boda L. Gergely
Hozzáteszi, amúgy az első három évben a gyerek a legfogékonyabb, a legtermékenyebb, most gyűjti azt a tapasztalatot, amiből később építkezik, és személyisége kibontakozik. Ebben a korban a legfontosabb az olvasóvá nevelés megalapozása is.
A gyerek ismerkedése a könyvekkel már 6 hónapos korában elkezdődik, amikor a könyvre mint játéktárgyra tekint – magyarázza Makkai Kinga. A csecsemőkornak is megvannak a sajátos könyvei: a leporellók, a puha könyvek, a lapozók, ezek segítségével a gyerek lassan megtanulhat lapozni, és rájön, hogy a könyvek által egy „színes világ” tárul fel előtte. „Az anya rámutat a könyvben lévő tárgyra, megnevezi azt, s egy-két alkalom után már a felismerés öröme is vezeti a gyereket, ráismer arra, hogy miről beszél anya, amellett persze, hogy jó anya ölében könyvet lapozni” – magyarázza a folyamatot a pedagógus. Emellett a mondókázás szerepére is felhívja a figyelmet. A mondókák, gyerekversek erőteljes zeneisége, ritmikussága biztosítja az anya-gyerek közötti érzelmi kötődés megerősítésén túl a gyerek mozgásigényét, a beszéd alapvető jellemzőinek, a ritmusnak, tempónak, a dallamnak az érzékelését.
Másfél-két éves korban a mondókás korszak mellett a kisebb gyerektörténeteket elbeszélő könyvek segítségével elégíthetjük ki a kisded történetéhségét. Olyan könyvekre lehet itt gondolni, mint Marék Veronika Boribon-könyvei vagy Berg Judit Maszat-sorozata, amelyek a kisgyerek mindennapi életének egy-egy hétköznapi történését, mozzanatát mesélik el képek segítségével.
Érdemes olyan olvasmányt választani, amelyben a kisded magára ismer
Fotó: Boda L. Gergely
„Egy könyv egy mese legtöbb esetben, s természetesen túlsúlyban vannak a képek, a szöveg háttérbe szorul. Képolvasásnak is nevezzük, mert a gyerek a képek segítségével értelmezi a látottakat. Idővel egyre több a szöveg, kevesebb a kép, míg végül a szöveg kerül túlsúlyba valamikor óvodáskorban. Éppen ezért nagyon fontos az is, hogy
– hívja fel a figyelmet Makkai Kinga. Úgy véli, érdemes olyan olvasmányt választani, amelyben a kisded könnyen magára ismer, vagy olyanokról szól, amikhez kötődik a gyerek. Ha az állatokat szereti azokról, ha az autókat, akkor azokról szóljon a történet.
„Az a gyerek, akinek naponta öt percet olvasnak, az lassan képes lesz egy-két perces mese végighallgatására, majd az óvodában nem jelent gondot neki, hogy figyeljen, amikor az óvónő 10-15 perces mesét olvas fel.
Nagyon ritka az az eset, amikor nem sikerül felkelteni a gyerek könyvek iránti érdeklődését. Sőt. Inkább szokássá válik, mint az esti fogmosás. Ha gyerek nem kapja meg az esti mesét, nem tud elaludni. A mesehallgatás az olvasóvá nevelés előszobája” – teszi hozzá a pedagógus.
Bár nem hivatalos ünnep, a könyvszeretők nemzetközi napjának célja, hogy az olvasás és az írott kultúra fontosságára emlékeztessen egy egyre inkább technológia uralta világban.
A székelyföldi képzőművészet egy meghatározó alakja, Gaál András előtt tiszteleg a Csíki Székely Múzeum új kiállítása. A tárlat a festő, pedagógus és közösségszervező sokrétű örökségét mutatja be születésének 90., halálának ötödik évfordulóján.
Harmincadik alkalommal rendezik meg a Szent Király Szövetségi Találkozót, amelyre a Kárpát-medence több mint húsz, Szent István nevéhez kötődő településéről érkeznek vendégek. Az esemény hagyományőrző, kulturális és ünnepi programokat kínál.
A zöldséges tavaszi tekercs a távol-keleti konyhák egyik legismertebb és legkedveltebb fogása. Az idők során a különböző országokban saját változatok alakultak ki, így ma már egy igazi nemzetközi street food klasszikusnak számít.
A költségvetési nehézségek ellenére idén is megrendezik a Csíki Jazz Nemzetközi Jazzfesztivált. A fesztivál világszínvonalú fellépőkkel, sokszínű programmal és a közösség összefogásával bizonyítja: a jazznek Csíkszeredában is otthona van.
Újra az operáé lesz a főszerep Szeptember 30. és október 4-e között Csíkszeredában. A Kolozsvári Magyar Opera olyan klasszikusokkal érkezik Székelyföldre, mint a Nabucco, a Mária főhadnagy, valamint a Valahol Európában.
Ez a hűsítő kovászosuborka-leves a nyári napok legfrissítőbb meglepetése, amit mindössze pár perc alatt, főzés nélkül dobhatsz össze.
Miközben egyes országok tiltani próbálják a közösségi médiát a fiataloknak, máshol már választásokat nyernek a platformokon. A Tusványos egyik múlt heti médiapanelje a jövő nyilvánosságáról és a figyelem új gazdaságáról szólt.
Hunyadi János nagy győzelmének 570. évfordulóján megemlékezést szervezett az Erdélyi Magyar Szövetség sepsiszentgyörgyi szervezete.
Negyedóra alatt elkészül, és alig néhány hozzávaló kell hozzá: ez a ropogós, krémes, édes finomság, a nutellás-pisztáciás rudacska.
szóljon hozzá!