
A gyerekek sokféle helyzethez tudnak jól alkalmazkodni
Fotó: Haáz Vince
Távmunka, távoktatás, távolságtartás, korlátozások – teljes mértékben felborult az eddigi megszokott életünk, számtalan új és nehéz kihívással nézünk szembe nap mint nap, rengeteg dolog miatt aggódunk, és ezek mind stresszforrást jelentenek. Ez a hangulat bizony a gyerekek világába is átszűrődik. A gyerek kérdez, tudni, érteni akarja, hogy mi zajlik körülötte. Mit mondjunk neki? – kérdeztük Kádár Enikő pszichológust.
2020. április 08., 17:532020. április 08., 17:53
Ha nehézségekről és stresszről beszélünk, nem érdemes szó nélkül elmenni a pozitív pszichológiából ismert reziliencia fogalma mellett. A reziliencia azt a tulajdonságunkat jelöli, amely lehetővé teszi számunkra, hogy a terhelő élethelyzetek ellenére is képesek legyünk megőrizni belső egyensúlyunkat, és a krízishelyzetekből is fel tudjunk állni – mutatott rá a szakember.
A gyerekek sokféle helyzethez jól tudnak alkalmazkodni, képesek az egészen szokatlan, szélsőséges körülményeket is játékosan felfogni, és nem sérül biztonságérzetük, kiegyensúlyozottságuk eközben. Ennek azonban az a feltétele, hogy a szülő gyerekként kezelje őket és folyamatosan biztonságot sugározzon, hangsúlyozta.
ami segíti a családi életvitelének a lelassítását, és újra egymáshoz való kapcsolódását. Nagy biztonságot jelent a gyereknek, ha elérhetőek vagyunk, és sokat segít az életkornak megfelelő magyarázat is” – fejtette ki megkeresésünkre Kádár Enikő.
A kicsik képesek az egészen szokatlan, szélsőséges körülményeket is játékosan felfogni
Fotó: Haáz Vince
A csíkszeredai pszichológus példaként azokat a meséket, rajzfilmeket említette, amelyek az óvodásoknak adnak megfelelő biztonságot nyújtó magyarázatot. A nagyobbak könnyebben megértik – mondta –, ha katasztrofizálás nélkül, koruknak megfelelően beszélünk velük a mostani helyzetről. Ugyanakkor kihangsúlyozza, nem jó, ha a gyerek ijesztő riportokat néz egész nap, ha ismeri a például a vírusfertőzöttek és a halálesetek pontos számát. Ennél fontosabb, hogy tudja, hogyan lehet védekezni, bízzon abban, hogy megfelelő elővigyázattal elkerülhető, kisebbíthető a baj.
„Az a jó, ha a gyereknek sok lehetősége van beszélgetésre, a kérdéseit, bizonytalanságait megosztani. Érdemes elbeszélgetni vele, hogy mit tud a témáról, lehet, felmerül a halál kérdése, érdemes arról is megnyugtatóan beszélgetni. A felnőttek gyakran azt hiszik, hogy úgy kímélik meg a gyerekeket, ha elhallgatják az aggodalmaikat. Ennek az a következménye, hogy a gyerek magára marad félelmeivel, szorongásaival.
Vannak gyerekek, akik beszélnek, mások inkább rajzolnak, festenek, gyurmáznak. Támogatni kell abban, ami számára a legtermészetesebb, és a legkönnyebb kifejezi a bánatát, szomorúságát, veszteségét” – tanácsolja a szülőknek a csíkszeredai pszichológus.
A járvány idején – főleg a nagyobb, már olvasni tudó, akár médiafogyasztó gyerekek esetében – különösen akut a kérdés, hogy mennyire kontrollálja egy szülő a gyerekhez eljutó információkat. A szakember szerint a kamaszok hajlamosak nagyobbnak mutatni magukat, mint amilyenek: igyekeznek véleményvezérek lenni, mindenben a nagyobbakhoz szeretnének hasonlítani. Az ő esetükben azt nem szabad elfelejteni, hogy még nagyon befolyásolhatók, és szinte teljesen védtelenek az őket érő negatív hatásokkal szemben.
Kádár Enikő pszichológus
Fotó: Forrás: Kádár Enikő személyes archívuma
„Itt az arányok nagyon fontosak. Ha a családi élet rovására megy a számítógépezés vagy egyéb kütyüzés, és ha a kamasz csak a virtuális világban ér el sikereket, akkor rossz irányba mehetnek el a dolgok. Beszélgetni, társasjátékozni, főzni, varrni, sütni, takarítani és sok más tevékenységet is lehet együtt csinálni a számítógépezés, tévézés mellett vagy helyett. Le lehet csendesedni, megtalálni saját magunkat kapcsolatainkban, élni a lehetőségekkel, mindez akár egy újrarendeződést adhat” – emelte ki Kádár Enikő.
A téli madáretetés nem csupán a hó megérkezésével válik időszerűvé. Már november végétől jóval kevesebb táplálékot kínál a természet, a gondosan előkészített madáretetők nagy segítséget jelentenek a kis énekesmadaraknak.
A halálra nem gyászos sóhajjal, hanem harsány nevetéssel felel Dósa Zoltán, aki új kötetében, a Rögcédulákban a mulandóságot nem tragédiának, hanem szellemes játéktérnek mutatja: ahol a szorongásból derű, a félelemből humor lesz.
A mátrai borzaska belül szaftos és puha, míg a bunda fűszeres és ropogós. Az egészet a tetejére kerülő fokhagymás tejföl és pirult sajt koronázza meg.
Hány perc zörgött tova,
hány óra hasztalan,
nem tudom.
A cékla Erdélyben leginkább savanyúságként vagy ivóléként kerül az asztalra, pedig rostokban és vitaminokban gazdag, sokoldalú alapanyag, amelyből világszerte izgalmas levesek, saláták, főételek és desszertek készülnek.
Méliusz József életműve egyszerre személyes és történelmi tükör: az önismeret, a kisebbségi lét és a megújulás írói példája. Borcsa János irodalomtörténésszel a gondolkodó irodalom egyik legösszetettebb alakjáról beszélgettünk.
A tudatos étkezés nem feltétlenül igényel bonyolult alapanyagokat vagy hosszadalmas előkészületeket. A mai rohanó életvitelben egyre nagyobb értékük van azoknak az étrendi ajánlásoknak, amelyek gyorsan és könnyen elkészíthetők.
A hagyományos mákos guba és a madártej ötvözete. Imádni fogjuk!
A sütőtök az ősz slágere, igazi vitaminbomba. Sütése gyerekjáték, akár air fryerben is elkészíthető, villámgyorsan.
Absztrakt gesztusok, belső látomások, közösségi alkotás, formabontó performanszok, határokat nem ismerő kísérletezés: Márkos András művészete egyszerre személyes vallomás és világértelmező útkeresés. Munkái pedig ezúttal hazatértek.
szóljon hozzá!