
Kapocs a család és az intézmények között, szakmai és lelki támasz lehetne a védőnő
Fotó: Boda L. Gergely
Nagy igény volna Romániában is a csecsemőgondozás intézményesítésére, a védőnői hálózat újjáépítésére. De mit takar ez a nálunk főleg Magyarországról ismert fogalom? Körüljártuk a témát.
2018. április 20., 17:182018. április 20., 17:18
A védőnő abban támogatja a családokat, hogy a magzat és a gyermek egészségesen fejlődjön. Egyféle híd vagy kapocs szerepe van a család és a háziorvos, a család és más intézmények (oktatási vagy önkormányzati) között, mert
Hivatásszerű mivoltának egyik bizonyítéka a Marosvásárhelyen 54 éve védőnőként tevékenykedő Bárczi Emőke Ildikó példája. A városban ma már ő az egyetlen, aki e szakmát gyakorolja. Hitvallása az egykori gyermekgyógyász főorvos, egyetemi tanárától hallott gondolat, miszerint a védőnő a gyermekgyógyász jobbkeze. Fáradhatatlan, mindmáig lelkes munkájáért több ezer kismama és anyuka hálás. Emő néni – ahogyan emlegetik – feladatköréhez tartozik a terheskövetés az utolsó harmadtól. Emellett a születés után egy éves koráig rendszeresen követi a csecsemő fejlődését.
Emő nénit a szülészetről haza került anyák egy része sírva fogadja – ez a gyermekágyas pszichózis, magyarázta. „Ilyenkor azt tanácsolom, álljon ki a kapuba az anyuka, és kiáltsa el: boldog vagyok, mert van egy gyönyörű gyermekem!, egy hét múlva visszatérve kiderül, hogy hatásos volt a módszerem.
– sorolta jótanácsait a védőnő.
Egy-egy családlátogatáson lakásberendezési kérdések is felmerülnek – mesélte érdekesebb élményeit. Például ha a gyönyörű magánház legsötétebb sarkában kap helyet a babaágy, akkor megkérdezi Emő néni, hogy a cserepes virágot hova rakják, mert ott lenne a helye a természetes fény közelében a kiságynak is. Tanácsok hangzanak el ilyenkor a fürösztéssel, a baba hozzátáplálásával kapcsolatban is.
Bárczi Emőke dr. Fehérvári Lázár Mónika háziorvos rendelőjének munkatársa. Munkájáért nagyon hálás a fiatal orvos, mert amíg neki a gyógyítással kell foglalkoznia, a védőnő a tanácsadás és a megelőzés részért felel. „A kismamák Emő nénivel tartják a kapcsolatot, vele készülnek a babavárásra, az anyatejes táplálálásra, elvégzik a terhesség alatti méréseket, bármilyen kérdés adódik, bizalommal fordulhatnak hozzá” – mondta a doktornő, aki úgy érzi, olyan az együttműködése a védőnővel, mintha családtagok lennének: „
– fogalmazott Fehérvári Lázár Mónika. A háziorvos úgy látja, ha jobban működne az egészségügyi rendszer, kevesebb beteg jutna egy rendelőre, még több időt tudnának szánni a megelőzésre, követésre, tanácsadásra.
Nem csak arra van szükség, hogy a betegségeket kezeljék
Fotó: Gecse Noémi
Szabó Zoltán marosvásárhelyi háziorvos rendelőjéhez összesen 2700 páciens tartozik. Mivel a Budai lakónegyedre, ahol ő rendel, inkább a kiöregedés jellemző (hozzávetőlegesen ezer beteg 60 év fölötti), nagyon kevés, mindössze húsz csecsemő egészségügyi ellátásáról kell gondoskodnia. Védőnői szolgálathoz utoljára harminc évvel ezelőtt volt szerencséje Moldvában, ahova kapta a kihelyezését. Az ottani vidéki környezetben a jelenleginél százzal több csecsemő tartozott a körzetéhez, így a védőnő segítsége elengedhetetlen volt akkoriban.
A háziorvos úgy látja, a védőnői hálózat kiépítését meg kellene előznie a finanszírozás törvényes szabályozásának. Nyilvánvalóan felmerül az Országos Egészségbiztosító Pénztár szerepe, amely finanszírozást biztosíthatna az ágazatban dolgozóknak a szaktárca költségvetéséből. De lehetőséget adhatnának a védőnőknek magánengedély kiváltására, amely által több háziorvosnak tudnának számlázni e segítői szolgáltatásért. E bedolgozói státusz a háziorvosi rendelőkre eső csecsemők számának függvényében alakulhat – vázolta a lehetséges megoldásokat a tapasztalt szakember.
Családpolitikai szempontból fontos azt feltérképezni, miben lehetne segíteni a magyar családokat, tágabb értelemben a romániai kisgyerekes szülőket – ez alapján kezdett körvonalazódni Csép Andrea parlamenti képviselőben a védőnői tevékenység újbóli elterjesztésének gondolata. A három gyerekes édesanya tapasztalata, amit az évek során az anyukatársak visszajelzése is megerősített, hogy a védőnői szakma a segítő foglalkozások egyik legszebb és legfelelősségteljesebb ága, óriási szükség lenne rá.
Már a szülés előtt is támasza lehet a családnak a védőnő
Fotó: Barabás Ákos
Egy kisgyerekes család legnagyobb probléméja mindig is az utód egészségi állapota, fejlődése, a szülők jogai. Szinte mindenütt vannak nagyszülők vagy jó szomszédok és barátok, akik tanáccsal látják el a szülőket, mások az internet és szakkönyvek ajánlásaiból tájékozódnak – vázolta fel a kismamák körében elterjedt szokást Csép Andrea. Szerinte igencsak fontos egy megbízható támasz, egy védőnő jelenléte még a születés előtti időszakban. Mert megnyugvást jelent, ha már a gyerektervezés, majd a gondozás és a nevelés időszakában szakmailag alátámasztott információkhoz jut a család.
