Mobil a gyerek kezében – többet árt, mint használ?

már csak azért is, mert az osztályban is egyre szaporodik majd a büszke mobiltulajdonosok serege. De meddig álljunk ellent a kísértésnek, s mikor vásároljuk meg nyugodt szívvel a gyereknek az áhított készüléket, mondván, hogy szüksége van rá? A vélemények megoszlanak ebben a témában is.

A tanítónőn keresztül is lehet kommunikálni

Cseke Erzsébet tanítónő úgy érzi, az általános iskola felső tagozatáig bizonyosan nincs szüksége a gyereknek telefonra még azzal az indokkal sem, hogy kommunikálni tudjon a szülő a gyerekkel. „A gyerek egész nap az iskolában van a tanító nénivel, ha a szülő kommunikálni akar a gyerekével valami miatt, megteheti ezt a pedagóguson keresztül. Erre hajlandóak is a pedagógusok” – mondja a tanítónő, akinek magának is két gyereke van, egy három és egy hét éves leányzó, de még nem is merült fel a telefonvásárlás témája a családban annak ellenére, hogy a család Nagyernyében lakik, a nagyobbik lányuk pedig már Marosvásárhelyre jár iskolába.

– mondja a pedagógus, aki édesanyaként is abban látja a másik veszélyforrást, hogy az udvaron való játékból, a szabadidős tevékenységből rabol el értékes időt az okostelefon. Cseke Erzsébet amúgy egy vidéki iskolában tanít elemiseket, ott 19 gyerekből háromnak van tabletje, kettőnek telefonja, de senki nem hozza magával az iskolába, otthon pedig leginkább játszani szoktak rajta.

Hangsúlyozza, ebben a kérdésben az is fontos, hogy nem szabad átesni a ló túloldalára, nem az a cél, hogy soha ne lásson, ne vegyen kézbe modern eszközöket a gyerek, mert neki is meg kell tanulnia kezelnie, használnia ezeket, hanem hátrányba kerül a többihez képest.

Könnyen a telefon rabjai lesznek

Csizmadi Csilla a marosvásárhelyi Művészeti Szakközépiskola tanítónője, jelenleg első osztályosokat tanít. Úgy véli, az ilyen kisgyerekek mobilhoz – vagy bármi egyébhez – való hozzáállása még nagyon alakítható, nagyban függ attól, hogy mit kapnak a szülőtől meg a pedagógustól.

– hangsúlyozza a pedagógus. Úgy véli, ha egyesével elbeszélget a szülőkkel, mindenki tudja, hogy nem jó ilyen kicsiknek a telefon, sok veszélye van, a szülő valami miatt mégis megveszi a gyereknek, azért, mert a gyerek nagyon szeretné, azért, mert nincs ideje, kedve foglalkozni a gyerekkel, stb. A tanítónő amúgy azt látja, hogy a gyerekek szinte rabszolgái lesznek a telefonnak, lelkiismeret-furdalásuk van, ha csöngött a mobil, és ők nem értek oda időben, hogy felvegyék, ráadásul még a szülő is letolja őket, hogy miért nem veszik fel, ha keresik őket.

Mert mindenkinek van

Jakab Réka egy 12 és egy 10 éves kisgyerek édesanyja, úgy véli, hogy náluk is túl hamar kaptak a gyerekek telefont. „Az volt az elvem, hogy addig ne kapjanak mobilt, amíg nincs szükségük rá, amíg nem egyedül járnak iskolába például. De ugye egy dolog az elv, és más dolog a valóság. Negyedik osztályos volt a lányom, a fiam pedig másodikos, amikor az angyal hozott telefont. Azért kapták, mert nagyon szerették volna, mert sokat hallottuk, hogy mindenkinek van, nekik is kell” – mondja az édesanya, aki úgy látja, hogy még most sincs szükségük a gyerekeknek igazán telefonra, bár most már bejárnak a városba iskolába, de mindig a szülők hordozzák őket autóval. Az édesanya elmondta, amúgy az iskolában sem szabad használni a telefont, van egy doboz, ahová le kell tenni, majd délután visszakapják az eszközöket a tulajdonosok.

Nyilván az sem mindegy, hogy milyen előfizetést kap a gyerek a telefonnal, mert ismerősi körben megtörtént már, hogy óriási telefonszámlát hozott össze a gyerek” – mutat rá az édesanya.

Elrabolja a gyerek idejét

Sütő Viola szintén két gyermek édesanyja, nagyobbik fia most ment ötödik osztályba, s ezentúl faluról jár be a városba iskolába, ezért kapta meg most apja „levetett” telefonját, hogy tudjon kommunikálni, ha valami baj van az úton: ha nem jön a busz, ha tovább kell bent maradnia, vagy épp hamarabb engedték ki az iskolából. „Eddig is hallottuk sokat, hogy kell neki mobil, hogy mindenkinek van, csak neki nincs, de úgy éreztem, nincs szüksége rá, s ezért nem kapott telefont” – mondja Sütő Viola. Úgy véli, a telefon elrabolja a gyerekek idejét más dolgoktól, erre pedig nincs szükségük a gyerekeknek. „Ha van telefonja, játszik rajta este villanyoltás után a paplan alatt, azt matatja tanulás, házi feladat helyett, vagy ahelyett, hogy kimenne labdázni az udvarra” – magyarázza az édesanya. Hozzáteszi:

Ha már van mobilja a gyereknek, az a számos előny mellett bizony hátránnyal is jár. Előny, hogy elérhetjük a gyereket könnyebben, hogy információszerzésre és szórakozásra, kapcsolattartásra lehet használni az eszközt. A függőség kialakulásának veszélye mellett azonban fel kell készülnünk arra, hogy érkezhetnek hatalmas telefonszámlák, hogy lehetnek iskolai konfliktusok a telefonból, például akkor veszi elő a gyerek, amikor nem kéne, hogy a legújabb telefonokkal „menőznek” a gyerekek, de bizony még telefontolvajok áldozataivá is éppen a gyerekek válnak a legkönnyebben.