
A mobil egyáltalán nem idegen már az egészen kis gyerekeknek sem
Fotó: Freeimages.com/Piret Tamm
A mai gyerekek azt látják, hogy mobiltelefon van mindenki kezében, ezért teljesen természetes, hogy vágynak is rá. Manapság már nem az a kérdés, hogy kapjon-e a gyerek telefont, hanem az a kérdés, hogy mikor. Elméletben mindenki tudja, hogy túl hamar lesznek büszke mobiltulajdonosok a gyerekek, s hogy ez mennyi hátránnyal is jár, a gyakorlat mégis azt mutatja, hogy kényelemből megveszik a gyereknek.
2017. szeptember 14., 15:332017. szeptember 14., 15:33
2017. szeptember 15., 09:022017. szeptember 15., 09:02
A mobil egyáltalán nem idegen már az egészen kis gyerekeknek sem, hiszen gyakran kapják kézhez – vagy csórják el – szüleik hordozható telefonját, nem a beszélgetés öröméért, hanem, hogy valamit játékot keressenek, videót, rajzfilmet nézzenek vagy legalább a fényképezőgépet babrálják rajta. Eljön az az idő is azonban, hogy saját telefont akar majd a gyerek.
már csak azért is, mert az osztályban is egyre szaporodik majd a büszke mobiltulajdonosok serege. De meddig álljunk ellent a kísértésnek, s mikor vásároljuk meg nyugodt szívvel a gyereknek az áhított készüléket, mondván, hogy szüksége van rá? A vélemények megoszlanak ebben a témában is.
Cseke Erzsébet tanítónő úgy érzi, az általános iskola felső tagozatáig bizonyosan nincs szüksége a gyereknek telefonra még azzal az indokkal sem, hogy kommunikálni tudjon a szülő a gyerekkel. „A gyerek egész nap az iskolában van a tanító nénivel, ha a szülő kommunikálni akar a gyerekével valami miatt, megteheti ezt a pedagóguson keresztül. Erre hajlandóak is a pedagógusok” – mondja a tanítónő, akinek magának is két gyereke van, egy három és egy hét éves leányzó, de még nem is merült fel a telefonvásárlás témája a családban annak ellenére, hogy a család Nagyernyében lakik, a nagyobbik lányuk pedig már Marosvásárhelyre jár iskolába.
Inkább csak szórakozásra használják az okos-eszközt, nem azért, mert szükségük van rá
Fotó: Barabás Ákos
A pedagógus szülőként is úgy gondolja, a mobiltelefon ebben a korban még többet árt, mint használ, és semmit sem veszít az a gyerek, aki még nem hordoz ilyen eszközt a zsebében.
– mondja a pedagógus, aki édesanyaként is abban látja a másik veszélyforrást, hogy az udvaron való játékból, a szabadidős tevékenységből rabol el értékes időt az okostelefon. Cseke Erzsébet amúgy egy vidéki iskolában tanít elemiseket, ott 19 gyerekből háromnak van tabletje, kettőnek telefonja, de senki nem hozza magával az iskolába, otthon pedig leginkább játszani szoktak rajta.
Hangsúlyozza, ebben a kérdésben az is fontos, hogy nem szabad átesni a ló túloldalára, nem az a cél, hogy soha ne lásson, ne vegyen kézbe modern eszközöket a gyerek, mert neki is meg kell tanulnia kezelnie, használnia ezeket, hanem hátrányba kerül a többihez képest.
Csizmadi Csilla a marosvásárhelyi Művészeti Szakközépiskola tanítónője, jelenleg első osztályosokat tanít. Úgy véli, az ilyen kisgyerekek mobilhoz – vagy bármi egyébhez – való hozzáállása még nagyon alakítható, nagyban függ attól, hogy mit kapnak a szülőtől meg a pedagógustól.
Nagyon sok értékes időt rabol el a mobil az életünkből
Fotó: Pixabay.com
„Az előző osztályommal is nagy szerencsém volt, mert kialakult egy olyan nézőpont, hogy szinte ciki volt, ha valaki mobilozott, a fiúk fociztak a szünetben, a lányok zenéltek, s ez így volt jó. Még negyedikben is csak egy-két gyereknek volt mobilja, de azok sem vették elő” – mondja a tanítónő. Tudomása szerint a mostani elsősei közt is csak egy gyereknek van gombos telefonja, hogy kommunikálni tudjon a szülőkkel, de az sem veszi elő. Csizmadi Csilla szerint fölösleges még ekkora gyereknek telefont nyomni a kezébe, és időnként még veszélyes is, ugyanis könnyen rabjává válnak ezeknek az eszközöknek a gyerekek, de még a felnőttek is.
– hangsúlyozza a pedagógus. Úgy véli, ha egyesével elbeszélget a szülőkkel, mindenki tudja, hogy nem jó ilyen kicsiknek a telefon, sok veszélye van, a szülő valami miatt mégis megveszi a gyereknek, azért, mert a gyerek nagyon szeretné, azért, mert nincs ideje, kedve foglalkozni a gyerekkel, stb. A tanítónő amúgy azt látja, hogy a gyerekek szinte rabszolgái lesznek a telefonnak, lelkiismeret-furdalásuk van, ha csöngött a mobil, és ők nem értek oda időben, hogy felvegyék, ráadásul még a szülő is letolja őket, hogy miért nem veszik fel, ha keresik őket.
