Mivel foglalkozik a védőnő, és miért van szükség rá Romániában is?

Hivatásszerű mivoltának egyik bizonyítéka a Marosvásárhelyen 54 éve védőnőként tevékenykedő Bárczi Emőke Ildikó példája. A városban ma már ő az egyetlen, aki e szakmát gyakorolja. Hitvallása az egykori gyermekgyógyász főorvos, egyetemi tanárától hallott gondolat, miszerint a védőnő a gyermekgyógyász jobbkeze. Fáradhatatlan, mindmáig lelkes munkájáért több ezer kismama és anyuka hálás. Emő néni – ahogyan emlegetik – feladatköréhez tartozik a terheskövetés az utolsó harmadtól. Emellett a születés után egy éves koráig rendszeresen követi a csecsemő fejlődését.

Emő nénit a szülészetről haza került anyák egy része sírva fogadja – ez a gyermekágyas pszichózis, magyarázta. „Ilyenkor azt tanácsolom, álljon ki a kapuba az anyuka, és kiáltsa el: boldog vagyok, mert van egy gyönyörű gyermekem!, egy hét múlva visszatérve kiderül, hogy hatásos volt a módszerem.

– sorolta jótanácsait a védőnő.

Egy-egy családlátogatáson lakásberendezési kérdések is felmerülnek – mesélte érdekesebb élményeit. Például ha a gyönyörű magánház legsötétebb sarkában kap helyet a babaágy, akkor megkérdezi Emő néni, hogy a cserepes virágot hova rakják, mert ott lenne a helye a természetes fény közelében a kiságynak is. Tanácsok hangzanak el ilyenkor a fürösztéssel, a baba hozzátáplálásával kapcsolatban is.

Hiánypótló segítség a rendelőkben

Bárczi Emőke dr. Fehérvári Lázár Mónika háziorvos rendelőjének munkatársa. Munkájáért nagyon hálás a fiatal orvos, mert amíg neki a gyógyítással kell foglalkoznia, a védőnő a tanácsadás és a megelőzés részért felel. „A kismamák Emő nénivel tartják a kapcsolatot, vele készülnek a babavárásra, az anyatejes táplálálásra, elvégzik a terhesség alatti méréseket, bármilyen kérdés adódik, bizalommal fordulhatnak hozzá” – mondta a doktornő, aki úgy érzi, olyan az együttműködése a védőnővel, mintha családtagok lennének: „

– fogalmazott Fehérvári Lázár Mónika. A háziorvos úgy látja, ha jobban működne az egészségügyi rendszer, kevesebb beteg jutna egy rendelőre, még több időt tudnának szánni a megelőzésre, követésre, tanácsadásra.

A háziorvos úgy látja, a védőnői hálózat kiépítését meg kellene előznie a finanszírozás törvényes szabályozásának. Nyilvánvalóan felmerül az Országos Egészségbiztosító Pénztár szerepe, amely finanszírozást biztosíthatna az ágazatban dolgozóknak a szaktárca költségvetéséből. De lehetőséget adhatnának a védőnőknek magánengedély kiváltására, amely által több háziorvosnak tudnának számlázni e segítői szolgáltatásért. E bedolgozói státusz a háziorvosi rendelőkre eső csecsemők számának függvényében alakulhat – vázolta a lehetséges megoldásokat a tapasztalt szakember.

Kiterjesztenék a magyar hálózatot

Családpolitikai szempontból fontos azt feltérképezni, miben lehetne segíteni a magyar családokat, tágabb értelemben a romániai kisgyerekes szülőket – ez alapján kezdett körvonalazódni Csép Andrea parlamenti képviselőben a védőnői tevékenység újbóli elterjesztésének gondolata. A három gyerekes édesanya tapasztalata, amit az évek során az anyukatársak visszajelzése is megerősített, hogy a védőnői szakma a segítő foglalkozások egyik legszebb és legfelelősségteljesebb ága, óriási szükség lenne rá.

Nem derül ki korábban, ha koordinációs gondjai vannak a kicsinek, fejlődési rendellenességei, hallási- vagy látási problémákkal küzd, érzelmi és értelmi fejlődése miként alakul” – mutatott rá a hiányosságra a képviselő.

Megteremtenék a törvénykezési keretet

A védőnői hálózat romániai kiépítése több pilléren áll, azaz a törvényhozók több lehetőséget járnak körül: figyelembe veszik a helyi adottságokat ahhoz, hogy a nagy múltra visszatekintő magyarországi mintát alkalmazni tudják.

Másrészt a bölcsődék számának a növelésére van szükség, és ez a fajta igény ma már nemcsak városi, hanem vidéki környezetben is megfogalmazódik. Az Európai Bizottság nemrég bemutatott országjelentése szerint Romániában kevesebb mint 400 bölcsőde van” – hozta a lesújtó adatokat Csép Andrea. Szerinte ha kiépülne a bölcsőde-hálózat, a védőnők jelenléte is inkább szükségszerűvé válna. Nem utolsó szempontként említette a felsőfokú védőnői képzés beindítását, például a Marosvásárhelyen működő bábaképző szakirányhoz hasonlóan. Ez esetben az asszisztensi lenne az alapképzés, amely kiegészülne úgymond egy védőnői modullal – sorolta a lehetőségeket.

Állami finanszírozásból szeretnének képzéseket tartani romániai érdeklődőknek a szakma elsajátítása érdekében – hangzott el idén tavasszal a Magyar Védőnők Egyesületének, valamint az Otthon Segítünk Alapítvány marosvásárhelyi látogatásán.

– tudtuk meg a Magyar Védőnők Egyesületének elnökétől. Csordás Ágnes elmondta, a finanszírozás a magyar Országos Egészségbiztosítási Pénztártól származik. Az önkormányzatoknak kell gondoskodnia a pénzalapok lehívásáról, biztosítania a védőnői szakma gyakorlásának fizikai működéséhez szükséges feltételeket, azaz épületet és felszerelést. De a működéshez saját források előteremtése is szükséges. A Magyar Védőnők Egyesülete az ágazatban dolgozók segítése céljából jött létre, 1991 óta önálló jogi személyként folytatja tevékenységét – áll az egyesület missziós nyilatkozatában.