Hirdetés
Hirdetés

Mivel foglalkozik a védőnő, és miért van szükség rá Romániában is?

Kapocs a család és az intézmények között, szakmai és lelki támasz lehetne a védőnő •  Fotó: Boda L. Gergely

Kapocs a család és az intézmények között, szakmai és lelki támasz lehetne a védőnő

Fotó: Boda L. Gergely

Nagy igény volna Romániában is a csecsemőgondozás intézményesítésére, a védőnői hálózat újjáépítésére. De mit takar ez a nálunk főleg Magyarországról ismert fogalom? Körüljártuk a témát.

Trella-Várhelyi Gyopár

2018. április 20., 17:182018. április 20., 17:18

A védőnő abban támogatja a családokat, hogy a magzat és a gyermek egészségesen fejlődjön. Egyféle híd vagy kapocs szerepe van a család és a háziorvos, a család és más intézmények (oktatási vagy önkormányzati) között, mert

az egészségügyi mellett lelki és szociális támaszt is nyújt a szülőnek, gyereknek, családnak. Ő az idézőjeles pótnagyi vagy pótanyuka, aki bátorítani tud, szakmailag alátámasztott tanácsokkal szolgál.

Hirdetés

Hivatásszerű mivoltának egyik bizonyítéka a Marosvásárhelyen 54 éve védőnőként tevékenykedő Bárczi Emőke Ildikó példája. A városban ma már ő az egyetlen, aki e szakmát gyakorolja. Hitvallása az egykori gyermekgyógyász főorvos, egyetemi tanárától hallott gondolat, miszerint a védőnő a gyermekgyógyász jobbkeze. Fáradhatatlan, mindmáig lelkes munkájáért több ezer kismama és anyuka hálás. Emő néni – ahogyan emlegetik – feladatköréhez tartozik a terheskövetés az utolsó harmadtól. Emellett a születés után egy éves koráig rendszeresen követi a csecsemő fejlődését.

Emő nénit a szülészetről haza került anyák egy része sírva fogadja – ez a gyermekágyas pszichózis, magyarázta. „Ilyenkor azt tanácsolom, álljon ki a kapuba az anyuka, és kiáltsa el: boldog vagyok, mert van egy gyönyörű gyermekem!, egy hét múlva visszatérve kiderül, hogy hatásos volt a módszerem.

Idézet
Figyelni kell az anyára, erre kérem a férjeket is, de a nagyobb testvérekre is vigyázni kell, ha jelentkezne a féltékenység. A nagymamákat sem kell szerep nélkül hagyni: sokan a kisbaba közelébe sem engedik őket, pedig igazán fontos lenne mind az anyának, mind a picinek”

– sorolta jótanácsait a védőnő.

Egy-egy családlátogatáson lakásberendezési kérdések is felmerülnek – mesélte érdekesebb élményeit. Például ha a gyönyörű magánház legsötétebb sarkában kap helyet a babaágy, akkor megkérdezi Emő néni, hogy a cserepes virágot hova rakják, mert ott lenne a helye a természetes fény közelében a kiságynak is. Tanácsok hangzanak el ilyenkor a fürösztéssel, a baba hozzátáplálásával kapcsolatban is.

Hiánypótló segítség a rendelőkben

Bárczi Emőke dr. Fehérvári Lázár Mónika háziorvos rendelőjének munkatársa. Munkájáért nagyon hálás a fiatal orvos, mert amíg neki a gyógyítással kell foglalkoznia, a védőnő a tanácsadás és a megelőzés részért felel. „A kismamák Emő nénivel tartják a kapcsolatot, vele készülnek a babavárásra, az anyatejes táplálálásra, elvégzik a terhesség alatti méréseket, bármilyen kérdés adódik, bizalommal fordulhatnak hozzá” – mondta a doktornő, aki úgy érzi, olyan az együttműködése a védőnővel, mintha családtagok lennének: „

Idézet
együtt örülünk, ha egy baba születik, együtt aggódunk, amíg a betegség elmúlik. Számunkra fontos, hogy ne csak betegségeket kezeljünk, hanem tanácsot is adjunk és a megelőzésre is hangsúlyt fektessünk”

– fogalmazott Fehérvári Lázár Mónika. A háziorvos úgy látja, ha jobban működne az egészségügyi rendszer, kevesebb beteg jutna egy rendelőre, még több időt tudnának szánni a megelőzésre, követésre, tanácsadásra.

