
Kisgyermekkorban kell megalapozni az olvasó felnőttet
Fotó: Boda L. Gergely
Évek óta beszélünk az olvasóvá nevelés fontosságáról. De vajon hogyan kell megvalósítani? Mikor kell elkezdeni? S mit csináljunk, ha az örökmozgó totyogót nem köti le a könyv? A témát Makkai Kinga gyermekirodalom-oktatóval járjuk körbe.
2017. április 13., 10:552017. április 13., 10:55
2017. április 19., 12:522017. április 19., 12:52
Gyermekirodalom-oktatóként és szülőként is létfontosságúnak tartja Makkai Kinga, hogy felneveljük a következő olvasógenerációt. Ebben pedig nélkülözhetetlen az olvasóvá nevelés kisgyermekkori megalapozása.
„Amerikai kutatók szerint 10 éves kor után már alig van esélye annak, hogy olvasóvá neveljünk egy gyereket, ha addig nem tapasztalta meg ennek szeretetét. Itt is igaz a mondás: minél korábban kezdjük el, annál jobb. Ahogy Kodály szerint a zenei nevelés már az anyaméhben elkezdődik, elmondhatjuk az olvasásról is. Ezt leginkább úgy kell érteni, hogy akkor tud az édesanya irodalmat, olvasást szerető gyermeket nevelni, ha ő maga is olvas” – hívja fel a figyelmet a pedagógus.
Másfél-két évesen már a történetéhséget is ki kell elégíteni
Fotó: Boda L. Gergely
Hozzáteszi, amúgy az első három évben a gyerek a legfogékonyabb, a legtermékenyebb, most gyűjti azt a tapasztalatot, amiből később építkezik, és személyisége kibontakozik. Ebben a korban a legfontosabb az olvasóvá nevelés megalapozása is.
A gyerek ismerkedése a könyvekkel már 6 hónapos korában elkezdődik, amikor a könyvre mint játéktárgyra tekint – magyarázza Makkai Kinga. A csecsemőkornak is megvannak a sajátos könyvei: a leporellók, a puha könyvek, a lapozók, ezek segítségével a gyerek lassan megtanulhat lapozni, és rájön, hogy a könyvek által egy „színes világ” tárul fel előtte. „Az anya rámutat a könyvben lévő tárgyra, megnevezi azt, s egy-két alkalom után már a felismerés öröme is vezeti a gyereket, ráismer arra, hogy miről beszél anya, amellett persze, hogy jó anya ölében könyvet lapozni” – magyarázza a folyamatot a pedagógus. Emellett a mondókázás szerepére is felhívja a figyelmet. A mondókák, gyerekversek erőteljes zeneisége, ritmikussága biztosítja az anya-gyerek közötti érzelmi kötődés megerősítésén túl a gyerek mozgásigényét, a beszéd alapvető jellemzőinek, a ritmusnak, tempónak, a dallamnak az érzékelését.
Másfél-két éves korban a mondókás korszak mellett a kisebb gyerektörténeteket elbeszélő könyvek segítségével elégíthetjük ki a kisded történetéhségét. Olyan könyvekre lehet itt gondolni, mint Marék Veronika Boribon-könyvei vagy Berg Judit Maszat-sorozata, amelyek a kisgyerek mindennapi életének egy-egy hétköznapi történését, mozzanatát mesélik el képek segítségével.
Érdemes olyan olvasmányt választani, amelyben a kisded magára ismer
Fotó: Boda L. Gergely
„Egy könyv egy mese legtöbb esetben, s természetesen túlsúlyban vannak a képek, a szöveg háttérbe szorul. Képolvasásnak is nevezzük, mert a gyerek a képek segítségével értelmezi a látottakat. Idővel egyre több a szöveg, kevesebb a kép, míg végül a szöveg kerül túlsúlyba valamikor óvodáskorban. Éppen ezért nagyon fontos az is, hogy
– hívja fel a figyelmet Makkai Kinga. Úgy véli, érdemes olyan olvasmányt választani, amelyben a kisded könnyen magára ismer, vagy olyanokról szól, amikhez kötődik a gyerek. Ha az állatokat szereti azokról, ha az autókat, akkor azokról szóljon a történet.
„Az a gyerek, akinek naponta öt percet olvasnak, az lassan képes lesz egy-két perces mese végighallgatására, majd az óvodában nem jelent gondot neki, hogy figyeljen, amikor az óvónő 10-15 perces mesét olvas fel.
Nagyon ritka az az eset, amikor nem sikerül felkelteni a gyerek könyvek iránti érdeklődését. Sőt. Inkább szokássá válik, mint az esti fogmosás. Ha gyerek nem kapja meg az esti mesét, nem tud elaludni. A mesehallgatás az olvasóvá nevelés előszobája” – teszi hozzá a pedagógus.
A forralt bor magában hordozza a hideg télhez illő melegséget. Most egy nagyon egyszerű, de annál finomabb elkészítési módot hoztunk, amit annak is érdemes kipróbálni, aki eddig nem ivott még ilyen fűszeres italt.
Verebes György Munkácsy-díjas festőművész Az idő teste című kiállítását 2026. február 5-én nyitják meg a csíkszeredai Mikó-várban. A tárlat az idő, a test és az észlelés festészeti összefüggéseit vizsgálja.
„Ehető dolgok” után kutatva a helyi művészet történetében is a legkülönfélébb megközelítésekkel találkozunk. Aktuális műtárgyunk, a székelyudvarhelyi Berze Imre szobrászművész Az alma már foglalt című alkotása, egy mészkőből megformált kisplasztika.
A farsangi időszak egyik klasszikus édessége a puha, illatos fánk, amelyet most a hagyományos lekvár mellett a mákos töltelék tesz igazán különlegessé. Sütőben készül, így könnyedebb, mégis gazdag ízvilágú finomság.
Martin McDonagh Oscar- és kétszeres Golden Globe-díjas ír-angol drámaíró, filmrendező, forgatókönyvíró Leenane-trilógiájának második darabját próbálják a Tomcsa Sándor Színházban. A koponya című drámát Barabás Árpád rendezi, vele beszélgettünk.
Ahogy tavasztól őszig a természet törvényei szigorú keretek közé szorították a földdel való mindennapi munkát, úgy a téli, farsangi időszakban az emberek levedlették ezeket a korlátokat, szabályokat, teret engedve mindenféle bolondozásnak.
Olajban úszó csipsz helyett ropogós alternatíva: házi zöldségcsipsz könyv mellé. Egyszerű alapanyagokból, kevés olajjal, sütőben vagy fritőzben – nassolás bűntudat nélkül.
A Digitális családi jóllét sorozat második része azt járja körül, mennyi a „normális” képernyőidő. Nem tilt, hanem gondolkodásra hív: hogyan lehet tudatosabban jelen lenni a digitális térben, családként is.
Miközben az erdő ősszel színesbe borul és a levelek lassan lehullanak a lombhullató fák ágairól, a fenyők és más örökzöldek csendben megtartják zöld ruhájukat a tél folyamán is.
Az Erdélyi Magyar Írók Ligája Irodalom és közösség programsorozata részeként Székelyudvarhelyen mutatják be január 30-án Cseke Péter Illyés Gyula-díjas szerző Pegazus a háztetőn című könyvét. A szerzővel Dávid Gyula és Zsidó Ferenc beszélget.
szóljon hozzá!