Rovatok

Szolgáltatások

Médiatár

Bejelentkezés

Bejelentkezés Facebook-fiókkal

Bejelentkezés Google-fiókkal

vagy

E-mail-cím

Jelszó

Elfelejtette a jelszavát?

Regisztráció

Beállítások

Olvasási mód:

Betűméret:

a a

16:29

Különleges programokkal készül a Figura a Színház Világnapjára

16:26

Kovács István vb-pótselejtezőt vezet, kijelölték a bírót a románok meccsére is

16:19

Több száz pornográf felvételt gyűjtött és évekig zsarolta áldozatát

16:03

Március végi hajrá az adóhivatalban: naponta mintegy ezerötszázan fizetik be adójukat Marosvásárhelyen

» MÉG TÖBB FRISS HÍR

Halálos vonatbaleset Csíkszeredában: hat személyt szállító szekeret ütött el a vonat – frissítve

Elaludt a sofőr, baleset történt Máréfalván

Eltűnt egy 63 éves férfi Gyergyóalfaluból, segítséget kérnek a megtalálásához

Holtan találták meg a Gyergyóalfaluból eltűnt férfit

Végleges számok az önkormányzati leépítésekről Hargita megyében

Nicușor Dan: a Közel-keleti háború miatti válság mindenkit érint, de Európának Ukrajnára kell figyelnie

Ha a szomszéd kutyája túl hangosan ugat: jogok és kötelességek

Coliform baktériumokat találtak a csíksomlyói borvízben, egyelőre nem ajánlott inni belőle

Végleges számok az önkormányzati leépítésekről Hargita megyében

Több mint száz cölöpre építették a csíkszeredai Angyalkert napközit

Mit mondjunk, ha kérdeznek? Járványhelyzet gyerekszemmel

A gyerekek sokféle helyzethez tudnak jól alkalmazkodni

Fotó: Haáz Vince

Távmunka, távoktatás, távolságtartás, korlátozások – teljes mértékben felborult az eddigi megszokott életünk, számtalan új és nehéz kihívással nézünk szembe nap mint nap, rengeteg dolog miatt aggódunk, és ezek mind stresszforrást jelentenek. Ez a hangulat bizony a gyerekek világába is átszűrődik. A gyerek kérdez, tudni, érteni akarja, hogy mi zajlik körülötte. Mit mondjunk neki? – kérdeztük Kádár Enikő pszichológust.

D. Balázs Ildikó

2020. április 08., 17:532020. április 08., 17:53

Ha nehézségekről és stresszről beszélünk, nem érdemes szó nélkül elmenni a pozitív pszichológiából ismert reziliencia fogalma mellett. A reziliencia azt a tulajdonságunkat jelöli, amely lehetővé teszi számunkra, hogy a terhelő élethelyzetek ellenére is képesek legyünk megőrizni belső egyensúlyunkat, és a krízishelyzetekből is fel tudjunk állni – mutatott rá a szakember.

A gyerekek sokféle helyzethez jól tudnak alkalmazkodni, képesek az egészen szokatlan, szélsőséges körülményeket is játékosan felfogni, és nem sérül biztonságérzetük, kiegyensúlyozottságuk eközben. Ennek azonban az a feltétele, hogy a szülő gyerekként kezelje őket és folyamatosan biztonságot sugározzon, hangsúlyozta.

„Most a gyerekeknek a szülők jelentik a biztonságot. A gyerekeknek a hétköznapokban nagy hiányuk van a szüleikkel együtt töltött minőségi időből, így próbálják elfogadni ezt, mint egy lehetőség,

ami segíti a családi életvitelének a lelassítását, és újra egymáshoz való kapcsolódását. Nagy biztonságot jelent a gyereknek, ha elérhetőek vagyunk, és sokat segít az életkornak megfelelő magyarázat is” – fejtette ki megkeresésünkre Kádár Enikő.

A kicsik képesek az egészen szokatlan, szélsőséges körülményeket is játékosan felfogni

Fotó: Haáz Vince

A csíkszeredai pszichológus példaként azokat a meséket, rajzfilmeket említette, amelyek az óvodásoknak adnak megfelelő biztonságot nyújtó magyarázatot. A nagyobbak könnyebben megértik – mondta –, ha katasztrofizálás nélkül, koruknak megfelelően beszélünk velük a mostani helyzetről. Ugyanakkor kihangsúlyozza, nem jó, ha a gyerek ijesztő riportokat néz egész nap, ha ismeri a például a vírusfertőzöttek és a halálesetek pontos számát. Ennél fontosabb, hogy tudja, hogyan lehet védekezni, bízzon abban, hogy megfelelő elővigyázattal elkerülhető, kisebbíthető a baj.

„Az a jó, ha a gyereknek sok lehetősége van beszélgetésre, a kérdéseit, bizonytalanságait megosztani. Érdemes elbeszélgetni vele, hogy mit tud a témáról, lehet, felmerül a halál kérdése, érdemes arról is megnyugtatóan beszélgetni. A felnőttek gyakran azt hiszik, hogy úgy kímélik meg a gyerekeket, ha elhallgatják az aggodalmaikat. Ennek az a következménye, hogy a gyerek magára marad félelmeivel, szorongásaival.

Érzékeli, hogy a környezetében valami baj van, szomorúnak látja szüleit, mégis szavakban mást hall. A legfőbb segítség sokszor az őszinteség.

Vannak gyerekek, akik beszélnek, mások inkább rajzolnak, festenek, gyurmáznak. Támogatni kell abban, ami számára a legtermészetesebb, és a legkönnyebb kifejezi a bánatát, szomorúságát, veszteségét” – tanácsolja a szülőknek a csíkszeredai pszichológus.

A járvány idején – főleg a nagyobb, már olvasni tudó, akár médiafogyasztó gyerekek esetében – különösen akut a kérdés, hogy mennyire kontrollálja egy szülő a gyerekhez eljutó információkat. A szakember szerint a kamaszok hajlamosak nagyobbnak mutatni magukat, mint amilyenek: igyekeznek véleményvezérek lenni, mindenben a nagyobbakhoz szeretnének hasonlítani. Az ő esetükben azt nem szabad elfelejteni, hogy még nagyon befolyásolhatók, és szinte teljesen védtelenek az őket érő negatív hatásokkal szemben.

Kádár Enikő pszichológus

Fotó: Forrás: Kádár Enikő személyes archívuma

„Itt az arányok nagyon fontosak. Ha a családi élet rovására megy a számítógépezés vagy egyéb kütyüzés, és ha a kamasz csak a virtuális világban ér el sikereket, akkor rossz irányba mehetnek el a dolgok. Beszélgetni, társasjátékozni, főzni, varrni, sütni, takarítani és sok más tevékenységet is lehet együtt csinálni a számítógépezés, tévézés mellett vagy helyett. Le lehet csendesedni, megtalálni saját magunkat kapcsolatainkban, élni a lehetőségekkel, mindez akár egy újrarendeződést adhat” – emelte ki Kádár Enikő.