Nem csak arra van szükség, hogy a betegségeket kezeljék •  Fotó: Gecse Noémi Galéria

Nem csak arra van szükség, hogy a betegségeket kezeljék

Fotó: Gecse Noémi

Szabó Zoltán marosvásárhelyi háziorvos rendelőjéhez összesen 2700 páciens tartozik. Mivel a Budai lakónegyedre, ahol ő rendel, inkább a kiöregedés jellemző (hozzávetőlegesen ezer beteg 60 év fölötti), nagyon kevés, mindössze húsz csecsemő egészségügyi ellátásáról kell gondoskodnia. Védőnői szolgálathoz utoljára harminc évvel ezelőtt volt szerencséje Moldvában, ahova kapta a kihelyezését. Az ottani vidéki környezetben a jelenleginél százzal több csecsemő tartozott a körzetéhez, így a védőnő segítsége elengedhetetlen volt akkoriban.

Egyébként is gyengébb civilizációs feltételek mellett lenne igazán létjogosultsága egy ilyen szolgálatnak – vélte Szabó Zoltán.

A háziorvos úgy látja, a védőnői hálózat kiépítését meg kellene előznie a finanszírozás törvényes szabályozásának. Nyilvánvalóan felmerül az Országos Egészségbiztosító Pénztár szerepe, amely finanszírozást biztosíthatna az ágazatban dolgozóknak a szaktárca költségvetéséből. De lehetőséget adhatnának a védőnőknek magánengedély kiváltására, amely által több háziorvosnak tudnának számlázni e segítői szolgáltatásért. E bedolgozói státusz a háziorvosi rendelőkre eső csecsemők számának függvényében alakulhat – vázolta a lehetséges megoldásokat a tapasztalt szakember.

Kiterjesztenék a magyar hálózatot

Családpolitikai szempontból fontos azt feltérképezni, miben lehetne segíteni a magyar családokat, tágabb értelemben a romániai kisgyerekes szülőket – ez alapján kezdett körvonalazódni Csép Andrea parlamenti képviselőben a védőnői tevékenység újbóli elterjesztésének gondolata. A három gyerekes édesanya tapasztalata, amit az évek során az anyukatársak visszajelzése is megerősített, hogy a védőnői szakma a segítő foglalkozások egyik legszebb és legfelelősségteljesebb ága, óriási szükség lenne rá.

Már a szülés előtt is támasza lehet a családnak a védőnő •  Fotó: Barabás Ákos Galéria

Már a szülés előtt is támasza lehet a családnak a védőnő

Fotó: Barabás Ákos

Egy kisgyerekes család legnagyobb probléméja mindig is az utód egészségi állapota, fejlődése, a szülők jogai. Szinte mindenütt vannak nagyszülők vagy jó szomszédok és barátok, akik tanáccsal látják el a szülőket, mások az internet és szakkönyvek ajánlásaiból tájékozódnak – vázolta fel a kismamák körében elterjedt szokást Csép Andrea. Szerinte igencsak fontos egy megbízható támasz, egy védőnő jelenléte még a születés előtti időszakban. Mert megnyugvást jelent, ha már a gyerektervezés, majd a gondozás és a nevelés időszakában szakmailag alátámasztott információkhoz jut a család.

„Sokszor tapasztalható, hogy mivel a 0–3 éves korosztály nem kerül még be intézménybe, és Romániában nagyon kevés bölcsőde működik, a gyerekek nincsenek folyamatos szakfelügyelet alatt.

Idézet
Sajnos a családok egy része a gyerek iskolás kora előtt nem lépi át az orvosi rendelő küszöbét. Mivel az óvodai oktatás még mindig nem kötelező Romániában, a korai fejlődési szakaszban levők egy része csupán hatévesen kerül intézménybe, és akkor szembesülnek a kiskorú egészségügyi, lelki, szociális helyzetével.