„Sokszor tapasztalható, hogy mivel a 0–3 éves korosztály nem kerül még be intézménybe, és Romániában nagyon kevés bölcsőde működik, a gyerekek nincsenek folyamatos szakfelügyelet alatt.
Nem derül ki korábban, ha koordinációs gondjai vannak a kicsinek, fejlődési rendellenességei, hallási- vagy látási problémákkal küzd, érzelmi és értelmi fejlődése miként alakul” – mutatott rá a hiányosságra a képviselő.
A védőnői hálózat romániai kiépítése több pilléren áll, azaz a törvényhozók több lehetőséget járnak körül: figyelembe veszik a helyi adottságokat ahhoz, hogy a nagy múltra visszatekintő magyarországi mintát alkalmazni tudják.
Másrészt a bölcsődék számának a növelésére van szükség, és ez a fajta igény ma már nemcsak városi, hanem vidéki környezetben is megfogalmazódik. Az Európai Bizottság nemrég bemutatott országjelentése szerint Romániában kevesebb mint 400 bölcsőde van” – hozta a lesújtó adatokat Csép Andrea. Szerinte ha kiépülne a bölcsőde-hálózat, a védőnők jelenléte is inkább szükségszerűvé válna. Nem utolsó szempontként említette a felsőfokú védőnői képzés beindítását, például a Marosvásárhelyen működő bábaképző szakirányhoz hasonlóan. Ez esetben az asszisztensi lenne az alapképzés, amely kiegészülne úgymond egy védőnői modullal – sorolta a lehetőségeket.
Állami finanszírozásból szeretnének képzéseket tartani romániai érdeklődőknek a szakma elsajátítása érdekében – hangzott el idén tavasszal a Magyar Védőnők Egyesületének, valamint az Otthon Segítünk Alapítvány marosvásárhelyi látogatásán.
Magyarországon minden településen dolgozik védőnő
Fotó: Boda L. Gergely
Magyarországon a védőnői szakma 103 éve alakult a nők támogatásáért és a csecsemőhalandóság csökkentéséért. Ez az ellátási forma egyedüli a világon, és ma minden magyarországi településen dolgozik védőnő a várandósok, a gyermeket nevelő családok és a nők egészsége védelmében.
– tudtuk meg a Magyar Védőnők Egyesületének elnökétől. Csordás Ágnes elmondta, a finanszírozás a magyar Országos Egészségbiztosítási Pénztártól származik. Az önkormányzatoknak kell gondoskodnia a pénzalapok lehívásáról, biztosítania a védőnői szakma gyakorlásának fizikai működéséhez szükséges feltételeket, azaz épületet és felszerelést. De a működéshez saját források előteremtése is szükséges. A Magyar Védőnők Egyesülete az ágazatban dolgozók segítése céljából jött létre, 1991 óta önálló jogi személyként folytatja tevékenységét – áll az egyesület missziós nyilatkozatában.
Nem egzotikus és nem is divatos, mégis az egyik legsokoldalúbb alapanyagunk: a sárgarépa évszázadok óta meghatározza az európai konyhát, miközben édeskés ízével a levesektől a desszertekig számtalan fogásban bizonyít.
Ez a menü egyszerű, mégis változatos fogásokkal kíséri végig a napot – a reggelitől a vacsoráig. Olyan ételeket tartalmaz, amelyek gyorsan elkészíthetőek, mégis jól ötvözik a megszokott alapanyagokat egy kis frissességgel.
Korai reggelik, bográcsban rotyogó ebédek és strandos junk food: Kanabé Dávid mesélt a Csíkszentsimoni Ifjúsági Zenekar turnés étkezéseiről, ahol a túlélés, a csapatmunka és a Balaton ízei találkoznak.
Sokoldalú művész, művészetszervező, akinek az évek során a figyelme egyre inkább a lényegi kérdések felé fordult. A Jelenlét házigazdája, Túros Eszter művészettörténész vendége ezúttal Verebes György Munkácsy Mihály-díjas, Érdemes Művész.
Azok a jó mesék, amelyek megőriztek valamit aktualitásukból, tehát örökérvényű tanulságokkal bírnak – véli Dávid Péter rendező, akivel a bábszínház világnapja és Janikovszky Éva születésének centenáriuma apropóján beszélgettünk.
Az aranytej az utóbbi években kedvenccé vált az egészségtudatos konyhákban, hiszen ez a meleg, fűszeres ital számos jótékony hatással bír a szervezetre. Nevét élénksárga színéről kapta, amelyet a kurkuma ad neki.
Egy egyszerű, gyorsan elkészíthető paradicsomleves, melyet a levesbetét tesz különlegessé.
Nem így kezdődik egy kiállításmegnyitó. Egy mondattal azonban minden megváltozott: Halász Péter aznap reggel meghalt. Csíkszeredában az életmű bemutatása egy időben vált búcsúvá és végleges lezárássá. A kör bezárult.
A medvehagymaszezon érkezéséig érdemes megismerkednünk a kígyóhagymával. Ez az aromás fűszernövény sokféle étel különleges kiegészítője lehet. Az ibolyák sem csupán illatukkal hódítanak, virágaikból meglepően számtalan finomság készíthető.
Képesek vagyunk-e valóban meghallani egymást, mielőtt ítéletet mondunk? Ezt a kérdést állítja a középpontba a Csíki Játékszín legújabb előadása, a 12 dühös ember. A tizenkettők közül két szereplővel, Veress Alberttel és Kitay Leventtel beszélgettünk.
szóljon hozzá!