Jakab Réka egy 12 és egy 10 éves kisgyerek édesanyja, úgy véli, hogy náluk is túl hamar kaptak a gyerekek telefont. „Az volt az elvem, hogy addig ne kapjanak mobilt, amíg nincs szükségük rá, amíg nem egyedül járnak iskolába például. De ugye egy dolog az elv, és más dolog a valóság. Negyedik osztályos volt a lányom, a fiam pedig másodikos, amikor az angyal hozott telefont. Azért kapták, mert nagyon szerették volna, mert sokat hallottuk, hogy mindenkinek van, nekik is kell” – mondja az édesanya, aki úgy látja, hogy még most sincs szükségük a gyerekeknek igazán telefonra, bár most már bejárnak a városba iskolába, de mindig a szülők hordozzák őket autóval. Az édesanya elmondta, amúgy az iskolában sem szabad használni a telefont, van egy doboz, ahová le kell tenni, majd délután visszakapják az eszközöket a tulajdonosok.
Számtalan veszélyt is rejt az okostelefonok világa
Fotó: Barabás Ákos
A kétgyerekes édesanya szerint a mobiltelefonnak egyelőre csak szórakoztató jellege van, otthon használják a gyerekei, éppen ezért tudják is ezt kontrollálni.
Nyilván az sem mindegy, hogy milyen előfizetést kap a gyerek a telefonnal, mert ismerősi körben megtörtént már, hogy óriási telefonszámlát hozott össze a gyerek” – mutat rá az édesanya.
Sütő Viola szintén két gyermek édesanyja, nagyobbik fia most ment ötödik osztályba, s ezentúl faluról jár be a városba iskolába, ezért kapta meg most apja „levetett” telefonját, hogy tudjon kommunikálni, ha valami baj van az úton: ha nem jön a busz, ha tovább kell bent maradnia, vagy épp hamarabb engedték ki az iskolából. „Eddig is hallottuk sokat, hogy kell neki mobil, hogy mindenkinek van, csak neki nincs, de úgy éreztem, nincs szüksége rá, s ezért nem kapott telefont” – mondja Sütő Viola. Úgy véli, a telefon elrabolja a gyerekek idejét más dolgoktól, erre pedig nincs szükségük a gyerekeknek. „Ha van telefonja, játszik rajta este villanyoltás után a paplan alatt, azt matatja tanulás, házi feladat helyett, vagy ahelyett, hogy kimenne labdázni az udvarra” – magyarázza az édesanya. Hozzáteszi:
Ha már van mobilja a gyereknek, az a számos előny mellett bizony hátránnyal is jár. Előny, hogy elérhetjük a gyereket könnyebben, hogy információszerzésre és szórakozásra, kapcsolattartásra lehet használni az eszközt. A függőség kialakulásának veszélye mellett azonban fel kell készülnünk arra, hogy érkezhetnek hatalmas telefonszámlák, hogy lehetnek iskolai konfliktusok a telefonból, például akkor veszi elő a gyerek, amikor nem kéne, hogy a legújabb telefonokkal „menőznek” a gyerekek, de bizony még telefontolvajok áldozataivá is éppen a gyerekek válnak a legkönnyebben.
A forralt bor magában hordozza a hideg télhez illő melegséget. Most egy nagyon egyszerű, de annál finomabb elkészítési módot hoztunk, amit annak is érdemes kipróbálni, aki eddig nem ivott még ilyen fűszeres italt.
Verebes György Munkácsy-díjas festőművész Az idő teste című kiállítását 2026. február 5-én nyitják meg a csíkszeredai Mikó-várban. A tárlat az idő, a test és az észlelés festészeti összefüggéseit vizsgálja.
„Ehető dolgok” után kutatva a helyi művészet történetében is a legkülönfélébb megközelítésekkel találkozunk. Aktuális műtárgyunk, a székelyudvarhelyi Berze Imre szobrászművész Az alma már foglalt című alkotása, egy mészkőből megformált kisplasztika.
A farsangi időszak egyik klasszikus édessége a puha, illatos fánk, amelyet most a hagyományos lekvár mellett a mákos töltelék tesz igazán különlegessé. Sütőben készül, így könnyedebb, mégis gazdag ízvilágú finomság.
Martin McDonagh Oscar- és kétszeres Golden Globe-díjas ír-angol drámaíró, filmrendező, forgatókönyvíró Leenane-trilógiájának második darabját próbálják a Tomcsa Sándor Színházban. A koponya című drámát Barabás Árpád rendezi, vele beszélgettünk.
Ahogy tavasztól őszig a természet törvényei szigorú keretek közé szorították a földdel való mindennapi munkát, úgy a téli, farsangi időszakban az emberek levedlették ezeket a korlátokat, szabályokat, teret engedve mindenféle bolondozásnak.
Olajban úszó csipsz helyett ropogós alternatíva: házi zöldségcsipsz könyv mellé. Egyszerű alapanyagokból, kevés olajjal, sütőben vagy fritőzben – nassolás bűntudat nélkül.
A Digitális családi jóllét sorozat második része azt járja körül, mennyi a „normális” képernyőidő. Nem tilt, hanem gondolkodásra hív: hogyan lehet tudatosabban jelen lenni a digitális térben, családként is.
Miközben az erdő ősszel színesbe borul és a levelek lassan lehullanak a lombhullató fák ágairól, a fenyők és más örökzöldek csendben megtartják zöld ruhájukat a tél folyamán is.
Az Erdélyi Magyar Írók Ligája Irodalom és közösség programsorozata részeként Székelyudvarhelyen mutatják be január 30-án Cseke Péter Illyés Gyula-díjas szerző Pegazus a háztetőn című könyvét. A szerzővel Dávid Gyula és Zsidó Ferenc beszélget.
szóljon hozzá!