
Kisgyermekkorban kell megalapozni az olvasó felnőttet
Fotó: Boda L. Gergely
Évek óta beszélünk az olvasóvá nevelés fontosságáról. De vajon hogyan kell megvalósítani? Mikor kell elkezdeni? S mit csináljunk, ha az örökmozgó totyogót nem köti le a könyv? A témát Makkai Kinga gyermekirodalom-oktatóval járjuk körbe.
2017. április 13., 10:552017. április 13., 10:55
2017. április 19., 12:522017. április 19., 12:52
Gyermekirodalom-oktatóként és szülőként is létfontosságúnak tartja Makkai Kinga, hogy felneveljük a következő olvasógenerációt. Ebben pedig nélkülözhetetlen az olvasóvá nevelés kisgyermekkori megalapozása.
„Amerikai kutatók szerint 10 éves kor után már alig van esélye annak, hogy olvasóvá neveljünk egy gyereket, ha addig nem tapasztalta meg ennek szeretetét. Itt is igaz a mondás: minél korábban kezdjük el, annál jobb. Ahogy Kodály szerint a zenei nevelés már az anyaméhben elkezdődik, elmondhatjuk az olvasásról is. Ezt leginkább úgy kell érteni, hogy akkor tud az édesanya irodalmat, olvasást szerető gyermeket nevelni, ha ő maga is olvas” – hívja fel a figyelmet a pedagógus.
Másfél-két évesen már a történetéhséget is ki kell elégíteni
Fotó: Boda L. Gergely
Hozzáteszi, amúgy az első három évben a gyerek a legfogékonyabb, a legtermékenyebb, most gyűjti azt a tapasztalatot, amiből később építkezik, és személyisége kibontakozik. Ebben a korban a legfontosabb az olvasóvá nevelés megalapozása is.
A gyerek ismerkedése a könyvekkel már 6 hónapos korában elkezdődik, amikor a könyvre mint játéktárgyra tekint – magyarázza Makkai Kinga. A csecsemőkornak is megvannak a sajátos könyvei: a leporellók, a puha könyvek, a lapozók, ezek segítségével a gyerek lassan megtanulhat lapozni, és rájön, hogy a könyvek által egy „színes világ” tárul fel előtte. „Az anya rámutat a könyvben lévő tárgyra, megnevezi azt, s egy-két alkalom után már a felismerés öröme is vezeti a gyereket, ráismer arra, hogy miről beszél anya, amellett persze, hogy jó anya ölében könyvet lapozni” – magyarázza a folyamatot a pedagógus. Emellett a mondókázás szerepére is felhívja a figyelmet. A mondókák, gyerekversek erőteljes zeneisége, ritmikussága biztosítja az anya-gyerek közötti érzelmi kötődés megerősítésén túl a gyerek mozgásigényét, a beszéd alapvető jellemzőinek, a ritmusnak, tempónak, a dallamnak az érzékelését.
Másfél-két éves korban a mondókás korszak mellett a kisebb gyerektörténeteket elbeszélő könyvek segítségével elégíthetjük ki a kisded történetéhségét. Olyan könyvekre lehet itt gondolni, mint Marék Veronika Boribon-könyvei vagy Berg Judit Maszat-sorozata, amelyek a kisgyerek mindennapi életének egy-egy hétköznapi történését, mozzanatát mesélik el képek segítségével.
Érdemes olyan olvasmányt választani, amelyben a kisded magára ismer
Fotó: Boda L. Gergely
„Egy könyv egy mese legtöbb esetben, s természetesen túlsúlyban vannak a képek, a szöveg háttérbe szorul. Képolvasásnak is nevezzük, mert a gyerek a képek segítségével értelmezi a látottakat. Idővel egyre több a szöveg, kevesebb a kép, míg végül a szöveg kerül túlsúlyba valamikor óvodáskorban. Éppen ezért nagyon fontos az is, hogy
– hívja fel a figyelmet Makkai Kinga. Úgy véli, érdemes olyan olvasmányt választani, amelyben a kisded könnyen magára ismer, vagy olyanokról szól, amikhez kötődik a gyerek. Ha az állatokat szereti azokról, ha az autókat, akkor azokról szóljon a történet.
„Az a gyerek, akinek naponta öt percet olvasnak, az lassan képes lesz egy-két perces mese végighallgatására, majd az óvodában nem jelent gondot neki, hogy figyeljen, amikor az óvónő 10-15 perces mesét olvas fel.
Nagyon ritka az az eset, amikor nem sikerül felkelteni a gyerek könyvek iránti érdeklődését. Sőt. Inkább szokássá válik, mint az esti fogmosás. Ha gyerek nem kapja meg az esti mesét, nem tud elaludni. A mesehallgatás az olvasóvá nevelés előszobája” – teszi hozzá a pedagógus.
Elkezdődött a 17. dráMA Kortárs Színházi Találkozó Székelyudvarhelyen, amelyen kizárólag kortárs magyar és román drámaszövegekre épülő produkciókat láthat a közönség. A nyitónapon a 6. dráMÁzat drámapályázat eredményeit is ismertették.
Megjelent Vajda Attila első szerzői albuma, a The First Step, amely hat saját kompozíción keresztül mutatja meg, hogyan gondolkodik a székelyudvarhelyi jazzmuzsikus a kompozíció és az improvizáció kapcsolatáról. A lemezbemutató koncert Budapesten lesz.
Minden előzetes promózás nélkül, szeptember 14-én elérhetővé vált Romániában is az Apple streamingplatformja, a 2019-ben indult Apple TV. Kipróbáltuk.
Elnyerte az idei Kaszás Attila-díjat Bartha Boróka, a gyergyószentmiklósi Figura Stúdió Színház színművésze. A közönség szavazatai alapján odaítélt elismerést csütörtökön adták át a budapesti Vígszínházban.
Sokunk kedvence a Witcher 3 ismét aktuális lett, ennek apropóján válogattunk össze hasonló játékokat az elmúlt időszakból. Ajánló.
Dél-koreai idegeninváziós sci-fi, parasztlázadást feldolgozó kosztümös dráma, Cristian Mungiu Arany Pálmát nyert filmje, Tom Cruise visszatérése és Anne Hathaway idei ötödik filmje is megtalálható az ősz első felét felölelő moziajánlónkban.
A nassolásról sokáig úgy gondoltuk, hogy az egészséges életmód egyik legnagyobb ellensége. Már azonban tudjuk, hogy a megfelelően megválasztott falatok nemcsak finomak, hanem támogatják a szervezet működését, az energiaszintet és akár a fejlődést is.
Tíz év alatt a Tumblr helyét átvette a TikTok, de a tinédzserek célja nem változott: ruháikkal szeretnék megmutatni, kik is valójában. Szülőket, kamaszokat és turkálós eladókat kérdeztünk a mai iskolai divatról.
Épségben és sok tapasztalattal gazdagabban érkeztek haza nemrégiben a Székelyek a magasban expedíció tagjai az Alpokból, ahol hat négyezer fölötti csúcsot gyűrtek maguk alá: negyvenes éveikben járó, kezdő magashegyi mászókként.
Charles Dickens és John Steinbeck klasszikusai is sorozatfeldolgozást kapnak, folyatódik a hírhedt sorozatgyilkosokat bemutató Monster-antológia, de felnőtt-animáció és újabb presztízssorozatok is érkeznek a képernyőre. Ajánló.
szóljon hozzá!