Nem derül ki korábban, ha koordinációs gondjai vannak a kicsinek, fejlődési rendellenességei, hallási- vagy látási problémákkal küzd, érzelmi és értelmi fejlődése miként alakul” – mutatott rá a hiányosságra a képviselő.

Megteremtenék a törvénykezési keretet

A védőnői hálózat romániai kiépítése több pilléren áll, azaz a törvényhozók több lehetőséget járnak körül: figyelembe veszik a helyi adottságokat ahhoz, hogy a nagy múltra visszatekintő magyarországi mintát alkalmazni tudják.

„Egy esetleges forgatókönyv szerint létrehoznák a háziorvosi rendelőkön belül a védőnői állást, vagy partnerségi viszonyt lehetne teremteni a háziorvosok és a védőnői szolgálat között.

Másrészt a bölcsődék számának a növelésére van szükség, és ez a fajta igény ma már nemcsak városi, hanem vidéki környezetben is megfogalmazódik. Az Európai Bizottság nemrég bemutatott országjelentése szerint Romániában kevesebb mint 400 bölcsőde van” – hozta a lesújtó adatokat Csép Andrea. Szerinte ha kiépülne a bölcsőde-hálózat, a védőnők jelenléte is inkább szükségszerűvé válna. Nem utolsó szempontként említette a felsőfokú védőnői képzés beindítását, például a Marosvásárhelyen működő bábaképző szakirányhoz hasonlóan. Ez esetben az asszisztensi lenne az alapképzés, amely kiegészülne úgymond egy védőnői modullal – sorolta a lehetőségeket.

A Külhoni Magyar Családok Éve keretében a magyar kormány a védőnői hálózatot is terjesztené.

Állami finanszírozásból szeretnének képzéseket tartani romániai érdeklődőknek a szakma elsajátítása érdekében – hangzott el idén tavasszal a Magyar Védőnők Egyesületének, valamint az Otthon Segítünk Alapítvány marosvásárhelyi látogatásán.

Magyarországon minden településen dolgozik védőnő •  Fotó: Boda L. Gergely Galéria

Magyarországon minden településen dolgozik védőnő

Fotó: Boda L. Gergely

Magyarországon a védőnői szakma 103 éve alakult a nők támogatásáért és a csecsemőhalandóság csökkentéséért. Ez az ellátási forma egyedüli a világon, és ma minden magyarországi településen dolgozik védőnő a várandósok, a gyermeket nevelő családok és a nők egészsége védelmében. 

Országos szinten a településeket összesen 4000 védőnő fedi le, emellett 1000 főállású iskolai védőnő dolgozik, ez kiegészül a kórházak szülészeti osztályán, a családvédelmi központokban, a tanügyben és a szakfelügyelet terén tevékenykedőkkel

– tudtuk meg a Magyar Védőnők Egyesületének elnökétől. Csordás Ágnes elmondta, a finanszírozás a magyar Országos Egészségbiztosítási Pénztártól származik. Az önkormányzatoknak kell gondoskodnia a pénzalapok lehívásáról, biztosítania a védőnői szakma gyakorlásának fizikai működéséhez szükséges feltételeket, azaz épületet és felszerelést. De a működéshez saját források előteremtése is szükséges. A Magyar Védőnők Egyesülete az ágazatban dolgozók segítése céljából jött létre, 1991 óta önálló jogi személyként folytatja tevékenységét – áll az egyesület missziós nyilatkozatában.

Hirdetés
szóljon hozzá! Hozzászólások
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés

Ezek is érdekelhetik

Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. február 04., szerda

Forralt bor – videó

A forralt bor magában hordozza a hideg télhez illő melegséget. Most egy nagyon egyszerű, de annál finomabb elkészítési módot hoztunk, amit annak is érdemes kipróbálni, aki eddig nem ivott még ilyen fűszeres italt.

