
A gyerekek sokféle helyzethez tudnak jól alkalmazkodni
Fotó: Haáz Vince
Távmunka, távoktatás, távolságtartás, korlátozások – teljes mértékben felborult az eddigi megszokott életünk, számtalan új és nehéz kihívással nézünk szembe nap mint nap, rengeteg dolog miatt aggódunk, és ezek mind stresszforrást jelentenek. Ez a hangulat bizony a gyerekek világába is átszűrődik. A gyerek kérdez, tudni, érteni akarja, hogy mi zajlik körülötte. Mit mondjunk neki? – kérdeztük Kádár Enikő pszichológust.
2020. április 08., 17:532020. április 08., 17:53
Ha nehézségekről és stresszről beszélünk, nem érdemes szó nélkül elmenni a pozitív pszichológiából ismert reziliencia fogalma mellett. A reziliencia azt a tulajdonságunkat jelöli, amely lehetővé teszi számunkra, hogy a terhelő élethelyzetek ellenére is képesek legyünk megőrizni belső egyensúlyunkat, és a krízishelyzetekből is fel tudjunk állni – mutatott rá a szakember.
A gyerekek sokféle helyzethez jól tudnak alkalmazkodni, képesek az egészen szokatlan, szélsőséges körülményeket is játékosan felfogni, és nem sérül biztonságérzetük, kiegyensúlyozottságuk eközben. Ennek azonban az a feltétele, hogy a szülő gyerekként kezelje őket és folyamatosan biztonságot sugározzon, hangsúlyozta.
ami segíti a családi életvitelének a lelassítását, és újra egymáshoz való kapcsolódását. Nagy biztonságot jelent a gyereknek, ha elérhetőek vagyunk, és sokat segít az életkornak megfelelő magyarázat is” – fejtette ki megkeresésünkre Kádár Enikő.
A kicsik képesek az egészen szokatlan, szélsőséges körülményeket is játékosan felfogni
Fotó: Haáz Vince
A csíkszeredai pszichológus példaként azokat a meséket, rajzfilmeket említette, amelyek az óvodásoknak adnak megfelelő biztonságot nyújtó magyarázatot. A nagyobbak könnyebben megértik – mondta –, ha katasztrofizálás nélkül, koruknak megfelelően beszélünk velük a mostani helyzetről. Ugyanakkor kihangsúlyozza, nem jó, ha a gyerek ijesztő riportokat néz egész nap, ha ismeri a például a vírusfertőzöttek és a halálesetek pontos számát. Ennél fontosabb, hogy tudja, hogyan lehet védekezni, bízzon abban, hogy megfelelő elővigyázattal elkerülhető, kisebbíthető a baj.
„Az a jó, ha a gyereknek sok lehetősége van beszélgetésre, a kérdéseit, bizonytalanságait megosztani. Érdemes elbeszélgetni vele, hogy mit tud a témáról, lehet, felmerül a halál kérdése, érdemes arról is megnyugtatóan beszélgetni. A felnőttek gyakran azt hiszik, hogy úgy kímélik meg a gyerekeket, ha elhallgatják az aggodalmaikat. Ennek az a következménye, hogy a gyerek magára marad félelmeivel, szorongásaival.
Vannak gyerekek, akik beszélnek, mások inkább rajzolnak, festenek, gyurmáznak. Támogatni kell abban, ami számára a legtermészetesebb, és a legkönnyebb kifejezi a bánatát, szomorúságát, veszteségét” – tanácsolja a szülőknek a csíkszeredai pszichológus.
A járvány idején – főleg a nagyobb, már olvasni tudó, akár médiafogyasztó gyerekek esetében – különösen akut a kérdés, hogy mennyire kontrollálja egy szülő a gyerekhez eljutó információkat. A szakember szerint a kamaszok hajlamosak nagyobbnak mutatni magukat, mint amilyenek: igyekeznek véleményvezérek lenni, mindenben a nagyobbakhoz szeretnének hasonlítani. Az ő esetükben azt nem szabad elfelejteni, hogy még nagyon befolyásolhatók, és szinte teljesen védtelenek az őket érő negatív hatásokkal szemben.
Kádár Enikő pszichológus
Fotó: Forrás: Kádár Enikő személyes archívuma
„Itt az arányok nagyon fontosak. Ha a családi élet rovására megy a számítógépezés vagy egyéb kütyüzés, és ha a kamasz csak a virtuális világban ér el sikereket, akkor rossz irányba mehetnek el a dolgok. Beszélgetni, társasjátékozni, főzni, varrni, sütni, takarítani és sok más tevékenységet is lehet együtt csinálni a számítógépezés, tévézés mellett vagy helyett. Le lehet csendesedni, megtalálni saját magunkat kapcsolatainkban, élni a lehetőségekkel, mindez akár egy újrarendeződést adhat” – emelte ki Kádár Enikő.
Milyen szerepe van ma az irodalomnak az emberek életében? A megszólaló írók és irodalmárok szerint az olvasás nemcsak kulturális élmény, hanem önismereti eszköz, nyelvi otthon, érzelmi kapaszkodó és közösségi tapasztalat is.
Kirajzolódott a 11. Csíkszeredai Könyvvásáron, hogy a gyerekeket nem leegyszerűsített tartalmakkal, hanem őszinteséggel, bevonódással, ritmussal, képekkel és valódi figyelemmel lehet megszólítani.
Ez a recept nem csupán egy sós rágcsálnivalóról szól, hanem egy kis játékos alkotásról a konyhában, aminek a végeredménye pont olyan, mintha egy rajzfilmből lépett volna elő.
Vásárlásért, beszélgetésekért, friss kötetekért, vagy egyszerűen a rendezvény hangulatáért – ki miért látogat el egy könyvvásárra?
Savanykás, friss, és nem csak főzeléknek jó. Vitaminokban gazdag, világszerte sokféleképpen használják, és még a fagyasztást is jól bírja. A sóska igazi tavaszi tisztító növény – mutatjuk, miért érdemes fogyasztani.
Elkezdődött az ehető taplógombák gyűjtésének ideje, ismerkedjünk meg a csirkehúsra emlékeztető sárga gévagombával. Egyszerre több kilónyit is találhatunk, ha szerencsénk van. Kiadós gombának számít, érdemes gyűjteni.
Sűrű, többrétegű irodalmi térként tárul elénk a Csíkszeredai Könyvvásár programja, ahol a magyarországi és az erdélyi alkotók folyamatos dialógusban jelennek meg, egymásba kapcsolódó eseményeken. Május 7–10. között érdemes ellátogatni a rendezvényre.
A színpadon nincs párbeszéd, csak mozdulat. A gyerekekben viszont annál több kérdés születik. A Holle anyó táncjáték megmutatja, hogyan tanulják a mai gyerekek olvasni a látványt, és hol akadnak el közben.
A sós citrom a marokkói gasztronómia ikonikus alapanyaga, amely citrom, durva só és saját leve segítségével hosszú hetek alatt fermentálódik.
A reggelt egy laktató avokádós pirítóssal kezdjük, tükörtojással, tízóraira jöhet egy jól megérdemelt csokis kényeztetés, ebédre pedig zöldséges csirkecombot készítünk. A napot egy ízekben gazdag, mégis könnyed vacsorával zárjuk.
szóljon hozzá!