Forralt bor – videó
Forralt bor – videó
2026. február 04., szerda

Forralt bor – videó

Hirdetés
2026. február 04., szerda

Az idő teste – Verebes György kiállítása a Csíki Székely Múzeumban

Verebes György Munkácsy-díjas festőművész Az idő teste című kiállítását 2026. február 5-én nyitják meg a csíkszeredai Mikó-várban. A tárlat az idő, a test és az észlelés festészeti összefüggéseit vizsgálja.

Az idő teste – Verebes György kiállítása a Csíki Székely Múzeumban
2026. február 03., kedd

A hiány térben való felmutatása

„Ehető dolgok” után kutatva a helyi művészet történetében is a legkülönfélébb megközelítésekkel találkozunk. Aktuális műtárgyunk, a székelyudvarhelyi Berze Imre szobrászművész Az alma már foglalt című alkotása, egy mészkőből megformált kisplasztika.

A hiány térben való felmutatása
A hiány térben való felmutatása
2026. február 03., kedd

A hiány térben való felmutatása

2026. február 02., hétfő

Farsangi fánk mákos töltelékkel

A farsangi időszak egyik klasszikus édessége a puha, illatos fánk, amelyet most a hagyományos lekvár mellett a mákos töltelék tesz igazán különlegessé. Sütőben készül, így könnyedebb, mégis gazdag ízvilágú finomság.

Farsangi fánk mákos töltelékkel
Farsangi fánk mákos töltelékkel
2026. február 02., hétfő

Farsangi fánk mákos töltelékkel

Hirdetés
2026. február 02., hétfő

Egy kisközösség nagy problémái: a titoktól a megbélyegzésig

Martin McDonagh Oscar- és kétszeres Golden Globe-díjas ír-angol drámaíró, filmrendező, forgatókönyvíró Leenane-trilógiájának második darabját próbálják a Tomcsa Sándor Színházban. A koponya című drámát Barabás Árpád rendezi, vele beszélgettünk.

Egy kisközösség nagy problémái: a titoktól a megbélyegzésig
2026. február 01., vasárnap

Fenntartható farsang

Ahogy tavasztól őszig a természet törvényei szigorú keretek közé szorították a földdel való mindennapi munkát, úgy a téli, farsangi időszakban az emberek levedlették ezeket a korlátokat, szabályokat, teret engedve mindenféle bolondozásnak.

Fenntartható farsang
Fenntartható farsang
2026. február 01., vasárnap

Fenntartható farsang

2026. január 30., péntek

Zacskón túl: zöldségcsipsz könyv mellé

Olajban úszó csipsz helyett ropogós alternatíva: házi zöldségcsipsz könyv mellé. Egyszerű alapanyagokból, kevés olajjal, sütőben vagy fritőzben – nassolás bűntudat nélkül.

Zacskón túl: zöldségcsipsz könyv mellé
Hirdetés
2026. január 30., péntek

Mennyi a normális képernyőidő?

A Digitális családi jóllét sorozat második része azt járja körül, mennyi a „normális” képernyőidő. Nem tilt, hanem gondolkodásra hív: hogyan lehet tudatosabban jelen lenni a digitális térben, családként is.

Mennyi a normális képernyőidő?
Mennyi a normális képernyőidő?
2026. január 30., péntek

Mennyi a normális képernyőidő?

2026. január 29., csütörtök

Lombhullatók és örökzöldek túlélési stratégiái

Miközben az erdő ősszel színesbe borul és a levelek lassan lehullanak a lombhullató fák ágairól, a fenyők és más örökzöldek csendben megtartják zöld ruhájukat a tél folyamán is.

Lombhullatók és örökzöldek túlélési stratégiái
2026. január 29., csütörtök

Irodalom és közösség: Cseke Péter könyvét mutatják be

Az Erdélyi Magyar Írók Ligája Irodalom és közösség programsorozata részeként Székelyudvarhelyen mutatják be január 30-án Cseke Péter Illyés Gyula-díjas szerző Pegazus a háztetőn című könyvét. A szerzővel Dávid Gyula és Zsidó Ferenc beszélget.

Irodalom és közösség: Cseke Péter könyvét mutatják be
Hirdetés